Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
8. oldal SZITTYAKÜRT 1968. június hó TÖRÖKÖT FOGOTT avagy ahol még a halottak is árulkodnak! KÉT MAGYAR ÖSSZEFOGOTT... Egy feltaláló meg egy kivitelező. És ma még csak az Isten tudja, hogy mi nőhet ki ebből az összefogásból. Az alap már megvan hozzá. A szakkritika a találmányt “az évszázad technológiai találmánya”nak nevezte, és a másik magyar gyakorlati használatra nyélbeütötte. A Kanadai Magyarság képekkel illusztrált remek riportban számol be az eddigi eredményekről (ápr. 20-i szám). Két évvel ezelőtt a Szittyakürt még csak magát a találmányt adta hírül: a Veress testvérek boszorkányos fémdaraboló masináját. VERESS FERENC és GERGELY találmányának lényege — egyszerű fogalmazásban — ez: A fémeket a molekulák kohéziója teszi minden más anyagnál használhatóbbá ott, ahol szilárdságot kíván a konsturkció. A molekulák kohéziója igen magasfokú, különösen a nehezebbekben, ezért is a fém a legnehezebben vágható anyag. A Veress-találmány ezt a nehézséget győzi le úgy, hogy a fémnek egy hártyavékonyságú metszeti síkján megszünteti a fémtest molekuláinak összetartó hatását. Még több másféle előnyt is biztosít a megmunkálás körül. A fém egyik végét beleszorítják egy sajtológéppel működésben tartott zárt szerszámrendszerbe. A sajtológép, a fém kívánt-síkján, melynek szélessége alig több néhány százezred-milliméternél, egy pillanatra halmazállapot-változást idéz elő, és ott óriási feszültség keletkezik. Ez teszi lehetővé, hogy abban a síkban, pontosan irányzott nyomásra lecsúsznak, mintegy kihullanak a fémből a fémkristályok, és így “egyszerűen” szétválik az anyag. A vágásfelület tükörsima, semmiféle további megmunkálást nem igényel, az eljárás semmi hulladékot nem termel, és az anyag nem szenved deformálódási. Ezenkívül pillanatok alatt lehet elvégezni olyan munkát, ami más eszközökkel órágig tart, és a szükséges minőségi követelmény is csak nehézkesen érhető el. A találmány először csak az úgynevezett könnyűfémekkel bánt el, de ma már acélrudakat is szeletel. Elvi alapja igen széles körben való továbbfejlesztésre alkalmas. Nem lehetetlen az sem, hogy megfordított eljárásra lehet majd alkalmazni. Végső esetben arra is, hogy síma felületükön érintkező fémek, mintegy öszszenőjenek, vagyis a nagy feszültség alatt létesülő halmazállapot-változásban természetes kohézió keletkezzék ott, ahol az nincs jelen. MI TÖRTÉNT EDDIG? Bodnár Ernő, a B&K Machinery International Ltd. alapító elnöke megvette a Veress-testvérek világszabadalmát. (Egymillió dollárért!) Kanadában, az USA-ban és Angliában van szerszámgép-gyára, és gyártmányainak világszerte nagy piaca. Kiváló gépkolosszusai között ma már ott működik a Veres-találmány gyakorlati konstrukciója is. Bodnár Ernő fölismerte a jelentőségét, ami a modem technológia terén beláthatalan jövő előtt áll. MAGYAR SZEMPONTBÓL még ennél is nagyobb a jelentősége annak, hogy egy zseniális magyar tehetség és nagyszrű magyar gyakorlati szakember fogott össze. Különösen az figyelmeztető a számunkra, hogy ebben az összefogásban egy otthoni s egy harminchárom évvel ezelőtt kivándorolt magyar mutatja meg a népi-nemzeti összetartás hasznos eredményét. Itt kinn mindig idegenekben bizakodunk, és lám: milyen pompásan virágzik az út, melyen egymással találkozunk, egymással fogunk össze! Hát igazán nem szép tőlük. Ha már fittyet hánytak erre a Sárgolyóra, legalább hagynák békében, és jólfizető