Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-04-01 / 4. szám
6. oldal SZITTYAKÜRT 1969. április hó NEMZETI HAGYOMÁNYOK NEM AKADÁLYOZZÁK A KORSZERŰ FEJLŐDÉST A politika olyan mint a sakkjáték. A nemzetközi politika is az. Lapos mezőnyön mozognak a figurák, ki lehet ütni őket, a megmaradók mattba szorulnak, a győztes pedig kukorékol. A játszmának hamar vége is van, legfeljebb újat kezdenek, aztán megint újat. De mindig csak a lapos sakktáblán, szóval mélységek és távlatok nélkül, elsikolva történelmi dimenziók fölött. Ezért is nem lehet vele érinteni olyan széles horizontot, amilyen megfelelne az emelkedett emberi szellem és a szerinte való praktikus élet követelményeinek. Európa történelmi alakulása nem fejeződött be azzal, hogy rajta vagy harminchat népiség szeretné élni a XX. század civilizált életformáit, de ragaszkodik hagyományaihoz, így egyelőre nem talál és nem mutat maga körül mást, mint káoszt. Az Egyesült Európa megteremtésére irányuló minden politikai próbál-A szerb sovinizmusnak máig is megoldatlan kérdése a horvátság ön állósági törekvése. A nyelvi, vallási, faji és művelődési különbségek ellenére a szerb nacionalizmus különböző fogásokkal igyekszik a jugoszláv egység rendjét összekovácsolni. Az elmúlt majd’ fél évszázad óta — ki tudja immár hányadszor — ismét feléledt a horvát—-szerb, illetve a szerb— horvát nyelvi vita. A legutóbi vitahullám idején 1967-ben a szerb kommunista párt síkraszállt a szerb-horvát nyelv egységes volta mellett és kifejtette, hogy a vádak és ellenvádak “ütőkártyát” adnak a nacionalizmus kezébe. A nyelvi vita mostani feltámadását az váltotta ki, hogy a horvát kritikusok nyelvészeti fogyatékosságokat találtak a most megjelent "szerb—horvát nyelv irodalmi szakszótárának” összeállításában. A horvát nyelvészek tudománytalanságot és idealizmust, sőt ellenforradalmiságot tulajdonítottak a szerkesztőknek. A szerb képviselet viszont a horvátokat vádolja “frakciós alapállással”, meg ellenforradalmisággal. A közelmúltban Koszovóban és Macedóniában lezajlott "ellenforradalmi felkelés”, a különböző politikai, történelmi és művelődési hagyományokra visszatekintő népek jogos követelései a "centralista törekvésű” szerb állam ellen, arra kényszerítette a jugoszláv kommunista pártot, hogy közbeavatkozzék és állást foglaljon a horvát nép nacionalista törekvései ellen is. ‘‘Azt a vitát, amely a nyelvi kozás meddő. Miért? Mert pontosan olyan, mint az "akarom is — nem is”. Minden nemzet csak annyit akar belőle, amennyi őt előbbre viszi és följebb emeli. Hátrányt egyik sem vállal érte, még a biztonságosabb jövő reményében sem. Ez így is van rendjén, mert Európát történelmi nemzetei éltetik, s nélkülük elsöpörné a gerinctelen és színtelen "emberi” lét utópiája, amely alá lovat ad a töke, a profit, a tudomány és a technológia. Európa történelmi alakulása ma is folyamatban van. Európát csak világméretek viszonylatában és formáló idők messziségében lehet egyöntetűnek látni. Jelenében és önmagában — nem! Egyes tájain azonban igen jelentős egyöntetűség ismerhető föl. Nem is csak azért, mert nemzetei hasonlóvá öntődtek a történelmük kohójában, hanem azért is, mert azonos formában vágyják a jövő ígéreteit. Ilyen tájegységei tehát máris vankérdéseket a nemzeti probléma szintjére emeli, olyan akciónak minősíthetjük, amelynek más céljai vannak, s amely minden más, csak éppen nem nyelvi, tudományos és nemzeti jel legű” — írja a Komuniszt c. hetilap. Ez a "minden más" természetesen csak horvát nacionalizmust és sovinizmust jelent a szerb kommunisták internacionalista szótárában. A nagy szerb nemzeteszme legtágabb megfogalmazásában a szerb nacionalizmus viszont azt tanítja ma is a pártiskolán, hogy a Balkánon csak egy szláv nemzet él: a szerb. A horvát nép csupán ‘‘kiágazása" a hatalmas szerb nemzetnek és el fog jönni az idő arra, hogy a horvátok is fölveszik az egységes szerb nevet. • Horvátország 1102—1918 között jelentéktelen megszakításoktól eltekintve únióban élt Magyarországgal. A délvidéki magyar területeknek az új szerb—horvát—szlovén államhoz való csatolásakor Trianonban a szerb hivatalos álláspont csak úgy tudta kimutatni a szerb nép számarányának a magyarokénál magasabb voltát, hogy a szerbek lélekszámához hozzáadta a horvátok lélekszámát is. Az azóta elmúlt évtizedek és a mostani horvát—szerb nyelvi vita is bizonyították annak igazságát, amit mi magyarok mindig is hangoztattunk, hogy a 'szerb—horvát’ etnikai meghatározás egyszerűen fikció volt a trianoni békekonferencia megtévesztésére. nak Európának. Keretein belül alig van hátra nehezebb feladat, mint az élet nemzeti hagyományokból eredő külső formáinak az összeegyeztetése. Ha ezen az alapon sikerülne 24—25 állami igazgatás helyett 4—5 egyöntetű táj igazgatási formáit kialakítani, ez az Egyesült Európa előkészítésének talán már az utolsó lépcsőjét jelenthetné. Az “egyesülő” Európa persze nem népek összeolvadását, és nem a nemzeti karakterek elmosását jelenti, hanem egyöntetű igazgatást. Azoknak az élettényezőknek a közös rendbehozatalát, amelyek amúgy is azonosak, csak különféleképpen kezelik őket. A KÖZÉPÉÉRÓPAI TÁJEGYSÉG újjárendezésének gondolatát és gyakorlati lehetőségét veti most fel egy tanulmány, mely a “Studies for a new Central Europa” című folyóiratban jelent meg. Wass Albert ad hírt róla. (Kanadai Magyarság, 1969. márc. 29.) Eszerint kitűnő szerzők, ügyesen egybehangolt írásaikkal meggyőzően bizonyítják, hogy Európában addig nem lesz rend, béke és komoly fejlődési lehetőség, amíg a félrebillent egyensúlyt nem állítják helyre, és az ehhez szükséges középeurópai egység meg nem valósul. “Miután ennek az egész kérdéskomplexumnak legfontosabb, legérzékenyebb és egyben legnehezebb problémája a nemzetiségek kérdése, a folyóirat szakírói erre helyezik a fősúlyt, és “Közép-Európa helvetizációjának” lehetőségeit igyekeznek bemutatni. Érdekes, de nem véletlen, hogy az az új “Ország”, melynek a létrehozását ezek a szakemberek javasolják, majdnem pontosan megegyezik Nagy Lajos király Magyar Birodalmának határvonalaival, néhány kisebb változástól eltekintve”. “Ez azért érdekes, mert mint puszta tény, két tételt igazol. Egyik az, hogy a középkori Magyarország történelmi és politikai törvényeknek engedelmeskedve, automatikusan igyekezett betölteni azt a szerepet, amit földrajzi helyzeténél és politikai rátermettségénél fogva hivatva volt betölteni. A másik pedig az, hogy ugyanazon okoknál fogva, nem csupán Magyarország nélkül, de a magyar nemzet vezetőszerepe nélkül ezt az egyensúlyozó A Gyáli-úton ünnepélyesen felvatták a 2. számú Larsen-Nielsen házgyárat, mely fontos feladatot lát el a budapesti lakásépítésben. Az országos lakásépítési terv megvalósítása érdekében fokozatosan kiépítik a házgyárak országos hálózatát. Két évvel ezelőtt kezdődött meg a házgyárak építése. A kivitelezésben tizenöt vállalat vett részt. Az építkezési költség 200 millió forint volt. A berendezést Dániából, Svájcból és