Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-06-01 / 6-7. szám
2. oldal SZITT Y AKÜRT 1970. június—július hó. mára. A magyarság történelmi jogai éppen ezért vitathatatlanok és kizárólagosak, melyeket felületes kísérletekkel s pillanatnyi megegyezésekkel megingatni nem lehet. Az ezeréves ország egységének és épségének kérdésében tehát nincs, s nem is lehet sem alku, sem engedmény. Homonnay Elemér konklúzióját nagy helyesléssel fogadta a Kongresszus. ♦ KELET A délutáni tárgyalás kezdő előadása Erdély kérdése volt. Az elnök felkérte Burján Gyula politikai írót, hogy tájékoztassa a Kongresszust Erdély válságáról, s a válság megoldására törekvő különböző tervek elképzeléseiről. Burján Gyula a lét és biztonság követelményeit nyújtó ország sarkpontjára helyezkedve, előadásában alapos és részletes elemzéssel bizonyította, hogy minden terv, melyet Erdély problémájának megoldására eddig az emigrációk vajúdása termett: országrombolás, vagy legalábbis ország-fellazítás. A román Erdély, s a tervbevett megoldások között tehát lényeges különbség nincs, s így egyik sem fogadható el. Erdély léte és biztonsága nem választható el a történelmi, vagyis a szentistváni Magyarország egészétől és egységétől. A széles terjedelmű, finom, s nagy meggyőző erővel elmondott analízis megkülönböztetett figyelmet keltett. ♦ NYUGAT Eh- Heckenast Dezső politikai író, az elszakított Nyugat-Magyarország kérdésének szakértője tanulmányát a Kongresszus elnöke, Gyékényesi Gy. László felolvasásában figyelte a hallgatóság. A kiváló tanulmány éles megvilágításban mutatta be a trianoni osztrák— magyar helyzetet, melyet a rendezők csupán az országbomlasztás teljességéért, s az ellentétek maradéktalanságáért teremtettek. Az osztrák magatartás pedig félreérthetetlenül hasonlatos alihoz a kézhez, mely a kirabolt szomszéd házában és zsebében kutat a még esetleg megmaradt értékek után. A kesernyés hangulat, mely a Kongresszus résztvevőin eluralkodott, nem is volt leplezhető. ♦ TRIANON ÉS EURÓPA Az elszakított területek kérdéseinek egyenkénti tárgyalása után az elnök felkérésére Csery K. Mihály dr. politikai író “Trianon: Európa veresége’’ címen a békediktátum európai hatásainak analízisét tárta fel a Kongresszus hallgatóságának. Fejtegetései nyomán a résztvevők lelki szemei előtt kirajzolódott az a keresztény kultúra és civilizáció, melyet Európa néven ismerünk, s mely kikerekedett egészét a kárpát-medencei magyar civilizációval nyerte el, és így sohasem volt azonos az Uraiig terjedő, úgynevezett földrajzi Európával. Amikor tehát ez az Európa bensőleg meghasonlott, s Trianonban a kárpátmedencei ezeréves európai magyar civilizációt lerombolta, a térséget pedig a keleti félbarbárság prédájának odavetette — esztelen öncsonkítást és öngyilkossági kísérletet követett el. Csery K. Mihály dr. átfogó világképe méltó befejezése, mondhatnék koronája volt a Kongresszus részletes egésznapi tárgysorozatának. A messzi hatósugarú elemzés mély nyomot hagyott a keresztény kultúráért és civilizációért aggódó hallgatóság lelkében. ♦ IGAZI KONGRESSZUS VOLT... Végül rá kell mutatnunk a Kongresszus egész napi és változatlanul élénk munkájára is, melyet minden egyes szakelőadás után a kérdések közös megvitatásával kifejtett. A nagyszámú felszólaló és megvitató valóban kongresszusi munkát végzett, s így a névszerinti felsorolás szükségtelen. Érdemben azonban meg kell említenünk Vasvári Zoltán és Andreánszky Károly bajtársak, a Kereszt és Kard Mozgalom mozgalmi vezetőinek szolgálatát, akik a kongresszusi megvitatást koordinálták. • Miután a tárgysorozat kimerült, Gyékényesi Gy. László elnök az előadóknak és a közösen munkálkodó Kongresszusnak az eredményes munkáért köszönetét mondott, s a magyar Hiszekegy elmondásával a Kongreszszus Trianont tárgyaló ülését berekesztette. EGYEDÜLÁLLÓ VISSZHANGOT KELTETT A KONGRESSZUS! örömmel adunk hírt arról, mily nagy érdeklődés kísérte kongresszusi munkánkat emigráns közéleti személyek részéről, — valamint az amerikai politikai élet reprezentánsainak együttérző és üdvözlő megnyilatkozásairól. Táviratot, vagy levelet küldtek: Peter H. Dominick, Vance Hartke, Charles E. Goodell, Ralph Tyler Smith, Charles Percy, George McGovern, Carl T. Curtis, Harrison A. Williams, Jr. szenátorok, valamint Gene Ingold Press Secretary to Senator Roman L. Hruska, David Martin Special Assistant to Senator Dodd, J. W. Fulbright Chairman. • Illusztris vendégeink sorában ott láttuk vitéz Magyarossy Sándor vezérezredest, az MHBK részéről Kálnoki Kis Tibort, Feördős Egont és Molnár Jenőt a kanadai MHBK részéről, dr. Nádas Jánost a Magyar Találkozók világszerte ismert szervezőjét, dr. Somogyi Ferencet a Szent László Rend kormányzóját s az Árpád Akadémia főtitkárát. A Csendőr Bajtársi Közösség részéről Molnár Ist-Sirchich László Dr. Csery K. Mihály vánt és dr. Balló Istvánt. Dr. Lelbach Antalt a DFT elnökét, Fáik Viktort a Nyugatmagyarországi Szövetség reprezentánsát, dr. Jakab Ferencet a Nemzeti Alkotmányvédő Mozgalom ügyvezető titkárát, Ft. dr. Kótai Zoltánt és Nt. Elek Áront. ♦ ÁLDOMÁS ~ IRODALMI EST Be kell számolnunk arról is, hogy a napi fáradságos, de lebírhatatlan kedvvel végzett munkát ünnepi műsoros vacsora és áldomás koronázta. Az áldomás ünnepi szónoka Nt Dömötör Tibor akroni református lelkész volt, aki ugyan szokatlan, de szívből jövő magyar beszédével méltán szépirodalminak nevezhető élvezetet nyújtott hallgatóságának. A szépirodalmi és művészi műsort Baránszky Tibor műsorvezető mesterien vezette be és fogta egybe. Hallottuk Fáy Ferencet, az emigráció egyik legkiválóbb költőjét, Kossányi Józsefet a felvidéki magyar irodalom alkotó képviselőjét, kinek szavait fia Kossányi Miklós tolmácsolta. Dr. Kerecscny Jánosné, a nemrég elhunyt Kerecseny János sokoldalúságáról ismert író özvegye, férjének Trianont vádoló, fájdalmas szavait idézte, unokája, Bárány Ida pedig egyik költeményét adta elő. Közben dr. Fazakas Ferenc megrázó szavalatában Dzsida Jenő zsoltáros költemé-Dr. Bokor Pál Burján Gyula nyével ébresztgette az elalvásra hajlamos magyar lelkiismeretet. A szépirodalmi műsort színesebbé tette Bárány Erzsébet, a fiatal, sokat ígérő zongorista pontos és árnyalatokban kidolgozott játéka. ♦ HŐSÖK ÉS VÉRTANÚK TISZTELETE A Kongresszus folytatásaként május 31-én, vasárnap délelőtt zajlott le az Amerikai és a Kanadai Magyar Lövész Egyesületeknek a Hősök és Vértanúk emlékére rendezett lóversenye. A győztes csapat részére a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének clevelandi csoportja adományozott díszserleget — ez egyéni győztes jutalma pedig Kálnoki Kis Tibor, az MHBK helyettes főcsoportvezetője által ajándékozott díszserleg volt. • Délidőben a Magyar Szabadságharharcosok Trianoni Kongresszusának képviseletében vitéz Darabont Ferenc szabadságharcos helyezett koszorút néhai vitéz Kovács Gyula altábomagynak, a Magyar Felszabadító Bizottság alapító elnökének sírjára. A Kongresszus Trianoni Bizottsága délután, a Kongresszus befejező aktusaként, testületileg vett részt a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének Hősök-napi ünnepélyén. • Az emigráció dicsőségére válik, Iiogy a Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusa az állandóan jelenvo Itak számában, a résztvevők aktivitásában, és a tárgyalás impozáns lefolyásában is — meszsze felülmúlt minden magyar találkozót. Nem kétséges, hogy ez a kimagasló eredmény annak a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak és lapjának, a tizedik évfolyam küszöbén álló Szittyakürtnek az érdeme, mely egyedül volt ké pes az 1945-ös és az 1956-os nemzeti emigráció összehangolására és egybeforrasztására. Elek Kálmán
