Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-07-01 / 7. szám
4. oktal SZITTYAKÜRT 1969. JÚLIUS HÓ KÍNA KÜLPOLITIKÁJA A PARTKONGRESSZUS UTÁN Az utóbbi évtizedek tanúsága szerint a kínai külpolitika bővelkedik a gyors fordulatokban. A jelenlegi külpolitikai irányvonal azonban egy hoszszú fejlődés produktuma. Mai alakját az elmúlt tíz évben nyerte. Miközben a kínai kommunisták IX. pártkongresszusának dokumentumaiból megpróbáljuk felmérni az elkövetkezendő időszak külpolitikájának körvonalait, meg kell állapítanunk, hogy a kínai forradalom győzelmét követő első években az ország külpolitikájának alapja a Szovjetunióval és a többi "szocialista” országgal való együttműködés volt. A Kínai Népköztársaság 1954-ben elfogadott alkotmá nya és a kommunista párt VIII. kongresszusának határozata csak megerősítették ezt az együttműködést. Mao Ce-tung álláspontját akkoriban az a felismerés határozta meg, hogy Kína csakis a Szovjetunió gazdasági, katonai és egyéb segítségével biztosíthatja a "független” állami létét. Amikor Mao Ce-tung meghirdette a “három vörös zászló” elnevezésű irányzatát, az volt a célja, hogy belpolitikai tényezők felhasználásával alapot teremtsen Kína vezető szerepének a nemzetközi forradalmi mozgalmakban. 1958—1959-ben a kínai vezetők radikális revízió alá vették a kínai külpolitika alapelveit. Az ezt követő néhány évben Kína külpolitikáját az jellemezte, hogy egyre nagyobb lett az ellentmondás a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikai feladatai között. Kína ázsiai és afrikai külpolitikájának fő célját Mao Ce-tung már 1956-ban megfogalmazta. Az olasz kommunista küldöttséggel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy "a vén Európa kommunista pártjai jobban tennék, ha nem foglalkoznának Ázsia és Afrika forradalmi mozgalmaival, és a kínaiakra bíznák, hogy kidolgozzák számukra az ideológiát, a politikai harc céljait és módszereit.” 1966-tól a nemzeti öntudat egészséges megizmosodása, az "internacionalista” nevelésnek hirtelen bekövetkezett elhanyagolása jellemzi Mao Cetünk politikáját. Ekkor lett a nacionalizmus a kínai külpolitikának hatóereje. A kínai történelemből vett példák segítésével a knai vezetők tudatosan és kitartóan igyekeztek belenevelni a kínai népbe a nacionalista magatartást. Ez idő tájt jelent meg egy kínai történelmi tanulmány, mely a híres Kangkszi császárral foglalkozik. Megállapítja, hogy Kína Nyugatellenes harca nagy jelentőségű volt szomszédai számára, minthogy az első gyarmatosítókra Kínában mért csapás késleltette a gyarmatosítók támadását a szomszédos államok ellen. "Ázsia — mondta Mao Ce-tung a palesztínai arabok küldöttsége előtt — a világ legnagyobb kontinense. A Nyugat továbbra is Ázsia kizsákmányolója akar lenni, s nem szeret bennünket, nekünk ezzel tisztában kell lennünk.” Kína külpolitikájához szervesen hozzátartoznak az úgynevezett "elszakított területek” tézisei. Mao Ce-tung messzemenő .. igényeket .. tartalmazó programot fogalmazott meg a valaha Kínához tartozó "elvesztett területek visszaszerzéséért." A nemrég befejeződött pekingi IX. pártkongresszus közzétette Lin Piao honvédelmi miniszter politikai referátumát. Ebből kiderül, hogy a pekingi vezetők rangsorában a "két fő ellenség” — az amerikai imperializmus és a szovjet revizionizmus — ugyan helyet cserélt, de a kínai rizst sem eszik azért olyan forrón, mint ahogyan főzik, mert Lin Piao viszonylag mérsékelt hangot használt, ahogyan a kongresszust megelőzően a Szovjetunióval való határvitát kezelték. A határügyi tárgyalásokra tett legutóbbi szovjet javaslatot Peking "tanulmányozza”, a területi jellegű követeléseiben Lin Piao a viták tárgyalások útján való megoldása mellett van. Egyébként figyelemre méltó az elkövetkezendő időszak külpolitikájára az a körülmény is, hogy az “elszakított területek” tézisei Kínához tartozónak tüntették fel Burmát, Vietnamot, Koreát, Thaiföldet, Malájföldet, Nepált, Bhutánt és Sikkimet is. Az expanziós program következménye az is, hogy 1967 nyarán azok az ázsiai államok, amelyeket a kínai vezetők már hosszú évek óta "elszakított területekként” emlegetnek, időnként a kínaiak támadásainak céltábláivá váltak. Legutóbb a kínai—szikkimi és a kínai—indiai határon történtek kétoldali fegyveres incidensek. A kínai kommunista párt IX. kongresszusának dokumentumai a Szovjeunió vezetőit