Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11-12. szám

4. oldal

SZITTYAKÜRT

1968. november—december hó

”A palesztinai nép új ébredése”

— FERDESZEMÜ A PEKINGI REÁLPOLITIKA? —

Angolból fordítva "China Reconstructs” havi magazinból, Peking,

Vol. 17. No. 9., 1968. szeptember

28.31. oldal.

Húsz évvel ezelőtt, több mint egymillió arab, akik generációkon keresztül éltek Palesztinában, — Izrael, az USA imperialista agressziójának eszköze által ki lett űzve szülőföldjéről, hogy a menekültek hontalan és nyomom életét éljék.

E menekültek azóta is, évről-évre — sátrakban és viskókban, vagy a városok szélein zsúfolt nyomortanyákon élve keserű gyűlölettel vannak eltelve az USA imperializmusa ellen, mely ilyen sötét nyomort juttatott nekik. Éjjel-nappal csak arra gondolnak, hogy ezeket a gengsztereket kiűzzék és szülőföldjüket felszabadíthassák. A gyerek, aki éppen beszélni tanul, az első szava "Palesztina”. Minden étkezés előtt a nép a hazatérésről beszélget — Palesztinába! Az iskolásgyerekek minden nap az iskolaidő előtt együttesen, hangosan kiáltják: “Palesztina a miénk!”

AZ IMPERIALIZMUS BŰNEI

A Palesztina-kérdés több imperialista ország által lett teremtve, élükön az USÁ-val, mely a főszerepet játssza — csupán abból a célból, hogy a Közel-Kelet népének mindegyre növekvő nemzeti felszabadítási mozgalmát elnyomja. 1948. április 9- én egy fegyveres cionista gengsztercsoport — felbujtva és irányítva az USA imperializmus által — behatolt Deir Yassin faluba, az ősrégi palesztinai város, Jeruzsálem közelébe. Több, mint 250 személyt agyonlőttek, beleértve 25 várandós anyát, miáltal egy szörnyű méretű bűncselekményt követtek el.

Ugyanabban az évben, május 14-én a palesztinai arabok vérének és könynyeinek a számlájára az USA imperializmus megalapította "Izrael államát”, mint agressziójának eszközét. A következő napon, május 15-én a cionisták által támadó háborút indítottak el az arab országok ellen, gyújtogatva, gyilkolva, rabolva. Több, mini 6700 négyzetkilométer arab területet foglaltak el. így történt, hogy több, mint egymillió arab, akik generációkon át éltek Palesztina földjén, ki lettek űzve és hontalanokká váltak.

Ezután az USA egy csomó szerződést kötött a reakcionárius izraeli hatóságokkal és ellátta Izraelt nagymennyiségű fegyverrel és egyéb "segéllyel”, Izraelt egy tőrré változtatva az arab népek hátába. Az USA imperializmus csöndes jóváhagyásával, együtt az angol és francia imperializmussal, Izrael agresszív háborút indított Egyiptom ellen 1956-ban. A múlt év júniusában, ugyancsak az USA imperializmus csöndes jóváhagyásával és segítségével Izrael szemtelenül egy másik támadóháborút indított az arab országok ellen. Megszállta és elfoglalta a Jordán folyó nyugati partját, az EAK sínai félszigetét, a Gaza-folyosót, Szíriában a Golan magaslatokat.

HATALOMSZERZÉS FEGYVERES ERŐVEL

Az imperialista- és gyarmatellenes vihar, mely Ázsia, Afrika és Dél-Amerika felett sepert, fellelkesítette a palesztinai népet. Tanulva történelmükből, mely vérrel, könnyel és keserű nyomorral van tele, elkezdték megtalálni az egyetlen helyes utat, mely képessé teszi őket, hogy szülőföldjükre visszatérhessenek. Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Mozgalom, az “Al Fatah" vezetője helyesen fejezte ki

magát: “Minden más módszer hiábavaló. Palesztina egyedül népének fegyveres harca által szabadítható fel!”

A nép fegyveres küzdelmének lángjai Palesztina talaján 1965-ben lettek fellobbantva. Még magasabban lángoltak az Izrael által elfoglalt területeken a múlt év júniusában indított arabellenes támadóháború után.

Egy ifjú palesztinai, aki csak nemrég csatlakozott az arab gerillákhoz, büszkén emelte fel a fegyverét és kiáltotta: "Most vannak fegyvereink, én is erősnek érzem magam. Elszántan fogunk harcolni és soha többé nem leszünk menekültek. Húsz év óta meggyűlöltem azt a szót, hogy "menekült’. Most érezzük először, hogy palesztinaiak vagyunk, küzdve Palesztináért!"

