Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
NYOLCADIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1968. JANUÁR HÓ MAGYAR NYELV A KÜLFÖLDI EGYETEMEKEN Az egész világon terjed a magyar nyelv magasfokú művelése. Egyre több külföldi egyetemen oktatják a mi anyanyelvűnket. Magyar lektorátusok nyílnak, újabb és újabb egyetemek hívnak vendégelőadónak nyelvészeket Magyarországról. Ezzel párhuzamosan évről-évre növekszik azoknak a külföldi diákoknak a száma is, akik a magyar egyetemek valamelyikén szereznek tanári képesítést. Nyelvünk iránt az Egyesült Államokban jelentkezik a legnagyobb érdeklődés, ami érthető is, ha az itt élő egymilliónyi magyarra gondolunk. Ez azonban bizonysága is ugyanakkor annak, hogy van "Magyar-Amerika'! És felemelő érzés, hogy az utcáról, a piacról bevonul az egyetemekre is a magyar szó. A Columbia, a Western Reserve, — Berkeley, Los Angeles és más városok egyetemei után, nemsokára a havannai egyetemen is megkezdődik a magyar nyelv oktatása. Franciaországban és Olaszországban három nagy egyetemen tanítják a magyart, Finnországban kettőn. Londonban és Ankarában is folyik egyetemi magyar nyelvoktatás. Jelentős az is, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban és a távolabbi környékek egyetemein is működik magyar lektorátus sok helyen. Nagy külföldi siker után hiába áhítozna a mi anyanyelvűnk, de az is valami, ha nem kell majd mindig idegen nyelvek ruháiba öltöznie a magyar gondolatnak. Petőfi, mint könyvtáros Aszódon a jelenlegi "Petőfi Sándor Gimnázium" azért kapta a nevét, mert nagy költőnk három évig volt a diákja. A gimnázium könyvtárának egykorú feljegyzései és dokumentumai azt is elmondják, hogy az iskolának jóidéig Petőfi volt a könyvtárosa. Nem volt még valami gazdag akkor ez a könyvtár, de Sándorunk 12—15 éves kora között a felét kiolvasta, sőt jegyzetelte! Tizenhárom éves korában például egy német kiadású metafizikai és filozófiai munkát olvas — németül! Már ez is vet némi fényt arra, hogy mi úton volt képes magát Shakespeare nyelvéből is műfordítónak képezni. Az azonban alighanem örök talány marad, hogy huszonhat éves koráig hogyan lehetett képes egy ember eljutni az akkori műveltség legfelsőbb rétegéig, ahogyan ő dicsekedhetett azzal. Ez még akkor is zsenialitásra vall, ha kisgyerek korában kezdte, és a XIX. század felénél végezte. Viszont példamutató, ha hisszük azt az igazságot, hogy a zsenialitás kilencven százalékban: munka. Kár, hogy a költő-Petőfit szokás inkább értékelni és nem a "munkás”-Petőfit! MAGYAR TALÁLMÁNY elsüllyedt hajók kiemelésére Különös bemutató színhelye volt nemrég Budapesten a margitszigeti Sportuszoda. Ezúttal a medencében nem versenyzők mérték össze tudásukat, hanem működés közben bemutatták a Szászkő—Balázs-féle új magyar találmányt, amellyel gyorsan és gazdaságosan vízteleníthetők bányák, felszínre hozhatók elsüllyedt hajók és más tárgyak. A találmány lényege: a kiemelendő tárgyhoz alul nyitott és vízzel töltött tartályokat erősítenek, a nyílás alá elektromos vízbontó készülékeket helyeznek. Ez utóbbi működés közben a vizet hidrogén- és oxigéngázra bontja, ezáltal kiszorítja a tartályból, majd gázzal telt tartályok az elsüllyedt tárgyat a felszínre emelik. A bemutatón egy méter hosszú, 110 kilogramm súlyú hajómodellt 8 