Ausztriából vásárolták, a szállító gépjárművek szovjet gyártmányúak, az anyagmozgató berendezéseket pedig a magyar ipar készítette. Eredetileg napi hat lakáshoz szükséges panel gyártását tervezték. Ez évi 1700 lakást jelent. Ezzel szemben már most, munkanaponként 7 lakás építőelemei készülnek el, és a jövő évtől kezdve a házgyár évi 2000 lakás paneljeit adja át az építőiparnak. Az első kísérleti ház Újpesten épült. A középeurópai egységet megteremteni nem lehet." — írja Wass Albert. • Bimbózik hát megint valami. Egyszer arra ébredhetünk, hogy politikai sakkjátszmákkal nem sikerül befagyasztani a magyar tavaszt. Egyszerű ötlet, de jó Közismertek az amerikai—szovjet kapcsolatok, amelyek Oroszország 1917-es forradalmasításakor kezdődtek. Nem is annyira a politikai-Amerika, mint inkább a bank-Amerika vonalán: sokmilliós dollárcsekkek képében. Ez a nem-hivatalos kapcsolat aztán a második világháborúban szélesedett hivatalos megsegítéssé. Életrekeltette a félholtra vert Szovjetuniót, és a tetejébe odaadta neki fél Európát. Sorozatos hagyományok állnak tehát annak útjában, hogy a kapitalista világ legnagyobb megszemélyesítője kommunista-ellenes lehessen és a Szovjettel ellentétes érdekű politikát folytasson. Ma ez azonban már nemcsak a hagyományokon múlik. A Szovjet ugyanis közben a Rosenbergek "hagyománytisztelete” folytán atomhatalommá lett. Földrajzi előnyeit is beleszámítva, nem sokkal kisebb hatalom Amerikánál. De persze fölibe szeretne kerülni. Pár év óta azonban Kína is nyomorgatja a maga nyolcszáz milliós népi erejével és növekvő atomhatalmával. A nagyhatalmi háromszögnek melyik két csúcsa fog össze a harmadik ellen? — ez most a kérdés. Az USA- nak a két ázsiai közül egyikkel meg kell egyeznie, hogy lehetetlenné tegye a támadást a másik részéről. De melyikkel egyezzen? Ezen tépelődik. Mert akármelyiket választja, a másik biztosan halálos ellensége lesz. Egy névtelenül író magyar sajtótitán a velejéig egyszerűsítette ezt a komplikált dilemmát. Egyezzen meg az USA Kínával és vállalja, hogy a Szovjet legyen ádáz ellensége. Mert ha a Szovjettel fogna össze, akkor egyszerre két ellensége lenne: Kína — és maga a Szovjet-szövetséges, aki barátait éppúgy falja föl, mint ellenségeit. A magyar fején találta a szeget! tett bútorral. Ez évben az Árpád-hídnál három ilyen ház épül, kettőnek szerelése már befejeződött, a harmadikon most dolgoznak. A 2. házgyár elemeinek felhasználásával Csepelen és Újpesten folytatják a lakásépítkezést, és ez a házgyár adja majd az új zuglói lakótelep lakásainak paneljeit is. (H.T.) Mire jó az akácméz? Öt éve vizsgálják a méznek az életfunkciókra gyakorolt hatását s ennek során megállapították, hogy a mézben különösen gazdag biológiai anyagok, vitamin-komplexumok találhatók; több mint húszféle cukrot, kalciumot, mangánt, vasat, foszfort tartalmaz. A budapesti orvostudományi egyetemen végzett kísérletek szerint az akácméznek többek között a magas vérnyomásra, a májbetegségekre, a szívizomerő növelésére, s általában az izomrendszerre van kedvező hatása. 11 szintes magasház minden emeletén 12 lakás van, valamennyi beépí-A Kereszt és Kard Mozgalommal kapcsolatos cikkeket, szervezési kérdéseket és anyagi támogatásokat kérjük az alábbi címre küldeni. KERESZT ÉS KARD MOZGALOM c/o Zoltán Vasvári 256 Dayton Ave., Clifton, New Jersey 07011 A második “felszabadulás” 1956-ban. (Vudy József grafikusművész rajza.) A HORVÁT NÉP FÜGGETLENSÉGI HARCA Dolgozik a második budapesti házigyár
