Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-01-01 / 1. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1969. január hó. „Kelet, mégiscsak Kelet • • •” Milovan Gyilasz volt partizánvezér meg főideológus "Az új osztály” cimü tanulmányában annak ad kifejezést, hogy ahol a kommunizmus kivívta a hatalmat, ott a fejlődés előbb vagy utóbb különálló útakra terelődik. Á moszkvai kommunisták 20. pártkongresszusán Hruscsov is felfedte, hogy már Sztálinnak is csak a legnagyobb nehézségekkel sikerült elhárítani az összecsapást Moszkva és Peking között. 1967-ben a moszkvai kommunisták plénumának határozata már nyílt támadás volt Mao Tse-tung kül- és belpolitikájának ideológiája ellen. A határozat kimondja, hogy a kínai kommunisták politikájában mindinkább a nacionalizmus játszik uralkodó szerepet, amely:: “eltér a marxizmus- lenizmustól és homlokegyenest ellenkezik a proletár internacionalizmus elveivel”. Moszkva a határozattal egyidőben megfújta a “sárga veszedelem” ismert dudáját. “A kínai propaganda — írják a moszkvai lapok — az egész világtörténelmet revizió alá veszi, mértéktelenül felnagyítva Kína és a sárga faj szerepét.” Néhány sajtószemelvényt is közölnek a kínai lapokból. A Renmin Ribaóból például: "Amikor sok nyugati nép, amelyek az újkorban kultúrnépekként váltak ismertté, még az erdőkben űzték a vadakat — a mi népünk már létrehozta csodálatos ősi civilizációját.” A Mincu Tuance-ből: “Államunkban, amelynek gerince a han nemzet volt a feudalizmus korában, a gazdaság és a kultúra a Csin és Han dinasztiától kezdve a Csin dinasztia első periódusáig — csaknem 2000 éven át — mindig első helyen állt a világban.” Ismét a Kaunming Ribaóból: “A 15. századig Ázsia népei, vagyis a sárga faj, töltöttek be vezetőszerepet. A nagy földrajzi felfedezésekig a világtörténelemben a sárga fajhoz tartozóké volt a vezető szerep, amely csak ezután ment át a fehér fajhoz tartozók kezébe." A pekingi politika Moszkvától eltávolodó hajtóereje tehát a nacianalizmus lett. “Az ilyen történelmi elkalandozásoknak az a céljuk, hogy megalapozzák a maoisták gyakorlati tevékenységét — írja C. Apaiin a Mezsdunarodnaja c. szovjet külpolitikai folyóiratban — amellyel ez utóbbiak vissza akarják szerezni Kínának az őt megillető vezető szerepét." A vörös plénum még keményebben támadja a kínai vezetőket, mert azok szerintük nemcsak szidalmazzák és rágalmazzák a lenini elveket és álláspantokat, hanem radikálisan revizió alá is veszik őket. "Ezek a törekvések a Nagyban (nagykínai) nacionalizmus talajában sarjadtak, s napjainkban a mao ce-tungi személyi kultusz viszonya között, és a kispolgári ideológia erős befolyása alatt lombosodnak” — mondja a plénum határozata. KI AZ ELSŐ?... Moszkva minden mesterkedése ellenére Ázsia keleti része mindig elismerte Peking elsőségét. Európa pedig a kiásott történeti igazságok előtt volt kénytelen meghajolni legalább csendesen. Ma már bizonyított tény, hagy Nyugat egész tudása Ázsiából eredt, annak jóval korábbi civilizációjából. Ezt még a "fehér fajhoz” tartozó bolsevistáknak is el kell ismerniök. Fu-szi császár, aki Kr. e. 2852-ben került trónra, az emberek társadalmi és családi szokásait, a házasságot, a férfiak és nők eltérő ruházatát teszi kötelező szokássá. Az írás is az ő találmánya, vagy legalábbis Fu-szi teszi ennek használatát általánossá. Utódja Sin Nung terjeszti el a földművelést, és — szovjet tudomány nélkül — már akkor is hatféle gabonaneműt termesztenek Kínában. A tengervízből való sófőzés, valamint a gyógynövények használata is az uralkodása alatt