menedékben azokat, akiknek még el kell végezniük itt némi csalásokat, ámításokat, föl kell szedegetni havonta tekintélyes állami fizetéseket, jóvátételeket. És még ki tudja miegyebeket, hogy valósággá váljék az ötezeréves álom, a körülmetélt messianizmus, Salamon világtrónja, meg minden népek gerincbe-tört örök hajlongása eme ravaszul ragyogó trónus előtt. Legalább hagynák békében a hatottak az élőket! De nem hagyják. Árulkodnak. Tán még csődbe is kergetik az egész szent ügyet. Igazán nem szép tőlük. Muszáj megbélyegezni őket. Záli-mamát is muszáj megbélyegezni, aki temetése után megfordult a sírjában, mert mohamedán temetőbe temették. Vissza kéne fordítani, de félős, hogy gyanús lenne, és visszafordulna megint. Hiába volna a vesződség, és a tetejébe még bizonysággá változna a gyanú a törökökben. Mit lehet itt tenni? I Lapulni és ámítani tovább. Záli-mama, minek kellett neked meghalnod?! Amíg éltél nem gyötörtek az ámítások. Lám, ahol kezdett rosszul szaglani a sólet szombat esténként, miután kigyúlnak a csillagok, becsuktunk aj tót-ablakot, hogy ki ne menjen a szaga, mert az is áruló lehet és veszedelmet hozhat a nyakunkba. Aztán mikor már a szomszédok fülében is roszszul hangzott egy zsidó név, hát magyarosítottunk és szomszédot cseréltünk. Jöttek gondterhesebb idők is, azt is megúsztuk. Hiába ment föl a keresztleveleknek az árfolyama a Dob-utcai börzén, mi megfizettük a legdrágábbat is. Milyen kedves volt az a reverendás bácsi ott a Terézvárosiban! Előre megnyugtatott, hogy a keresztvizet majd úgy löttyenti felénk, hogy ne érjen belőle egy csöppnyi se. Éppen csak arra kért, hogy szóljunk oda a rács mellé a Lévy-tatának: ne pipázzon, mert ez a hely éppolyan szent, mint a zsinagóga. Aztán még vissza is adott a százpengősből, mikor zsebretettük a keresztlevelet. Mennyi mindent köszönhettünk ennek! Még a törökök is elhitték egyből, hogy magyarok vagyunk mindnyájan, és csak azért jöttünk el Júdapestről, mert ott a zsidók hatalmaskodnak, mi meg mindnyájan a mohamedán vallással szimpatizálunk. Lám én már a negyedik fizetési osztályig vittem Záli-mama nem törődsz vele, hogy velünk mi lesz, fogod magad és meghalsz. Ránkszakadt menten a balhé! Most már osztán hová temessünk? Vérünk, vallásunk, lelkiismeretünk szerint kültelken a zsidó temetőben kellene föld alá tenni. De ha odaviszünk téged, mi lesz velünk? Még zsidónak tartanának a törökök mindnyájunkat, én meg előbb-utóbb lódulhatnék a negyedik fizetési osztályból. Amíg éltél Záli-mama, olyan szépen megértettél mindent, most meg addig forogsz a sírodban, míg elárulsz. Maradj nyugton még! Nem tart soká ez a szégyen, kivárhatnád ezt az időt. Nekünk létkérdés a dolog, neked meg csak türelem. Láthatod onnan is, hogyan bővül Izrael földje. Nemsokára ez is a miénk lesz, s akkor a törökök kerülnek a kültelki temetőkbe, téged meg exhumálunk és — Ígérem — hatszáz százalékkal jobban megdicsőítünk utólag. Felejtsd el már azt, hogy majd-ra a zsidó nem ad semmit, ez csak Magyarországon volt érvényes, és ott is csak a régi időkben. Lásd meg, hogy Hitler óta mindent majd-ra adunk. Váltó nélkül is. És már majd-nem mi vagyunk a világ urai. Ha nem árulkodsz ránk, a törökök is mind a rabszolgáid lesznek, mert ahogy’ veszem észre ők is csak úgy szeretik a zsidókat, ha a németek előbb elégetik. Bizonyság erre, hogy a Mein Kampf-nak a harmadik török nyelvű kiadása is nyomban elfogyott. (Nem kéne a negyediket a mi zsebünkre kiadni? Jó