olyan politika folytatásával vádolják, amely: "fokozza a szovjet nép elnyomását és a legutóbbi években sürgette a kapitalizmus minden területére kiterjedő visszaállítását.” Lin Piaonak elemzése szerint azonban "a szovjet nép tömegei, párttagjai és káderei derék emberek, forradalmat kívánnak, s a revizionisták uralma nem trat már sokáig." Lin Piao kifejtette, hogy a "szocializmus” végső győzelme Kínában nemcsak a belső erőfeszítésektől, hanem a "világforradalom győzelmétől Az idei kéthetes tábor 1969. július 26-tól 1969. augusztus 14-ig tart a Pa.ban lévő (Vasvári) farmon. A táborozáson résztvehet 8 éves kortól leány és fiú függetlenül attól, hogy a lövész egyesülethez tartozik-e vagy sem, ha aláveti magát az előírt lövész, illetve apród követelményeknek. Részvételi díj: Egy személyre egy hétre $20.—, 2 hétre $36; ha egy családból jönnek, akkor 1 hétre $34, 2 is függ”, ebből következően Kínának érdeke a világforradalom mielőbbi kirobbantása. A referátumban a tőkés imperializmussal együtt, egy lélegzetre említik ellenségként a Szovjetuniót és revizionistának minősítenek több kommunista országot is. A kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatba belevették, hogy a "szocializmusból” a kommunizmusba való átmenet időszakában megmaradnak a társadalmi osztályok és folytatódik az osztályharc. Az imperialista, valamint a szovjet revizionista felforgatás: "csak a permanens forradalom elmélete és gyakorlata alapján" oldható meg. Lin Piao a "permanens forradalom” elméletéből kiindulva — a pártkongresszus előtt — levonja a következtetéseket. Ezek lényege külpolitikai síkon az, hogy vagy egy új világháború ad lendületet a forradalmaknak, vagy, hogy a forradalom megakadályozza a háborút. "Amennyiben az imperialisták és revizionisták és reakciósok a harmadik világháborút is rákényszerítik a világ népeire — hangzik a honvédelmi miniszter referátuma — az erősen meggyorsítja az ellentétek kibontakozását, segít felrázni a világ népeit, hogy kirobbantsák a forradalmat, s az imperialisták, revizionisták és reakciósok egész gyülevész hadát a sírba küldjék.” Az elhangzott politikai referátumban olyan utalást találunk a kínai külpolitika elkövetkezendő időszakára, mely a "világ elnyomott országait” a lehető legszélesebb egységfrontba hívja az imperializmus és a szovjet revizionizmus ellen. Mintha egy ÚJ INTERNACIONÁLÉ született volna a kínai pártkongresszuson ... M.T. SZEGÉNY POLITIKUSOK Kísérletező orvosok és pszichiáterek megállapították, hogy ha az ember hazudik, annak következetesen jele támad a külsején. Mihelyt hazugság kezd mocorogni az agyban, és kibuggyan a szájon, kitágul a szem pupillája, aztán hirtelen összehuzódik. A felfedezésnek nyilván lesz morális hatása, s lassú huzalkodás után talán le is szokik az ember arról, hogy hazudjék. De mi lesz a politikusokkal? Elejétől végig lehúnyt szemmel Lesznek kénytelenek társalogni, és ugyanúgy mondani el a beszédeiket is. Ez különösen televízió közvetítések esetén, főleg közelhozó teleobjektív használatakor lesz fölöttébb kellemetlen nekik. ... Már csak azért is, mert a behúnyt szem majd méginkább láthatóan árulkodik a — hazudozásról. Szabadulás történelmünk vörös korszakától Kutató történészeink majdani munkáját fogja könnyebbé tenni egy hazai döntés. Úgy határoztak ugyanis otthon, hogy a régi Országos Levéltár mellé fölállítanak egy újat is. Az újba az 1945 utáni levéltári anyagot gyűjtik és rendszerezik majd. Ez körülbelül annyit jelent, hogy az utókor számára már előre szétválik a Hazánk szabad életének és vörös-rab korszakának történeti hagyatéka. Igaz, hogy századok óta raboskodik a magyar, de a nyugati elnyomatásnak történeti hagyatékát már jócskán megtisztították azok a kutatók, akiknek a nyakába kelet felől szakadt újabban az átok. , Jelentős lépés az új levéltár fölállítása? A fuldoklónak a szalmaszál is reménysugár. A jövőbe veti fényét. És nem a múlt, nem a jelen, hanem a jövő az Élet! hétre $58.; ha hárman jönnek, akkor 1 hétre $45, 2 hétre $76. Jelentkezések eszközölhetők VasváA Kereszt és Kard Mozgalommal kapcsolatos cikkeket, szervezési kérdéseket és anyagi támogatásokat kérjük az alábbi címre küldeni. KERESZT ÉS KARD MOZGALOM c/o Zoltán Vasvári 256 Dayton Ave., Clifton, New Jersey 07011 ri Zoltán címén: 256 Dayton Ave., Clifton, N. J. 07011. Tel: 201-773-5342, az esti órákban.
