Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-04-01 / 4. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1970. április hó Iparunk 1968. évi adatok szerint minden más ágnál nagyobb arányban járult hozzá a nemzeti jövedelem gyarapításához. Az építőipart e tekintetben körülbelül háromszorosan, a mezőgazdaságot hozzávetőlegesen 80 százalékkal előzi meg. Az iparban dolgozik az összes keresők egyharmada. 1950 és 1968 között az iparban foglalkoztatottak aránya 19.4 százalékról 33 százalékra növekedett, a mezőgazdaságban dolgozóké viszont 52-ről 30 százalékra csökkent. Az ipari termelést már nem a régebbi kisüzemi, hanem a fejlett technikát alkalmazó gyáripari termelés jellemzi: a háború előtt az iparban foglalkoztatottak 55 százaléka dolgozott gyárakban, ma az ipari dolgozók 85 százaléka gyáripari munkás és alkalmazott. Az ipar részesedése az ország exportjában — az élelmiszeripar exportja nélkül — csaknem eléri a 80 százalékot, míg 1938-ban mindössze 20 százalékot tett ki. S az ipái- kivitelében főleg a készáruk, ezen belül a gépipari és fogyasztási cikkek aránya növekedett az 1945 előtti 20 százalékról 52 százalékra. Iparunk a népgazdaságban elfoglalt helyét tekintve, alapjában már elérte a fejlett országokra jellemző arányokat. S igy hazánk a vüág 35 iparosodott országának rangsorában a közepesen fejlettek közt helyezkedik el. Megváltozott az ipari termelés összetétele, az ipar szerkezete. A világ általános műszaki haladásának irányát követve, a magyar ipar termelésében is előretört a gépipar és a vegyipar, amit az is mutat, hogy a két iparág foglalkoztatja együtt jelenleg az ipar dolgozóinak 36 százalékát. S ezeken az iparokon belül még gyorsabban nő a legmodernebb ágak, így például a műszeripar, a hiradás — és vákuumtechnikai ipar, a vegyiparon belül a műanyag és a gyógyszeripar aránya. Az élelmiszeripar és a textilipar ennek megfelelően csökken. 1964 óta fokozatosan csökken a szénbányászat és gyorsan növekszik a szilárd tüzelőanyagoknál lényegesen olcsóbb, gazdaságosabb gáz és olaj termelésének és felhasználásának aránya. Az idén a szénhidrogének aránya az összes energiafelhasználásban már eléri a 40—45 százalékot, az 1960. évinek több mint kétszeresét. A nagyarányú, részben a szerkezeti módosulásokkal összefüggő változásokat is mutatja, hogy az ipar területi elhelyezkedése kiegyenlítettebbé vált. A vidék részesedése a gyáripari foglalkoztatottak számán mérve, az 1938. évi körülbelül 45 százalékról mintegy 60 százalékra nőtt. Üj ipari városok és központok keletkeztek, főleg a nehézipar fejlesztésére alkalmas területeken — így létesült Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Tiszaszederkény — de fejlődnek a kevéssé iparosodott mezőgazdasági megyék is, amelyekben a gyáripari munkáslétszám 1949 óta az országos átlagot meghaladóan, évi 6—10 százalékkal növekedett. 1938 és 1968 között az egész ipari termelés kereken hétszeresére nőtt. 1950 óta a termelés növekedésének átlagos üteme évi 9 százalék. ■ ■ ■ Iparfejlesztésünk két nagy, egymástól időbelileg is megkülönböztethető feladat megoldására irányult: a helyreállításra és a fejlett szocialista gazdaság kialakítását célzó iparosítás szakaszára. A helyreállítási időszak, amelynek lezárását 1949—50-re tehetjük, elsősorban a háború befejeztekor a korábbi termelés 20 százalékára zsugorodott ipari termelés gyors növelését tűzte ki célul. Hatalmas feladat volt ez, mivel a háborúban az iparvállalatok 90 százalékát nagy károk érték, s az ipari kapacitás egynegyede megsemmisült. A helyreállítás eredményeképpen a gyáripari termelés már 1948-ban elérte az 1938. évit. 1949-ben pedig a háborús időszak legmagasabb termelési szintjét. A helyreállítási szakasz azonban nemcsak a háború előtti ipar egyszerű újratermelését, hanem a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelőbb ipari szerkezet kialakítását is szolgálta. Az 1950 óta eltelt két évtized első éveire azonban erősen rányomta a bélyegét a hazai adottságoktól elrugaszkodott, a “vas és acél országa” koncepcióján alapuló iparpolitika, amely a nehézipart túlzottan és egyoldalúan, a mezőgazdaság, a kommunális szükségletek, s az életszínvonal rovására fejlesztette. 