Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
2. oldal SZITTYAKÜRT 1968. június hó «ITTVAKOfcí Megjelenik havonta—Published Monthly Publication mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó’ — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím - Correspondence Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. 0. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87, Longueuil, Que., Canada. Előfizetés: Egy évre: $5.00 — Egyes szám ára 35 c. Printed by Classic Printing Corporation 9029 Lorain Avenue, Cleveland, Ohio 44102 — USA ... Aztán Franciaország ... — MEGINT AZ LETT, AMI VOLT ... Józan tárgy szemlélet, tiszta következtetés azonos világnézetre vezet. Es minden eredményes nemzeti küzdelem előfeltétele a szilárd, egységes világnézet, mely nem alkuszik politikai koncokért, és nem hajladozik a politikai széljárás szerint. Ennek jegyében közöljük a Kanadai Magyarság júniusi első számában írt külpolitikai méltatás vezérgondolatát, igen kevés rövidítéssel. Lássa a Szittyakürt olvasótábora is, hogy nem elszigetelt gondolatkörben és szükreszabott világnézeti keretek közt élünk! Forradalmi jelenségek az egész világon A világpolitika mersterkedéseit egyre kiterjedtebben, és egyre nagyobb robajjal kísérik a forradalom jelenségei. Nemcsak a nyugati államokban, hanem a szovjet blokkban is. Moszkva, Leningrád, Kiev, Prága, Bukarest, Budapest fiataljai, és nagykorúságába erősen belenőtt értelmisége éppen olyan nyugtalan, mint azok az új ge-ZÜGNAK A TRIANONÉ HARANGOK (Folytatás az 1- oldalról) latos bonyodalmak fölé emelkedni. Ilyen nem-lényeges tényezők a határkövek. A sorompók. A térképek színfoltjai. A tömeges együttélést szabályozó intézmények. Közigazgatás. Adópénztár. Valuta. Határőrök uniformisa. Ütlevél. Vízum. Meg a többi. Észre kell vennünk, hogy ezek mind változó és éppen eléggé mellékes elemek. A fejlődés hozta őket, és a rendező ember fabrikálta. De akkor nem lehetnek lényeges meghatározó tényezők a Haza elvont és örök alkotótényezői között!! Nézzük csak: Nem mind ilyen változó, lényegtelen tényezővel való babrálás mindaz, amin ma a hazafias lélek siránkozik és rágódik? Vagy aminek nekifeszíti a vállát? És nézzük csak: Mit ártott a lényeges tényezőknek Trianon? Akik a Kárpátmedencén belül Hazájukban érezték magukat, azoknak a Kárpátmedence ma is a Hazájuk! Harminchárom évvel ezelőtt Valaki ezzel a két szóval indult nemzetpolitikai pályáján: "TRIANON — NINCS!" Elsiklottunk fölötte, vagy megbotránkoztunk rajta. És ma látjuk, hogy ÉRDEMES VOLT! Dr. Málnási Ödön: THREE PRESIDENTS c. munkájáról meglepően sok kritikus írt. Bírálataikat összefogóan úgy lehetne tolmácsolni, hogy végre egyszer magyar részről is nekiment valaki azoknak, akik miatt évtizedek óta vérzik a magyar, akiknek politikai propagandistái évtizedek óta az európai politikát dorongolják minden felelősség nélkül. És ami legfrappánsabbá teszi Málnási munkáját, az az, hogy ugyanazokkal a fegyverekkel, érvekkel és állításokkal üt viszsza, amit eddig csak miellenünk alkalmaztak. Egy amerikai politikus ezt mondta: "Az amerikai nemzet egyszer még hálás lesz Málnásinak azért, hogy az igazságot a másik oldalról is, és ilyen kemény szavakkal tálalta.” Érdemes volna "közvéleményt kutatni” privátim, hogy hányán nyilatkoznának még a könyv elolvasása után hasonlóan! trianon nem tudta