kezdődik. Sin Nung idejéből maradt a tudomány számára egy mérési adat, mely a föld felületét kelet—nyugati irányban 318,000, északtól délnek pedig 283 ezer kilométer hosszúságúnak mondja. Kr. e. 2698-ban lépett a trónra Hein-Alig három éve, hogy Kína hangjának is súlya kezdett lenni a világpolitikában. Percig sem értékeltük túl a Moszkva és Peking között feszülő húrt, de annál nyomatékosabban figyeltük az úgynevezett “harmadik hatalom” felbukkanásának jelentőségére. Mert EZ a lényeges az egészben. Mert kétpólusos biztonságból csakis ez képes kilendíteni a világpolitika tengelyét. Már világos, hogy Kína hangja elég kemény volt ahhoz, hogy ki is lendüljön. Amit felszínesen “kommunista meghunyászkodás”-nak könyvelt el a világsajtó, az Moszkva részéről egyszerű és kényszerű új tájékozódás volt. Amíg Kína biztonságosan a Szovjet mellett állt, a Kremlin urai saját kezükben tudhatták a fegyvert, amit az USA ellen szegezhetnek, hogy maguknak csikarhassanak ki mindent, ami a ketös érdekterület fölött közös cél és közös haszon. De Peking ereje nő, és harmadikként már súllyal szól bele az osztozkodásba. Az Egyesült Államok távotkeleti gazdasági érdekeit közvetlenebbül veszélyezteti a növekvő kínai hatalom. Szovjet részről elég ennyit meglátni, és máris alkalmazható a puhulás politikája az USA-val szemben. Az USA el is fogadta az ajánlatot, és viszonozta. Ez mutatkozott meg abban, amikor Amerika hangja szemetszúróan különbséget tett jó kommunisták és rossz kommunisták között. Jók voltak a szovjet kommunisták, rosszak a kínaiak. Mára azonban mérlegre kellett tenni azt a kérdést is, hogy az úgynevezett KÍNAI VESZÉLY egyezséggel, vagy ellenségeskedéssel háritható-e el könnyebben az USA fölül. A Szovjettel való titkos megállapodás még az eldöntetlen alternatívára épült: a Kínával való ellenségeskedésre. Ennek nyomai mostanában bujócskáznak kifelé a titkolás alól. Közben azonban egyre inkább reszkír lett vállalni a Kínával való ellenséges szembenállást. Maholnap onnan is ideérkezhetnek a hidrogén-bombás rakéták. Peking ezt egy kissé jobban Zsuan, a tizedes mértékrendszer megalapítója. A csatákban, melyben az ellene fellázadt hercegeket leveri, egy olyan kis szekeret használt, mely észak és dél fekvését pontosan mutatta. Uralkodása alatt jön divatba a hajóépítés, rézkohászat és a pénzverés. A selyemtermelést és a selyemszövést felesége terjeszti el az országban. Zsü császár Kr. e. 2224 tői uralkodik. Császársága előtt mérnök volt. Ő írja az első kínai földrajzot és mint császár — moszkvai tapasztalatcsere nélkül — építteti az első vízszabályozó csatorna rendszert. "Kelet mégiscsak Kelet", ahol Singcsunk császár Vang-an-si miniszter tervei alapján először valósította meg a kommunizmust is. Csúfos kudarc lett a vége: nyomor következett belőle. A Szovjetunió azonban csak ezt tudta utánozni mindmáig. ...ÉS KI LESZ AZ ELSŐ??... Kínában világfelforgató események jelentkeztek. Mao Ce-tung vezetésével a kínai nacionalizmus bontja zászlaját. Tuan Lo-fu közoktatásügyi miniszterhelyettes pedig felszólította a fiatalságot, hogy véssék emlékezetükbe Mao Ce-tung útmutatásait, amely szerint: "a kínai nép morálisan készen áll arra, hogy teljes erővel harcoljon a valaha Kínához tartozó elveszett területek visszaszerzéséért”. is tudja talán, mint amennyire az USA észrevette. Megtette hát ö is az ajánlatot az Amerikával való megegyezésre. Az USA ezzel határozottan szerencsés helyzetbe került: most ketten versenyeznek a barátságáért módszeresen, és ő választhat a kettő közül. A világ szerencséje meg