perc alatt emeltek ki a vízből. KODÁLY HANGJA TOVÁBB ÉL Kodály Zoltán több előadását rögzítették annakidején hangszalagra. Ebből most válogatást készítettek otthon, és azt teljes hanglemezre vésték. Már piacra is került. Kicserélték a Balaton vizét A Balaton vizéből az elmúlt két esztendő alatt kétmilliárd köbméter vizet engedtek le a Sió csatornán a Dunába. Ez megfelel a tó közepes vízkészletének, így lényegében teljesen kicserélték a magyar tenger vizét. A szakemberek szerint a vízcsere rendkívül kedvező hatású a Balaton faunájájra. ÉN MEG AZ ÚJ MECHANIZMUS Csavaros János írása a hazai "Szabad Föld”-ből Ezt hallgassák meg, ha van idejük. Megyek minap az utcán. Kozmáék udvarából nagy perpatvart hallok, s ahogy kiveszem, csemetéjükkel, a 12 éves Palival van valami baj, abriktolja az apja, így büdös kölyök, meg úgy, aztán mondja: "Most pedig lódulsz be a szobába, majd adok én neked új mechanizmust!" A múlt heti cikkemmel személyesen szaladtam fel Pestre, s miután a Szabad Földnél végeztem, beugrottam a Corvin Árúházba — ott van a szerkesztőség mellett —, Katinak, vagyis a feleségemnek néhány kis divatújdonságot, meg import kölnit kerestem. Mivel a harmadik emeleten is dolgom volt, beszálltam a liftbe, talán tizen is voltunk benne, s az egyik vásárló megjegyzi, hogy eléggé lassan jár ez a lift. Azt mondja erre a liftes néni: "Az új mechanizmusban majd ez is gyorsabban jár.” Nagy kuncogás tört ki erre. Szerkesztő barátom egy levelet mutat, Somogyból írta valaki, egy kikapós menyecskéről van benne szó, s a levéliró így fejezi be a mondókáját: Szent meggyőződésünk, hogy ilyen nőszemélyekre az új mechanizmusban nem lesz szükség.” (No-no, ezt én nem merném ilyen határozottan állítani.) Száz szónak is egy a vége: az új mechanizmus benne van a levegőben, s mint az említett példák is bizonyítják, ez a probléma a dolgozó nép legszélesebb tömegeit aktívan foglalkoztatja, így hát én sem térhetek ki előle. Az elmúlt vásárnapomat teljes egészében az új mechanizmusnak áldoztam: lényegében országos felmérést végeztem, s ennek alapján kidolgoztam egy átfogó rendszert, amely — véleményem szerint — az új mechanizmus sikerét hiánytalanul biztosítaná. Elnézésüket kérem, hogy helyszűke miatt ezúttal csak néhány — talán nem is a legfontasabb — elgondolásomat kivánom közkinccsé tenni, ezeket is csak slágvort-szerűen. Azt is megjegyzem, hogy a felsorolás nem fontosságot, vagy végrehajtási sorrendet jelent. 1. Minden, szavazati joggal rendelkező magyar honpolgár — akár dolgozik, akár nem — úgynevezett állampolgársági alapfizetést kapjon az államtól. A fizetés mértékét a test súlya és magassága alapján kell megállapítani, de a legalacsonyabb fizetés sem lehet 3000 forintnál kevesebb. Ezzel szemben a nyugdíjak eltörlendők, mert az állampolgársági fizetés egész életre szól. 2. Ideológiai téren: minden eszközzel terjeszteni kell a fogyasztói szemléletet, más szóval: a lakosság minden figyelmét és erőfeszítését arra fordítsa, mit hol lehet megvásárolni, természetesen a legolcsóbban. Ez a szemlélet automatikusan növeli a termelést, mert minden termelő egyszemélyben fogyasztó is, tehát arra törekszik, hogy munka után minél többet fogyaszthasson. 3. A vendéglő- és eszpresszóhálózat bővítését nemzeti programmá tenni. Elérendő, hogy — fővárosunktól a legkisebb falvakig — a vendéglátóiparnak olyan kapacitása legyen, hogy a kb. 8 millió főnyi felnőtt lakosság ugyanazon időpontban szórakoz hassék (számításba véve az egyre növekvő idegenforgalmat is). Bár az is igaz, hogy a 8 millióból 1—2 millió fő mindenkor külföldön — főként Nyugaton és tengerentúli országokban — tartózkodik. 4. Az állam záros határidőn belül gondoskodjék kb. másfél millió darab személyautó behozataláról, s 25 éves törlesztésre adja el az igénylőknek. 5. A lottózás mechanizmusa szintén átszervezendő oly módon, hogy a szelvényen csak 20, maximum 25 szám szerepeljen, s abból kelljen ötöt eltalálni. így lényegesen több ötös találat lesz. 6. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink ne fáradozzanak annyit a növénytermesztéssel, s mérsékeljék az állattenyésztésben kifejtett erőfeszítéseiket is. Több figyelmet és erőt fordítsanak a különféle melléktevékenységek fölvirágoztatására. Így például, létesítsenek minél több kendőfestő üzemet, foglalkozzanak gombkészítéssel, töltőtoll- és öngyújtójavítással, népművészeti tárgyak, pipák és szipkák faragásával, bútorgyártással, vendéglátóipari tevékenységgel. Lehetőleg valamennyi termelőszövetkezetünk nyisson a fővárosban borkóstolót, lacikonyhát, vagy divatbemutató termet. 7. Mindezen túlmenően azért, egyik legfőbb és legfontosabb feladatuknak termelőszövetkezeteink is az idegenforgalom fellendítését tekintsék. Ennek jegyében rendezkedjenek be betyár jelenetek előadására, ökörsütésre, ősi magyar szokások felújítására (pl. táltosnak öltözött traktorosok fehér lovat áldozzanak, stb.). 8. Az állam az összes termelőszövetkezetnek, ipari üzemnek, ktsz-nek, földművesszövetkezetnek, valamennyi maszek kisiparosnak és kiskereskedőnek, sőt — a háztájira vonatkozóan — minden tsz-tagnak adja meg az önálló export-import jogot. Merem remélni, hogy elgondolásaimat a lakosság minden rétege tetszéssel és lelkesedéssel fogadja. És ha javaslataim netalán az ország vezetőinek (így például a pénzügyminiszternek, az Országos Tervhivatal elnökének, stb.) az érdeklődését is fölkeltenék, nagyon szívesen a rendelkezésükre állok, s dióhéjba sürített elképzeléseimet hajlandó vagyok részletesen kidolgozni. “Hangverseny-export” Olyan különösen hangzik ez a szóösszetétel, hogy eleinte megkívánja az idézőjelet. Pedig ami emögött a kifejezés mögött folyik, már jóideje valóság: a hangversenyeket el szokás adnikülföldre. A magnetofon-technika fejlődése tette lehetővé és nagyszerűen beválik, különösen a rádió-műsorok élénkítésére. A múlt évben a magyar hangverseny-export is szépen növekedett. 154 hazai koncert teljes felvételét vásárolta meg 23 ország rádióállomása. Köztük a legmagasabb nívón állók is: a bécsi, a római, a svájci, az angol. «ITTVAKÖkT Megjelenik havonta Published Monthly Publication mensuelle A Hungária Szabadságharcos Mozgalom Lapja Felelős Szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR (USA) Felelős Kiadó — Publisher: TÓTH BÉLA (USA) Levelezési Címek — Correspondence Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P.O.Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 CANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. 0. Box 87, Longueuil, Que., Canada. Előfizetés: Egy évre: $3.00 — Egyes szám ára 25 cent. Printed in USA