megfojtani a kárpátkoszorús Hazát ott a Dunakönyök térségében! Csak otromba változtatást csinált a Hazának különben is változó tényezőin. Vér, nyelv, vallás, életszokások, kultúra, hagyományok — mind megmaradtak! Tehát megmaradt a Haza! Az emberfabrikálta másodlagos elemek meg úgyis mindenkor ki vannak téve a fejlődés alakító hatásának, tehát mégtovábbi változásnak. Ezért érvényes — és jelentős! — az a két szó: TRIANON NINCS! Minden nemzedék csak saját fogalomtárából képes kiemelni, és gyakorlatba ültetni az életrendezés módjait, eszközeit. A mi útunk már inkább a temető felé vezet. De nyomunkban vannak az új nemzedékek! Az ő fogalomtáruk frissebb, bővebb! És holnapután már ezek az újabb nemzedékek veszik a kezükbe az életirányító gyeplőt! Beérkezésük tehát nemcsak anynyit jelent majd, hogy Trianon előttről hiányoznak a közvetlen élményeik, — hanem azt is jelenti, hogy szabadok azoktól a gátlásoktól, melyek a mi szükebb fogalomtárunkból erednek, és bennünket terhelnek. Mi öt évtized alatt sem találtunk módot és eszközöket Trianon felszámolásához. Mi tele vagyunk gátlásokkal a korábbi közvetlen élményeink miatt. Mi azt hisszük, hogy a földi igazság is örök, s ha ezt éri sérelem tegnap, akkor holnapra kiköszörülni a kötelességünk. És ebben az életünkhöz nőtt kötelességtudatban érzelmeink erőforrásához nyúlunk, de nem látjuk meg a fejlődés törvényeit, melyeknek nem apró földi igazságok és korhadó műintézmények az alapjuk. Az utánunk jövők meg fogják találni a módot és eszközöket ahhoz, hogy a trianoni merénylet minden átkos következményét fölszámolják. Az előjelek megvannak rá, hogy már gyűjtögetik is. Nem a visszahozhatatlan múltból, hanem az építés alatt álló jövő eszközei és lehetőségei közül. Az elkerülhetetlen életfejlődés segít nekik megtalálni. Amit mi még nem is sejthetünk, az az ő markukba már bele fog hullani. Ünnepre is fognak még zúgni a harangok egyszer ... június 4-én. (Sz. L.) nerációk, amelyek ma Párizsban, Madridban, Stockholmban, New Yorkban vagy éppen Teheránban igyekeznek elsöpörni a fennálló rendet. Céljuk is közös: új és emberségesebb életet teremteni a mai államok jog- és erkölcsfilozófiájának jegyében keletkezett társadalmi berendezkedések helyébe. Mindegy, hogy ezeket a berendezéseket a nagytőkével, vagy katonai hatalommal, esetleg mindtővel tartják-e fenn. A mai uralkodó rétegek alkalmatlanok a feladatra A legújabb tudományos és erkölcsi felismerések ellentmondanak annak, hogy vékony uralkodó rétegek kisajátíthassák az élet érdemesebb oldalát. De nemcsak a nagy tömegek anyagi jobblétének az emeléséről van szó. A fiatalság több megismerést követéi. Ne azt tanítsák neki, ami már elavult, hanem azt, ami a jövő felé mutat. A jogfolytonosságról már éppen eleget hallott és tapasztalt ahhoz, hogy elvesse azt. A természetben nincs jogfolytonosság, csak fejlődésfolytonosság van. Erről és az ehhez kapcsolódó kérdésekről szeretne többet hallani az iskolákban és az egyetemeken. Miért vörös alapon? De miért a vörös zászló jegyében? — kérdezi a két világháború között keletkezett nemzeti meghatározás szellemében felnőtt olvasó. Hát azért, mert a tűz színe vörös, az egész világegyetem tűzben fogant, a Nap tüze élet, és tűz lesz a pusztulásunk is. A tűz maga a forradalom, és a színe vörös. Ennek a vörös színnek ma már csak annyi köze van a véres