Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-04-01 / 4. szám

4. oldal SZITTYAKÜRT 1970. április hó Iparunk 1968. évi adatok szerint minden más ágnál nagyobb arány­ban járult hozzá a nemzeti jövede­lem gyarapításához. Az építőipart e tekintetben körülbelül háromszoro­san, a mezőgazdaságot hozzávetőle­gesen 80 százalékkal előzi meg. Az iparban dolgozik az összes ke­resők egyharmada. 1950 és 1968 kö­zött az iparban foglalkoztatottak aránya 19.4 százalékról 33 százalék­ra növekedett, a mezőgazdaságban dolgozóké viszont 52-ről 30 százalék­ra csökkent. Az ipari termelést már nem a régebbi kisüzemi, hanem a fejlett technikát alkalmazó gyáripari ter­melés jellemzi: a háború előtt az iparban foglalkoztatottak 55 száza­léka dolgozott gyárakban, ma az ipari dolgozók 85 százaléka gyár­ipari munkás és alkalmazott. Az ipar részesedése az ország exportjában — az élelmiszeripar exportja nélkül — csaknem eléri a 80 százalékot, míg 1938-ban mind­össze 20 százalékot tett ki. S az ipái- kivitelében főleg a készáruk, ezen belül a gépipari és fogyasztási cikkek aránya növekedett az 1945 előtti 20 százalékról 52 százalékra. Iparunk a népgazdaságban elfog­lalt helyét tekintve, alapjában már elérte a fejlett országokra jellemző arányokat. S igy hazánk a vüág 35 iparosodott országának rangsorában a közepesen fejlettek közt helyez­kedik el. Megváltozott az ipari termelés összetétele, az ipar szerkezete. A világ általános műszaki haladá­sának irányát követve, a magyar ipar termelésében is előretört a gépipar és a vegyipar, amit az is mutat, hogy a két iparág foglalkoz­tatja együtt jelenleg az ipar dolgo­zóinak 36 százalékát. S ezeken az iparokon belül még gyorsabban nő a legmodernebb ágak, így például a műszeripar, a hiradás — és vá­kuumtechnikai ipar, a vegyiparon belül a műanyag és a gyógyszer­­ipar aránya. Az élelmiszeripar és a textilipar ennek megfelelően csökken. 1964 óta fokozatosan csökken a szénbányászat és gyorsan növekszik a szilárd tüzelőanyagoknál lénye­gesen olcsóbb, gazdaságosabb gáz és olaj termelésének és felhasználá­sának aránya. Az idén a szénhidro­gének aránya az összes energia­felhasználásban már eléri a 40—45 százalékot, az 1960. évinek több mint kétszeresét. A nagyarányú, részben a szerke­zeti módosulásokkal összefüggő vál­tozásokat is mutatja, hogy az ipar területi elhelyezkedése kiegyenlítet­tebbé vált. A vidék részesedése a gyáripari foglalkoztatottak számán mérve, az 1938. évi körülbelül 45 százalékról mintegy 60 százalékra nőtt. Üj ipari városok és központok keletkeztek, főleg a nehézipar fej­lesztésére alkalmas területeken — így létesült Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Tiszaszederkény — de fejlődnek a kevéssé iparosodott mezőgazdasági megyék is, amelyek­ben a gyáripari munkáslétszám 1949 óta az országos átlagot megha­ladóan, évi 6—10 százalékkal növe­kedett. 1938 és 1968 között az egész ipari termelés kereken hétszeresére nőtt. 1950 óta a termelés növekedésének átlagos üteme évi 9 százalék. ■ ■ ■ Iparfejlesztésünk két nagy, egy­mástól időbelileg is megkülönböz­tethető feladat megoldására irá­nyult: a helyreállításra és a fejlett szocialista gazdaság kialakítását célzó iparosítás szakaszára. A helyreállítási időszak, amelynek lezárását 1949—50-re tehetjük, első­sorban a háború befejeztekor a ko­rábbi termelés 20 százalékára zsu­gorodott ipari termelés gyors növe­lését tűzte ki célul. Hatalmas fela­dat volt ez, mivel a háborúban az iparvállalatok 90 százalékát nagy károk érték, s az ipari kapacitás egynegyede megsemmisült. A hely­reállítás eredményeképpen a gyár­ipari termelés már 1948-ban elérte az 1938. évit. 1949-ben pedig a há­borús időszak legmagasabb terme­lési szintjét. A helyreállítási szakasz azonban nemcsak a háború előtti ipar egy­szerű újratermelését, hanem a szo­cialista társadalom szükségleteinek megfelelőbb ipari szerkezet kialakí­tását is szolgálta. Az 1950 óta eltelt két évtized első éveire azonban erősen rányomta a bélyegét a hazai adottságoktól elru­gaszkodott, a “vas és acél országa” koncepcióján alapuló iparpolitika, amely a nehézipart túlzottan és egyoldalúan, a mezőgazdaság, a kommunális szükségletek, s az élet­színvonal rovására fejlesztette. 