üzlet!) Záli-mama, ne hagyj bennünket a reszketéstől idegösszeomlásban elpusztulni! Mi most még magyarok vagyunk és keresztények, akik Mohameddel szimpatizálunk Törökországban. Ha nyugton vagy, maradok továbbra is tisztelő vejed: Mojsele Libamáj (Liebermayer) Mátyás király az ellenséggel szemben is igazságos volt! Egy nyugatnémetországi múzeumban, egy osztrák kutató érdekes ezüstserlegre bukkant. A serleget Mátyás király adományozta egy Teufel nevű lovagnak, aki Pitten várának a kapitánya volt. Ezt a várat Mátyás fekete seregei csak négy évi ostrom után tudták bevenni. A serlegbe vésett szöveg szerint, az itt Ankarában, tekintélyes állami tisztviselő vagyok,1 "Igazságos Király” a vár hősies védelmét jutalmazt és biztonságban élt az egész család. Most te meg királyi adományával. (MTI—HT) GYILKOLNI A LEG ALJASABB! Az amerikai magyar sajtó emelkedett szellemben emlékezik meg dr. Martin Luther King tragikus haláláról, illetve meggyilkolásáról. A magyar nem ismeri és nem érti azt a metódust, hogy valakit csak úgy egyszerűen le lehessen lőni. Képtelen beleilleszkedni oly államrendbe, melyben ilyesmi ismétlődik elnökkel, népvezérrel, vagy bárki mással. És ez nem egy kiforratlan államélet rendjének a kilengése. A gyilkolás lehetőségét itt kifejezetten tanítják, annak ellenére, hogy a törvény bünteti azt. Szemlélétetően bemutatják filmek a moziban, és még szélesebb körben a televíziós filmek naponta. A gyilkolás gondolatát nem is csak ébrentartják a rendezetlen időkből, hanem egyenesen fölkeltik azt a civilizált életkörülmények közt. Ha egyéni gaztett volt most dr. King meggyilkolása is, akkor ez is vagy bárgyúságból vagy őrültségből eredt, mert ez az a két betegség, mely sohasem tudja fölmérni sem a tettet, sem a következményeit. Ha már késő is, ha a fekete-kérdésben már aligha lehet módot találni józan megoldásra, akkor is biztos, hogy az ilyen "radikalizmus” még a legrosszabbnál is rosszabb: olaj a tűzre. Ilyenkor aztán akár tízezer detektív is nyomoz, hogy kézrekerítse a gyilkost. De nem akad egy-kétszáz törvényhozó olyan törvény életbeléptetésére, mely nemcsak utólag büntei a gaztettet, hanem megakadályozná a szórakoztató incselkedés iparát, ami már a gyilkosságra való felbujtás határát súrolja. Sok magyar művet fordítanak idegen nyelvekre A magyar Szerzői Jogvédő Hivatal bonyolítja le azokat a határon túlnyúló szerződéseket is, melyeknek alapján magyar nyelvű művek más nyelvre fordíthatók, illetőleg külföldön kiadhatók. És viszont. A Hivatal ezirányú munkája megkétszereződött a múlt évben. 399 magyar irodalmi alkotás külföldi kiadására jött létre szerződés. Ebben tudományos tárgyú és a szépirodalom körébe tartozó könyveken kívül rádió-hangjátékok, színművek, televízió-produkciók szerepelnek. 181 mű kiadására nyugati országok kiadói kötöttek szerződést. Nyugat-Németországban 40, Amerikában 13, Angliában 7, Ausztriában és Hollandiában 5—5 magyar mű kiadására történt megállapodás. A vasfüggönyön túli országok közül Románia vezet 66-tal, utána következik Kelet- Németország 30-cal, Szovjetoroszország pedig 23-mal. Ellenirányban 593 külföldi szerző könyvének, színpadi és zenei művének kiadási jogát vásárolta meg a Jogvédő Hivatal. Ebből 423 nyugati országok szerzője, 170 pedig a vasfüggöny mögötti országoké. A magyar Szerzői Jogvédő Hivatal különben 8000 külföldi kiadóval áll összeköttetésben, s rendszeres közleményeit angolul, franciául és németül jelenteti meg.