A gerillák sorai állandóan nőnek és mind több és több palesztinai ifjú és leány ragad fegyvert. A fegyveres küzdelem kezdete, 1965 óta az "Al Fatah” az irányító. Ügy a Palesztinai Népi Felszabadítási Front, mint a Palesztinai Felszabadítási Mozgalom egyesültek a harcra, az előző a múlt év decemberében, az utóbbi ezév februárjában. A palesztinaiak nagy számban csatlakoztak a gerillákhoz.

Egy libanoni hetilap jelentette, hogy amióta új izraeli támadás indult Jordánia ellen ezév március 21-én, 15,000 palesztinai jelentkezett csatlakozásra az "Asifa” kommandókhoz, egy katonai szervezet az "Al Fatah”-hoz csatolva. Palesztina munkásai és parasztjai állnak e harc élén és körülbelül 65 százalékát teszik ki a gerillák teljes erejének.

A kiképzőtáborokban a gerillaharcosok szorgalmasan tanulmányozzák “A kínai forradalom tapasztalatai" sokszorosított példányait, mely megismerteti velük Mao írásának, ‘Stratégiai problémák a Japán elleni gerillaháborúban’, sok brilliáns következtetését, valamint a bölcs útmutatásokat, melyeket ő szövegezett meg. mint a ‘Fegyelem Három Fő Szabálya’, és az ''Útmutatás Nyolú Pontja’.

A Fegyelem három fő szabálya:

1. Minden akciódban engedelmeskedj a parancsnak;

2. Ne végy el egyetlen tűt sem, vagy egy szál cérnát sem a néptől;

3. Szolgáltass be minden zsákmányt.

Az Útmutatás nyolc pontja:

1. Beszélj udvariasan;

2. Fizess becsületesen azért, amit

vásárolsz;

3. Adj vissza mindent, amit kölcsönöztél;

4. Fizess meg minden kártételt;

5. Ne üssed vagy káromold a népet;

6. Ne tégy kárt a termésben;

7. Ne erőszakoskodj az asszonyokkal;

8. Ne bántalmazd a foglyokat.

Nemrégiben egy arab író lefordította Mao néhány katonai írását arabra és könyvét "Az elfoglalt ország — Palesztina arab harcosainak” dedikálta. Az előszóban ezeket írta: E különös alkalommal, amikor a cionizmus és ügynökei elleni huzamos harcra készülünk, Mao munkáinak átfordítása fontos és lényeges feladat."

Egy Mohammed nevű fiatalember mondta: "A tavaly júniusi közép-keleti háború után sok probléma felett gondolkodtam és sok cikket elolvastam és úgy találtam, hogv egyedül Mao tanításai tudják Palesztinát megmenteni.”

Egy másik fiatalember, Yussef azt mondta: "Számunkra, palesztinai nép számára a fegyveres harc az egyedüli út. Ügy ahogy Mao tanítja: A hatalom megszerzése fegyveres erővel, az ügy

eldöntése háború által a központi feladat és a forradalom legmagasabb formája."

KEMÉNYEN TÁMADVA AZ ELLENSÉGET

A palesztinai nép, a küzdelem és a győzelem forradalmi szellemét viselve fegyvert ragadott és az USA—izraeli támadókra súlyos csapásokat mért. A múlt év júniusa óta a palesztinai gerillák 400 rajtaütést hajtottak végre az ellenség ellen, megölve vagy megsebesítve több mint 4000 izraeli tisztet és katonát, és két USA tanácsadót. Lelőttek 9 helikoptert, egy vadászrepülőgépet, elpusztítottak vagy felrobbantottak 24 tankot, 7 vonatszerelvényt, 145 hernyótalpas járművet és több mint 200 katonai járművet.

A gerillák állandóan tökéletesítették harci képességüket és erősebbé váltak a harcban. Nyugati hírszolgálati irodák riadva jelentették, hogy a palesztinai gerillák "jól vannak szervezve" és műveleteik "igen jól vannak tervezve”. Arab újságok jelentették, hogy a gerillák gyakran a késő éjszakában működnek, igen bátrak a harcban és gyorsan mozognak. Támadás előtt a célpont körül aknákat raknak le; támadás után gyorsan visszavonulnak és erőiket az ellenséges erősítés csapdába ejtésére állítják fel. Amikor az egész művelet befejeződött, még több aknát raknak le és visszatérnek bázisukra a zsákmányolt fegyverekkel és lőszerrel. Növekvő számuk és küzdőképességük képessé teszik őket ugyanazon a napon több helyen támadást intézni.

A harcban a palesztinaiak ötletességet, rugalmasságot, bátorságot és szívósságot tanúsítanak. Sok példáját mutatták a forradalmi hősiességnek, melyek a népet könnyekre és dalokra fakasztották. A gerillák Tubas térségében, a Jordán folyó nyugati partján, miután az ellenségre súlyos csapást mértek egy összeütközésben, visszavonulást határoztak el. Vezetőjük, Abu Gazala tűzzel fedezte a viszszavonulást. Nagy önbizalmat és rugalmas taktikát tanúsítva feltarttóztatta az ellenséget, mialatt bajtársai biztonságban visszavonultak. Végülis körülkerítve, a lőszere elfogyott, utolsó két kézigránátjával még sok ellenséget elpusztított és csak aztán esett el, dicsőségesen fejezve be életét.