1950—55-ben az összes ipari beru­házás 90 százalékát a nehézipar, s ezen belül több mint egyötödét a szénbányászat vette igénybe, s igen nagy anyagi eszközöket kötöttek le az amúgy is soká elhúzódó és las­san megtérülő kohászati beruházá­sok. Az 1950—53 évek egyébként grandiózus erőfeszítéseinek ered­ményét lerontotta, hogy szinte min­den csak a termelés mennyiségének növeléséért történt, s mig e téren nagy léptekkel haladtunk előre, a műszaki fejlődés csak vontatott és lassú volt, s nem fejlődött kielégí­tően a munka termelékenysége, a termelés gazdaságossága. Az 1950-es évek második felében azonban a helyzet megváltozott. A szénhidrogének, az olaj és a földgáz előretörése nyilvánvaló lett, s ehhez igazodott hazánk belső adottságaira alapazott, anyagi lehetőségeinket reálisan mérlegelő, s az életszínvo­nal rendszeres emelésének követel­ményeit is messzemenően szem előtt tartó gazdaságpolitika. Ez a gazdaságpolitika tűzte ki célul a korábban annyira eluralko­dott, káros mennyiségi szemlélet megszűntetését, a műszaki fejlesz­tés meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését s a nemzet­közi együttműködés előnyeinek fo­kozott felhasználását. A szénbányászat és a vaskohászat mérsékeltebb, a vegyipar, a mű­szeripar s a viszonylagos nyers­anyag-szegénységet és iparunk ha­gyományait jobban figyelembe ve­vő ágazatok gyorsabb fejlesztésével korszerűbbé vált az ipar szerkezete. Az ipar termelésének növekedése eléri a harmadik ötéves tervben számításba vett 33—35 százalékot. DR. HETÉNYI ISTVÁN ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ a ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ « ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Ez a cikk a Népszabadságban je- s lent meg, és annak rövid tartalmát ■ sajtóvita céljából közöljük. (A Szerkesztő) a Molnár Mihály köszönti a wellandi találkozó résztvevőit Tájékoztató jelentésünk a: MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK TRIANONI KONGRESSZUSÁRÓL A Hungária Szabadságharcos Moz­galom valamint a Kereszt és Kard Mozgalom Trianoni Bizottsága már­cius 7-én Wellandban (Ont. Cana­da) tartotta meg a Magyar Szabad­ságharcosok Trianoni Kongresszusát előkészítő értekezését. Az értekezés résztvevői a tanács­kozás után a wellandi Magyar Ön­képzőkör helyiségében találálkoztak a helyi és a környéki magyarsággal. Az értékes megbeszélést a “Revolt in Hungary” c. film bemutatásával zárta a rendezőség. ☆ A Trianoni Bizottság értekezésén kialakult a május 29, 30 és 31-én Cle­­velandban (Ohio, USA) megrende­zésre kerülő: Magyar Szabadsághar­cosok Trianoni Kongresszusának programtervezete. A programtervezet szerint: MÁJUS 29-ÉN: dig a trianoni békediktátummal kap­csolatos politikai, társadalmi és kul­turális műsor követi. MÁJUS 31-ÉN: az Amerikai Magyar Lövész Egyesü­let és a Kanadai Magyar Lövész Egye­sület lóversenyével folytatódik a kongresszus. A lóversenyt a "Magyar Hősök és Vértanúk” emlékére ren­dezi meg a kongresszus. A közös szentmise és istentiszte­let után a Trianoni Kongresszus kép­viselete néhai vitéz Kovács Gyula altábornagynak, a MFB. alapító el­nökének sírjára fog koszorút he­lyezni. A Magyar Szabadságharcosok Tri­anoni Kongresszusa testületileg csat­lakozik a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének HŐSÖKNAPI EM­LÉKÜNNEPÉLYÉHEZ, amely dé­lután 5 órakor a Sheraton Hotel Cle­veland- termében kerül megrendezés­re. a HSzM Vezető Tanácsa és a KKM Intéző Bizottsága tart zártkörű ér­tekezést. MÁJUS 30-ÁN: a Sheraton Hotet Erie termében reggel 8 óra 30 perces kezdettel az elszakított területek képviselőinek szakelőadását hallgathatják meg a kongresszus résztvevői. Az előadáso­kat hozzászólások követik. A Magyar Szabadságharcosok Tri­anoni Kongresszusa délután 6 óra­kor tartja sajtóértekezését ☆ Az Empire teremben este 7 óra 45 perckor kezdődik a kongresszusi társasvacsora. A társasvacsorát pe­☆ A Trianoni Bizottság angol nyel­ven és “NO, NO — NEVER” címen ismertető könyvet jelentet meg az elszakított országrészek képvisele­teinek, illetve ezek szakértő vezetői­nek tollából. Ebben a munkában a hangsúly azon van, hogy mit ártott a Trianoni Békediktátum egész Ke­­leteurópának az elmúlt fél-évszázad alatt, és azon, hogy annak érvényben­­tartása a jövőben is okszerűen le­hetetlenné teszi Keleteurópa meg­nyugtató rendezését. A könyv 10 dollár, és az elővételi ár lefizetésének nyugtája a mostani Kongresszs alkalmával egyben a tár­sasvacsora résztvételi jegye is. Fáy Ferenc író és Babos József HSzM vez. tag felszólalása a wellandi találkozón IPARFEJLESZTÉSÜNK!

Next

/
Thumbnails
Contents