Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-02-01 / 2. szám

2. oldal SZITTYAKÜRT 1970. február hó JEDLIK ÁNYOS TALÁLMÁNYAI AZ ATOMKUTATÁSBAN IGAZOLTA AZ IDŐ Ritka jelenség, hogy fontos talál­mány, melyet saját kora nem vett észre, száz esztendő múltán újjá­éledjen. Ez történt Jedlik Ányos bencés tanár, magyar fizikus-pro­fesszor találmányával, az egy sarki dinamóval és a villámfeszítőkkel. A részecskegyorsítók gigantikus mág­neseinek üzemeltetésére, a jövő áramfejlesztőinek, a "magnetohidro­­dinamikus generátorok"-nak működ­tetésére az "egysarki dinamó” kor­szerű változata szolgál. Az atommag kutatásának másik eszköze a "lökésgenerátor" pedig Jedlik feszítőinek mai változata. AZ EGYSARKI DINAMÓ Az egyenáramú dinamógépek mű­ködésének alapjául szolgáló "dina­móelv” gondolatát Jedlik 1856-ban vetette papírra és Siemens Werner 1866-ban szabadalmaztatott dinamó­ját 7 évvel megelőzve, Jedlik gépe is működött már. Az "egysarki dinamó” Faraday an­gol fizikus 1821-ben elvégzett kísér­letén alapszik. Faraday erős acél­­mágnespatkó sarkai között rézsza­lagot mozgatott és tapasztalta, hogy a szalag két széle között elektromos feszültségkülönbség jelentkezik. Ké-Jedlik villámfeszítője több mint száz évvel előzte meg korát. sőbb a jelenség pontosabb tanulmá­nyozására szalag helyett rézkoron­got vett. Jedlik pedig rézhüvelyt for­gatott mágnes sarkai között. Amit Jedlik saját gépének hibá­jául rótt fel, — hogy kicsiny feszült­séget ad — arról kiderült, hogy óri­ási előny, mert igen nagy amper­számmal, nagy áramerősséggel lehet működtetni, és terhelhetőség dolgá­ban semmilyen más gép sem veheti fel vele a versenyt. HOL VESZIK HASZNÁT? A jövő atomerőműveiben az elek­­trohidrodinamikus generátorokban, a‘Pinch-effektus’ létrehozására szol­gáló óriási erejű mágnesek működ­tetéséhez egysarki dinamókra lesz szükség. Páratlan előnye az ilyen dinamóknak, hogy a fejlesztett áram nyugvó részből, tehát kefék és szik­rázás nélkül vezethető el, és több százezer amper erősséggel terhelhe­tők. Egy Ausztráliában épülő atomku­tatási központ hidrodinamikus ge­nerátorának és a részecskegyorsító mágneseinek táplálására óriási egy­sarki dinamót építettek. Forgórésze súlyos bronzhenger. MESTERSÉGES VILLÁM Az atomkutatás egy másik eszkö­zében, a "lökésgenerátor"-ban sűrí­­tők sorozatát statikus elektromos­sággal egyenként feltöltik, s amikor mindegyik feltöltődött, a sűrítőket sorba kapcsolják. Feszültségük ek­kor összegeződik és az elektródák között a több millió voltos feszült­ség óriási szikra alakjában egyenlí­tődik ki. Jedlik kutatásai során egyszerű leydeni palackok sorozatát dörzs­­villamos géppel feltöltötte, ami után a palackokat összekapcsolta és ek­kor félelmetes erősségű, fényes szik­ra vágott át a fémgömbök között. A feszültség fokozására később üvegcsöveket alkalmazott: belsejü­ket fémreszelékkel töltötte meg, a külső felületüket pedig staniollal burkolta. A csövek kötegbe foglalva valóságos telepet alkottak, amellyel Jedlik az 1873-as bécsi világkiállítá­son mesterséges villámokat, 90 cen­timéteres szikrákat mutatott be. Ez a csöves villámszedő éledt újjá a mai lökésgenerátorokban. Jedlik Ányosnak 75 találmánya, újítása, javaslata gazdagította kora tudományát, és 40 irodalmi dolgo­zatát tartják számon. Sajnos ezek a találmányok a múlt században szinte elsikkadtak, feledésbe merül­tek. Ennek oka nem csupán az volt, hogy messze megelőzték korukat, hanem sajnálatos személyi okok is közrejátszottak abban, hogy útját állják Jedlik világhírének. Jedlik még 1864-ben, a villámfe­szítők elvének lefektetése után, le­velet írt Poggendorff német fizikus-Nem csalás, nem ámítás. De nem is gyártják fából a gépeket, hanem fáért cserélik! Sokmillió köbméter szibériai fa kitermelésének fejében mégtöbb millió dollár értékű gépe­ket kap a Szovjet — Japántól. Már megadták rá a koncessziót, és meg­kötötték hozzá a szerződést. Ez az első fix láncszem a Japán—Szovjet gazdasági kapcsolatok meglepően nagyméretű tervében. Ezekből is nyilvánosságra hoztak jóegypárat. Szédítőek. És olyan kér­déseket dobtak a világpolitikába, melyekre válaszolni még nem lehet, s találgatásukhoz csapongó fantázia kell. A csendesóceáni partoktól kétezer mérföldre a föld alatt már régen fel­fedeztek egy hatalmas gázmedencét. Terv szerint japánok fogják feltárni, és csővezetékkel a tengerpartig szál­lítani a gázt. A Szovjet ugyanis “nem ér rá” vele foglalkozni, — és pénze sincs rá. A japánok ráérnek, pénzt is adnak hozzá, meg mindenféle szükséges műszert, felszerelést. Mun­kásokat is — ruházattal, élelmiszer­rel ellátva. Három szénmedence feltárása, erő­művekkel együtt, aztán vízi