Egy gerillaharcos súlyosan megsebesült a Gaza-folyosói rajtaütésben. Csodálatos kitartással egy faluhoz kúszott és vére utolsó cseppjeivel írta fel egy falra a jelszavakat: "Vesszen az USA imperializmus!" és “A végső győzelem a miénk!" Ez demonstrálja a rendíthetetlen bizalmat, hogy a palesztinai nép, bármi áron is, de leveri

az USA-izraeli támadókat és visszafoglalja szülőföldjét.

A gerillatevékenység területe állandóan kiszélesül. A gerillák legelőször az Izrael által elfoglalt Jordán nyugati részén kezdték el akcióikat, valamint a Gaza-folyosón. Ez év januárja óta rajtaütéseik kiterjedtek a Negevsivatagra, mely izraeli uralom alatt volt húsz év óta. Májusban pedig új harcteret nyitottak a Sínai-félszigeten és más helyeken. Most aktívak a széles mezőgazdasági és hegyi területeken, melyeket Izrael elfoglalt, vagy kontrollált előtte, egész Tel Aviv, Izrael uralmának központja, külvárosáig.

A NÉP AKTÍV TÁMOGATÁSA

Az Izrael által elfoglalt területeken az arab nép széles rétegei nyújtottak aktív segítséget a gerilláknak. Ellátják őket információkkal, élelemmel, ápolják a sebesültjeiket, és védik őket vállalkozásaikban. A feldühödött izraeli támadók a legbarbárabb fasiszta megtorlásokat alkalmazzák ellenük abban a hiú reményben, hogy a hús-vér kötelékeket a nép és a gerillák közt elvágják.

A gerillának egy korty vizet adni annyit jelent, hogy az izraeli banditák felgyújtják a vízadónak a házát. Ha valakinek barátja van a gerillák között, ez brutális üldözést jelent. A megszállók több falu népét összeterelik és úgy kemény, mint enyhe taktikával megpróbálják vallomások kicsikarására kényszeríteni a lakosságot. De egy hazafias palesztinai sem hajlandó a besúgó szerepére. Ellenkezőleg, mind több és több fiatal csatlakozott a gerillákhoz és ragadott fegyvert.

Ráadásul ezrek és ezrek Palesztina, Szíria, Irak, Kuwait, Libanon és Szaudi Arábia munkásai közül szűkös keresetük 5 százalékát adják havonta a gerillák támogatására.

Mint a nagy vezető, Mao nem régi— ben mutatott rá: "Jelenleg a világforradalom új korszakba lépett.” Biztosra vehető, hogy a felébredt palesztinai nép lerázza magáról az erőszakos elnyomás és politikai rábeszélés kettős ellenforradalmi taktikai kísérletét a fegyverletételre, melyet az USA imperialisták és bűntársaik alkalmaznak és a palesztinaiak hozzájárulnak egy új korszak kialakulásához.

Egy palesztinai tanító — Salim — helyesen mondta, hogy bármilyen trükköket is játszanak az USA imperialisták és bűntársaik, "Mi, a palesztinai nép nem fogunk a csapdájukba esni, akceptálni az ún. "politikai megoldást” nemzeti érdekeink kárára. Számunkra az egyedüli út folytatni a harcot a huzamos nép-háború által.” Egy gerillaharcos önbizalommal mondta:

"Amig mi harcolunk, jelen fegyveres harcunk fáklyája dühöngő tüzeket gyújt, mely az USA imperializmust és cionizmust hamuvá semmisíti meg.”

A Szovjet elismeri az erőszakpolitikát

Most elvben is elismerte. Nem tetszik neki, hogy a pártfogásába vett Csehszlovákiában a kommunista pártnak egy millió hétszázezer tagja van. Sokalja. Szerinte elég 300—400 ezer is. Vagyis, ha a kommunisták közül csak a legkommunistábbak tartoznak a pártba. A Dubcek-féle kommunistákat ki kell rostálni, — így szól a parancs.

A "népidemokráciákat” ezekután "klikk-demokráciák"nak kellene ' nevezni. Ténylegesen azok voltak eddig is, de úgy látszik, hogy a ? magatartása már e tekintetben is letért a "titkolózás” útjáról. Az új e sei ki lehetne egyenlíteni sok látszat-különbséget is — és simábban lehetne gyakorolni a koepzis-Épp jókor jönne ez az •'' régen ágiának már a k1 kezdték az ágálást is, hogy a klik^ egészen —