az, hogy a HÁROM NAGY közül egyik sem tud a másikkal úgynevezett örök barátságot kötni, legfeljebb futó szerelmi vi-Negyvenöt oldalra terjed a franciaországi kommunista párt által kiadott deklaráció. Terjedelmes munka és jelentős megnyilatkozás. Legizgatóbb része, melyben a párt kijelenti függetlenségét a Szovjet Kommunista Párttól. Izgató, de nem megnyugtató. Szükségszerű és alkalmi politikai együttműködésről is van szó benne, bár ez még ellenséges pártok között is szokásos. Viszont hallgatólagosan is meg nyíltan is elismer a deklaráció olyan tételeket, amelyek kommunista tételek akkor is, ha francia, akkor is, ha orosz szövegezésbe bújnak. A terjedelmes műben mindenesetre újszerű annak az elvnek a hangoztatása, hogy a munkástársadalomnak közelednie kell más társadalmi rétegekhez és nem szabad ellenük küzdeni. Elsősorban a szellemi dolgozókkal kell testvéri kapcsolatba lépniök. Úgy látszik, mintha a francia kommunisták a leginkább sarkalatos tételt: az osztályharcot söpörték volna ki a kommunista ideológiából és mozgalomból. Elvi kérdésre mutat a deklarációnak az a része is, melyben biztosítják a kisgazdákat, kisiparosokat és kiskereskedőket, hogy a párt nem gondol üzemeiknek a kisajátítására. Ennek a kijelentésnek már nem olyan a megjelenése, mint a szokásos ígéreteknek. Súlyt helyeznek arra, hogy ne is lássék megszeghető ígéretnek, amit “majd” betartanak, vagy nem, s amire a zsidó sem ad semmit. A "A kínai vezetők — írta 1962-ben Dange, India kommunista pártjának elnöke — túlzott csodálattal adóznak a régi dicsőségnek és a nemzeti történelemnek, lázas igyekezettel próbálják visszaállítani hazájuk helyzetét saját értelmezésük szerint, történelmi és földrajzi vonatkozásban egyaránt." Vitathatalan, hogy Mao Ce-tung terveiben fontos helyet foglalnak el a területi igények, amelyeknek megindoklására az úgynevezett “elszakított területek” tézise szolgál A szovjet impérium alatt álló szibériai területekről is szó van. Ez késztette a moszkvai bolsevistákat, akik eddig minden erkölcsi fogalom sárbatiprásával törtek rá a fennálló világrendre, hogy hogy most hirtelen a “sárga veszedelem” igájától féltsék a “fehér faj” államhatárait, kultúráját és civilizációját. A moszkvai vörös plénium határozatából az is kiderül, hogy Peking 1966 tavaszán lényegében hallgatólag megállapodott Washingtonnal a kölcsönös meg-nem-támadásra vonatkozólag, ami Moszkva szerint magával hozza, hogy egyik fél sem fogja zavarni a másikat Délkelet-Ázsiában. ... “Kelet mégiscsak Kelet—mondják a kínai vezetők — és az ázsiaiakra vár az a feladat, hogy megváltoztasság a világ történelmét." ... Vajon a helyére billentik? ... Gogánfai T. szonyt. így a mostani hármas hatalmi pólusból nem lehet tartós kétpólusos világuralmat kezdeni újból. Inkább feje tetején álljon a világ, mintsem leteperve és agyonnyomva. Vagy rászakad a szovjet—kínai megegyezés veszélye? Bekövetkezhet, ha az USÁ-nak, a harmadik partnernek, megint bakot lő a politikája. És bakot fog lőni, ha továbbra is a PÉNZURALOM merev fenntartása marad a célja. szándék hosszan és praktikusan indokolva van. Az indokolásban megcsillan annak a fölismerése, hogy a nagyüzemesítés olcsóbb ugyan és szerve zetté teszi a termelést, de hézagos marad mindig és hézagait csak kisüzemi munkálkodással lehet kitömni. Végül feltűnő, hogy a deklaráció megemlíti a francia demokrácia történelmi hagyományait, melyekhez ragaszkodni kíván. ....Hát mégsem Leninnel kezdődött a világ? Szerpentín-út a Békás-szorosban ELÉG KEMÉNY MAR KÍNA HANGJA Nem Leninnel kezdődött a világ !