1950—55-ben az összes ipari beruházás 90 százalékát a nehézipar, s ezen belül több mint egyötödét a szénbányászat vette igénybe, s igen nagy anyagi eszközöket kötöttek le az amúgy is soká elhúzódó és lassan megtérülő kohászati beruházások. Az 1950—53 évek egyébként grandiózus erőfeszítéseinek eredményét lerontotta, hogy szinte minden csak a termelés mennyiségének növeléséért történt, s mig e téren nagy léptekkel haladtunk előre, a műszaki fejlődés csak vontatott és lassú volt, s nem fejlődött kielégítően a munka termelékenysége, a termelés gazdaságossága. Az 1950-es évek második felében azonban a helyzet megváltozott. A szénhidrogének, az olaj és a földgáz előretörése nyilvánvaló lett, s ehhez igazodott hazánk belső adottságaira alapazott, anyagi lehetőségeinket reálisan mérlegelő, s az életszínvonal rendszeres emelésének követelményeit is messzemenően szem előtt tartó gazdaságpolitika. Ez a gazdaságpolitika tűzte ki célul a korábban annyira eluralkodott, káros mennyiségi szemlélet megszűntetését, a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését s a nemzetközi együttműködés előnyeinek fokozott felhasználását. A szénbányászat és a vaskohászat mérsékeltebb, a vegyipar, a műszeripar s a viszonylagos nyersanyag-szegénységet és iparunk hagyományait jobban figyelembe vevő ágazatok gyorsabb fejlesztésével korszerűbbé vált az ipar szerkezete. Az ipar termelésének növekedése eléri a harmadik ötéves tervben számításba vett 33—35 százalékot. DR. HETÉNYI ISTVÁN ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ a ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ « ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Ez a cikk a Népszabadságban je- s lent meg, és annak rövid tartalmát ■ sajtóvita céljából közöljük. (A Szerkesztő) a Molnár Mihály köszönti a wellandi találkozó résztvevőit Tájékoztató jelentésünk a: MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK TRIANONI KONGRESSZUSÁRÓL A Hungária Szabadságharcos Mozgalom valamint a Kereszt és Kard Mozgalom Trianoni Bizottsága március 7-én Wellandban (Ont. Canada) tartotta meg a Magyar Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusát előkészítő értekezését. Az értekezés résztvevői a tanácskozás után a wellandi Magyar Önképzőkör helyiségében találálkoztak a helyi és a környéki magyarsággal. Az értékes megbeszélést a “Revolt in Hungary” c. film bemutatásával zárta a rendezőség. ☆ A Trianoni Bizottság értekezésén kialakult a május 29, 30 és 31-én Clevelandban (Ohio, USA) megrendezésre kerülő: Magyar Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusának programtervezete. A programtervezet szerint: MÁJUS 29-ÉN: dig a trianoni békediktátummal kapcsolatos politikai, társadalmi és kulturális műsor követi. MÁJUS 31-ÉN: az Amerikai Magyar Lövész Egyesület és a Kanadai Magyar Lövész Egyesület lóversenyével folytatódik a kongresszus. A lóversenyt a "Magyar Hősök és Vértanúk” emlékére rendezi meg a kongresszus. A közös szentmise és istentisztelet után a Trianoni Kongresszus képviselete néhai vitéz Kovács Gyula altábornagynak, a MFB. alapító elnökének sírjára fog koszorút helyezni. A Magyar Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusa testületileg csatlakozik a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének HŐSÖKNAPI EMLÉKÜNNEPÉLYÉHEZ, amely délután 5 órakor a Sheraton Hotel Cleveland- termében kerül megrendezésre. a HSzM Vezető Tanácsa és a KKM Intéző Bizottsága tart zártkörű értekezést. MÁJUS 30-ÁN: a Sheraton Hotet Erie termében reggel 8 óra 30 perces kezdettel az elszakított területek képviselőinek szakelőadását hallgathatják meg a kongresszus résztvevői. Az előadásokat hozzászólások követik. A Magyar Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusa délután 6 órakor tartja sajtóértekezését ☆ Az Empire teremben este 7 óra 45 perckor kezdődik a kongresszusi társasvacsora. A társasvacsorát pe☆ A Trianoni Bizottság angol nyelven és “NO, NO — NEVER” címen ismertető könyvet jelentet meg az elszakított országrészek képviseleteinek, illetve ezek szakértő vezetőinek tollából. Ebben a munkában a hangsúly azon van, hogy mit ártott a Trianoni Békediktátum egész Keleteurópának az elmúlt fél-évszázad alatt, és azon, hogy annak érvénybentartása a jövőben is okszerűen lehetetlenné teszi Keleteurópa megnyugtató rendezését. A könyv 10 dollár, és az elővételi ár lefizetésének nyugtája a mostani Kongresszs alkalmával egyben a társasvacsora résztvételi jegye is. Fáy Ferenc író és Babos József HSzM vez. tag felszólalása a wellandi találkozón IPARFEJLESZTÉSÜNK!