és brutális bolsevizmushoz, amennyit a gyakorlatilag kivihetetlen elvi kommunizmus jelent. Sőt a vörös szín ma egyházi akaratot is kifejez. Napjaink terjedő forradalmát látható formában talán éppen János pápa indította el. Innen van, hogy a lengyel kommunisták Breslauban szobrot állítottak neki. Visinszky kardinális élesen tiltakozik, de nem a pápa megbecsülése ellen van kifogása, csak propaganda célokra való felhasználását ítéli el. A vörös szín mára valahogy belemosódott a jobboldalinak nevezett életforma eszmevilágába is. Nem a bolsevizmus vörös színe, hanem a még mindig nyomorgó nagytömegekkel együttérző értelemé. Kár félni tőle, és hiábavaló. Tíz-húsz év múlva ez az értelem határozza meg az emberiség sorsát, mégpedig merően a bolsevizmus rovására. A mai fiatal forradalmárok ugyanis akkor érnek majd vezető pozíciókba. Most is Franciaország az első? A forradalom ma legjobban Franciaországot rázkódtatja. Mit követel az ifjúság és mit követel a hozzájuk csatlakozott tízmillió sztrájkoló munkás, az elégedetlen parasztság? Napóleoni álmok helyett több beleszólást a saját sorsuk intézésébe. Azonkívül jobb megélhetést, legalább havi 200 dollár létminimum biztosítását és a mezőgazdasági termékek jobb értékesítési lehetőségét. A kommundárok vörös zászla.ja nem először repült fel a nemzeti trikolor helyébe, — aztán Franciaország megint az lett, ami volt: büszkén nemzeti. Csak a nép jogai szaporodtak egyre jobban. A mostani kilátások is ilyenek. De Gaulle reformokat ígér. Ezek be is következnek. Általa vagy ellene. A kibontakozás útja még nem világos. A francia államfő is azon a nézeten van, hogy a mai társadalmi berendezkedés reformra szorul. Józan tárgyszemlélet, tiszta ítéletalkotás azonos nézetre vezet. S ha ilyen világnézetet hirdetnek a magyar igék újságok lapjairól, akkor oly mindegy. hogy mely betűkből rakódik ki a fejlécük. Rejtélyes nemzetközi nyilatkozat hangzott Azzal kapcsolatban, hogy a nyugatnémet országgyűlés "szükség-törvény” meghozatalával foglalkozik, Anglia, Franciaország és az USA igen figyelemreméltó nyilatkozatot tettek — nagycsendben. Kijelentették, hogy ha a már harmadszori olvasás előtt álló javaslat törvényerőre emelkedik, lemondanak az intervenciós jogukról. Ezt még a háborút követő időkből prolongálták maguknak a legyőzött Németországgal szemben, és ez biztosított jogi lehetőséget a három hatalomnak nemcsak a német belügyekbe való beleszóláshoz, hanem katonai eszközök alkalmazásához is. A lemondás tendenciája rejtélyes. Látszhat annak is, hogy már autentikusnak tartják az önálló német államvezetést, és egyben elég erősnek ahhoz, hogy saját felségterületén fenntartsa a rendet. De hátha az a szándék suttyomkodik mögötte, hogy a rendzavarás elé ne rakjanak hathatósabban működő féket? Szóval, hogy eleve megtámogassák a destrukciót. Csak egyék meg a németek, amit maguknak főznek, s a Pilátusok már előre moshatják is kezeiket. Ez látszik a rejtélyből valószínűbbnek. Mert ami ma van Németországban, azt nem annyira a németek főzték, hanem elsősorban a katonai megszállók, a háborús győzelem "jogán”. Ez faragta ki azt a jellegzetes arcéit Európa legfegyelmezettebb népének ábrázatán, elég ferdére. És ha épp ebből fejlenek ki “rendkívüli állapotok", a ravaszkodó Pilátusok jólteszik, ha már előre diszkóinak a felelősség rájuk való háramlása elől.