erőmű építése is benne van a tervben. Még­nak, az akkor legtekintélyesebb tu­dományos folyóirat szerkesztőjének. Elküldte neki találmányát és kérte, hogy közölje. Poggendorff a tanulmányt nem közölte — írja Dr. Horváth Árpád az IM, V. évf. 3. számában — hanem kioktatta Jedliket, hogy tanulmánya nem új, ilyet ő maga is tervezett. "Ön úgy tesz, mintha cikkének tár­gya teljesen új volna, holott azzal fizikusok egész sora foglalkozott, ha nem is csinált 24 collos szikrákat, ahogy Ön állítja ..." A sértő hangú, valótlanságoktól hemzsegő levél érthetően felháborí­totta Jedliket. Tárgyilagos válaszle­velet írt, de nem küldte el, sértődve visszavonult. Amikor az egysarki dinamónak jóval merészebb ötletét kidolgozta, tanulmányainak leírását soha nem publikálta... • Jedlik Ányos munkásságának is­mertetésével nem az “elsőbbségről” akarunk vitázni, de magyar büszke­séggel állapítjuk meg, hogy a kiváló magyar tudós — íme — több mint száz évvel megelőzte korát. A husza­dik század közepének atomipari ké­zikönyveiben és egyre több rangos folyóiratban említik már meg Jedlik munkásságának jelentőségét. tovább: rézbánya nyitás és olajkuta­tás. Mindez már hatalmas lépés ah­hoz, hogy japánok tegyék hozzáfér­hetővé Északkelet-Ázsia nyersanyag­kincstárát. A Szovjet nem képes rá. Kína viszont áhítozik utána. Lesz még ebből a háromszögből bonyodalom — elég! «ITTVAKÖkT Megjelenik havonta — Published Monthly Publication mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MA JOB TIBOB Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím—Correspondence Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. 0. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $5.00 — egyes szám ára 35 c. Printed by Classic Printing Corporation “UZLET-POLITIKA” ( Folytatás az 1. oldalról) Békés veszteglés Cherbourg he­lyett Haifa közelében. Az ottani ten­gervíz alatt folyó olaj-kútfúrási mun­kálatokat fogják őrizni. A fúrást amerikai zsidók végeztetik. Az écát Nasszer adta: nem messze Haifá­tól, az arabok már szívnak is olo­­jat a tenger alól. Egyiptomnak is amerikai vállalkozók dolgoznak. Eb­ben van a siker biztosítéka: dgyik se bombáztathatja szét a másik üz­letét. Nagy Ég! — ha az arab-tenger alatt nem volna olaj, talán már Iz­rael sem lenne ... • A FA —GÉP CSEREÜZLETRŐL Japán és a Szovjet között külön adunk tudósítást. Itt annyival told­hatjuk meg, hogy — úgylátszik — atomkísérletekből is születhet üzlet­­politika. Szibériában próbálnak ki atom-részeknek valami olyan össze­­ütköztetését, amihez orosz tudósok nem értenek eléggé, de a japániak talán igen. Üzletnek esetleg rosszul sülhet el, mert túlságosan hazard, de politi­kának sikerülhet. Elővágásként Kí­na és az USA esetleges megállapo­dása ellen: íme a Szovjetnek is van sárga partnere, és még hozzá olyan nagyhatalom, mely gazdaság-techni­­kailag fölibe is kerülhet Ameriká­nak, ha társul a riválissal. • NYUGATNÉMETORSZÁG VÖ­RÖS KANCELLÁRJÁVAL csak alku­dozásnál tart a Szovjet politikai kül­kereskedelme. Brandt egyelőre még nem engedett. Széles mosolyára is csak a régi lemez dalait játszották a fülébe Moszkvában. Valószínűleg vár a politika ke­ményhéjú diójának törögetésével, és üzletbe kezd ő is kelet felé. Köny­­nyebb félébe, — a Szovjet fennha­tósága alatt álló közelebbi szomszé­dokkal, és nehezebbe: magával a Szovjettel. • FRANCO MÁR NEM BÍRJA AZ ALKAZÁR OSTROMÁT, — 34 év alatt keményebbnek bizonyult a nemzeti politika, mint annakidején volt a harc. Mintha ő is üzleti me­tódusra szorulna most a politikájá­ban. Hiába: eszmékből nem lehet ma élni. Spanyol-Szaharával kezd baj len­ni. Persze: a kincsei miatt. Egyelőre hadsereg védi a kis afrikai gyarmat nyersanyagának kiaknázását. Med­dig? Mert a madridi szabad-magyar követség épületéről már lekerült a címeres magyar zászló ... Három csatlósországból viszont, diplomáciai útlevéllel,... kereskedelmi konzulok érkeztek a spanyol fővárosba. Ez a magyar zászló képviselte ed­dig a nemzetközi politikának talán egyetlen tisztán maradt foszlányát. Ezt is szétrágta az idő, és az — üzlet. • • SÚLYOS BÍRÁLATOK ÉRIK A RENDSZERT OTTHON. Az újabban kiadott irodalmi termékek közül sok­nak a hanghordozása kezd olyan len­ni, mint amüyent a Petőfi Kör irói képviseltek 1956 derekán. A humoros­szatirikus bírálat után most már ko­molyan a hibák súlyos kiteregetésével mennek rá a rendszerre egyes írók. A felszabadulás negyedszázados ün­neplése könnyen hithű ünneprontás lehetne, ha az erre a szezonra annyi­ra csalogatott százezer hazalátogató nemcsak dollárokat vinne magával, hanem olajat is a tűzre. FÁBÓL LESZ GÉP A SZOVJETBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents