Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-07-01 / 7. szám
1969. július hó SZITTYAKÜRT 5. oldal "iT'cr~ír-tr-(r-ft-tr-ít-ír-(ggrar(taTíMrir-£rrre KERESZT ÉS KARD MOZGALOM TÁJÉKOZTATÓJA CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET Kiadja: A MOZGALOM KÖZPONTJA XI ÉVFOLYAM, 7. SZÁM — 1969. JÚLIUS HÓ ERDELY NÉMA TEMPLOMAI ÉS SZOBRAI A MAGYARSÁGRÓL BESZÉLNEK Minden táj művészeti emlékei igaz történetet mesélnek. Felidézik és öszszegezik a múltat, s cáfolhatatlan tényként bizonyítják a rejtőzködő igazságot. Túl mutatnak sovén történészek csalafintaságát, túl minden nacionalista politikus elképzelésén, és felülkerekednek nemzetgazdászok meg fajbiológusok téves elméletein. Annak a népnek és annak az embernek az igazságát hirdetik, amelyik létrehozta őket. A templomok egységes képbe olvadnak a tájjal, a szobrok és képek pedig alkotóik lelkét dicsérik. Erdély műemlékeit is az a magasabb kultúrfokon álló lélek hozta létre, mely a térség lakóiból nemzetet tudott alkotni. Minden kísérlet, mely a múltnak e bizonyságát meg akarja másítani, csak a jelen hiábavaló próbálkozása lehet. Az igazság számvetését, százalékszámokon és statisztikákon túlemelkedve, biztosabban lehet ott kezdeni, ahol a műemlékek jutnak méltó szerephez. Ha a néma templomok és szobrok véleményét kérdezzük meg, azok magyarságunk mellett tesznek hitet és cáfolatlan bizonvságot. AZ ERDÉLYI MŰVÉSZET igen gazdag már a románkori stílus emlékeiben is. Ezeket ugyan a későbbi századok folyamán erősen átalakították, de az eredeti stílus mégis fölismerhető bennük. Gyulafehérváron emelkedik Magyarország legnagyobb méretű Árpád-kori műemléke, a franciás ízléssel épített és szobrokkal ékesített székesegyház. Nagyváradon Szent László emelt katedrálist. A híres kisdisznódi templomnak főleg a kapuzata őrzi az ősiség nyomait. A fennmaradt vár-részek az egykori világi magyar építkezésről tájékoztatják az utókort. Közöttük Körösszeg őrtornya van még leginkább ép állapotban. Ezek a műemlékek mind történeti eseménynek voltak a szemtanúi. Átalakításuk és megnagyobbításuk pedig a fokozóHó magyar kultúréletről tesznek tanúságot. AZ ERDÉLYI MŰEMLÉKEK nemcsak a külföldi nagy stílusokkal tartanak rokonságot, hanem egymáshoz kapcsolódnak és összhangban állanak az ország más művészeti alkotásaival. A legrégibbek ezekkel együtt képezik egy későbbi stílus-korszak biztos alapjait. E művészet alakulását közvetve és közvetlenül az esztergomi királyi műhely irányítja. Nem egy erdélyi alkotás "kiinduló pontjává lett a dunántúli román-stílusnak, mely kisugárzott az egész országra; nyugat felé Pozsonyig, északon a Tátráig, s nagy-Erdélyben a Keleti Kárpátokig” — írja Gerevich professzor. Erdély tehát szervesen és elvitathatatlanul abba az egységes művészi képbe tartozik, mely a 11—13. századbeli Magyarországot jellemzi. Résztvesz ennek a művészeti életnek minden ténykedésében, együtt alakul, párhuzamosan formálódik a Kárpát-medence más tájainak művészetével. SZEMLÉLŐDŐ PÉLDÁK UTALNAK ERRE. Szembetűnő az esztergomi kapu-stílus elterjedettsége Erdélyben. A rokonság itt nem is vár külön igazolásra. A gyulafehérvári székesegyház kapuzata annyira hasonló az ország korabeli alkotásaihoz, hogy fel kell tételezni: azt egyenesen Esztergomból érkező művészek készítették. Még szembetűnőbb a rokonság a harinai templomnál, ahol már nemcsak a kapuk, hanem az alaprajz is esztergomi mintára mutat. Művészettörténeti módszerekkel jóformán az összes Árpád-kori erdélyi templom kapcsolódása kimutatható a magyarországi emlékekhez. Kézenfekvő példái ennek a kisdisznódi, keresztényfalvai, homoróddaróci templomok is. ÁM BEKÖSZÖNT AZ ÚT STILUS! A románkor sítlusának e gazdag művészetét a 13. század végén és a 16. század folyamán a még gazdagabb és virágzóbb csúcsíves stílus váltja föl. Genthon István írja: "Az erdélyi gótikának már olyan emlékei akadnak, melyek a magyar művészet egé■ MILLIÓS PÉLDÁNYSZÁMOK. Közel 87 millió példányban 26 és fél ezer könyv jelent meg 1968-ban Magyarországon. Ez volt a legnagyobb évi termés a magyar könyvkiadás történetében. ■ MAGYAR ÍRÓK magyar müveinek idegen nyelvre való fordításában Németország vezet. Utána következnek az oroszra való fordítások, de újabban feltűnő sokat fordítanak angolra, franciára is. Szabó Magdának “Az őz” című regénye tizenhat nyelven jelent már meg. Németh László művei pedig tíz idegennyelvű fordításban. ■ A KÖNYVNAPOKON első ízben emelt sátrat az Ungváron székelő “Kárpáti Könyvkiadó’’, mely szláv nyelveken kívül magyarul is jelentet meg könyveket. Kárpátalján él különben Galla László és Kovács Vilmos, két igen szében vezető jellegűek, sőt megütik a nemzetközi mértéket. A csúcsíves ízlés századai jelentik Erdély művészetének fénykorát, egyes emlékei pedig a legmagasabb pontot, amit a magyar művészet, évezredes útja alatt, elért." Ez az időszak, amikor Erdély művészeti zárkózottsága teljesen fölenged, kultúrája sokkal inkább veszít tájjellegéből. — Templom-építészetében ugyan nem hozott létre olyan nagyméretű alkotást, mint a kassai dóm, de nagyszámú kisebbméretű új templomának stílusa tesz bizonyságot az építők és építtetők fejlett műizléséről. A pártfogók sorában található Zsigmond király, I. Rákóczi György fejedelem, és nem ultosó sorban Hunyadi János, aki igen sok templom és kolostor restaurálását, újjáépítését végeztette el. Üj építkezései között leghíresebb a tövisi templom. Világi építkezései közül pedig, tiszta és méltóságteljes arányaival a közismert Vajda-hunyad vára emelkedik ki. AZ ERDÉLYI SZOBRÁSZAT ÉS építészthez hasonlóan, ugyancsak az egész országéval hasonlóságot mutat. népszerű magyar író. Műveik egyidőben jelennek meg magyar, ukrán és orosz nyelven. Könyveiket az utódállamok magyar nyelvterületein magyar nyelvű kiadásban is árusítják. ■ HATÁROKON INNEN ÉS TÚL, Nagy-Magyarország egész területén mozgófényképezik az "ítélet” című Dózsa-filmet. Egy román színész is kapott benne szerepet. Érdekes, hogy Dózsa György édesanyjának szerepét nem színésznő alakítja, hanem egy csíki székely parasztasszony. A Dózsa-filmet otthon úgy hirdetik, mint a történeti filmek legnagyobb magyar alkotását. Bár az lenne! De félős, hogy a művészet párt-irányítása ebben is a saját szája ízét fogja majd érzékeltetni. Pedig vigyázhatnának a dátumokra: Marx csak 1849-ben kurjantotta el magát a kommunista kiáltvánnyal, és Dózsa nem vörös lázadást vezetett 1514-ben! Kolozsvári-testvérek Szent György lovasszobra világhírű. 1370 és 1390 között ugyancsak az ő vésőjük alól került ki Szent István, Imre herceg és Szent László ércszobra is, melyek elpusztultak a török háborúk során. De a gótikus érc-plasztika kiemelkedő emlékei mellett még igen sok kő- és fa-oltárszobor vagy szobor-csoport gazdagítja az erdélyi művészet történetét, s egytől-egyik fontos alapkövei ezek a magyar kultúrának. A nagyméretű falfestmények Erdély területén megtalálhatók, de különösen gyakoriak a székely-lakta vidékeken. Legszebb példányai a homoródi, almakeréki, nagyszebeni freskók. Ezek már alkotóik nevét is megőrizték: így van tudomásunk Pál mesterről és Rozsnyai Jánosról. Kolozsvári Tamás művészetét főleg a garamszentbenedeki' oltár képviseli, mely eredetileg egy budai templom oltára volt. ERDÉLY MŰVÉSZETE a 16: SZÁZAD folyamán szinte vidékiességbe süllyed. Világos jele ez annak, hogy mihelyt egy táj elveszti szoros kapcsolatát a szerves környezetével, művészete is sorvadásnak indul. Erdély művészeti képe ez időtől kezdve világosan mutatja, hogy magára hagyatva nem tudja folytatni azoknak a nagy alkotásoknak a sorozatát, amelyek a középkor elején európai nívóra emelték. A reneszánsz kor jelentkezésével véget ér az erdélyi művészet fénykora. De Erdélynek is van reneszánsza, mert Mátyás király korában ismét az ország központja felé fordul művészi útmutatásért. Ez az új stílus is alkotott jelentősét, de nem tudott magasra emelkedni. A TANULSÁG EGYSZERŰ ÉS RÖVID: az erdélyi művészet virágzó korszakokat élt át, amikor a Kárpát-medencéhez kapcsolódott. És hanyatlani kezdett, amikor ezt a természetes összhangot nem-művészeti okok megzavarták. Igényinek természetes iránya az anyaországon át vezették Nyugatra és nyugati színvonalra. Az igaz történelem alapjai a műemlékek. S aki olvasni tud belőlük, annak az igaz múltat mesélik el. (Ezzel a cikkünkkel Radocsay Dénesnek 1940-ben megjelent tanulmányát elevenítjük fel.) EGYPÁR SZIPPANTÁS - HAZAI LEVEGŐBŐL Egy magyar botozása a román "felszabadítók" által Erdélyben.
