Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-11-01 / 11. szám
1967 NOVEMBER HÖ SZITTYAKÜRT KILENCEDIK OLDAL A SZABADSÁGHARC ÉS AZ ELSZAKÍTOTT MAGYARSÁG Elmondta: HOMONNAY ELEMÉR a HSzM októberi emlékünnepélyén Amikor az 1956-os magyar szabadságharc tizenegyedik évfordulójának előestjén, itt Clevelandban emlékezésre jöttünk össze, én néhány olyan szempontra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek ugyan döntő szerepet játszottak a szabadságharc kimenetelében, mégis elsikkadnak a közismeretben, sőt a megemlékezések ünnepségein is. 1952-ben Buffalóban J. F. Dulles, a Köztársasági Párt külügyi szakértője kifejtette, hogy pártjának győzelme esetén az USA külpolitikájának egyik legfőbb törekvése a vasfüggöny mögé zárt népek felszabadítása lesz. "Ha ezek a népek fegyvert ragadnak — mondotta — az Egyesült Államok segítségükre fog sietni.” A Köztársasági Párt győzött, Dulles lett a külügyi államtitkár, és a jelek arra mutattak, hogy az új rezsim valóra kívánja váltani ezt az ígéretet. Javaslat került a kongerszszus elé, a yaltai egyezmények hatályon kívül való helyezésére. 1953 márciusában Sztálin meghalt. "Sztálin halálával a Szovjetunió már nem veszélyes az Egyesült Államok számára" — mondogatták ismételve a titkos tanácsadók. Súgva pedig hozzátették: "A Szovjet imperializmusa helyébe koegzisztencia lép, a kommunizmus megszelídül és polgáriasodig” Amerika revideálta külpolitikáját, és a Yaltát likvidálni szándékozó javaslat lecsúszott a kongresszus napirendjéről. Kelet-Németország tüntető munkássága azon a nyáron már segítség helyett megrovást kapott... POLITIKAI KULISSZA-TOLOGATÁS A Szovjetuinó 1955-ben váratlanul kiürítette Ausztriát. Azért, hogy nyugati határait semleges övezettel válassza el az Atlanti Szövetség államaitól, és abban a reményben, hogy ezt a semleges zónát majd tovább tudja tolni nyugat felé. Ilyen értelemben kötöttek Ausztriával államszerződést. Kruscsev és Bulganin Bécsből egyenesen Belgrádba látogattak, hogy a kommunista blokkból 1948-ban kiközösített Jugoszláviát visszacsalogassák a szovjet-blokkba. A világsajtó nagy ünneplést rendezett Titónak, de szigorúan elhallgatta a titóizmus két legfőbb jellemvonását. Azt, hogy uralma sztálini módszerű, és azt, hogy 1948 után Amerika igen bőkezű katonai és gazdasági támogatása tette lehetővé annak fennmaradását. AMERIKA SZERÉNY KIS RÉSSEL IS MEGELÉGSZIK Nyugaton szabályszerű Titó-kultúszt létesített a világsajtó. Csak ennek pszichózisában érthető meg, hogy maga Dulles is Brioniba repült Titóval tárgyalni. Ügy egyeztek meg, hogy a közép- és kelet-európai népek szabadságát már azzal is biztosítani lehet, ha azok — jugoszláviai mintára — egy kicsit meglazítják a kapcsolataikat Moszkvával. Vagyis ha ilyen titóista rés nyílik a vasfüggönyön. A SZOVJET POLITIKA NYOMBAN ALKALMAZKODIK A formula készen állt, Moszkva bele is kapaszkodott. Kruscsev újra Titóhoz ment, és meg is állapodtak abban, hogy a "magyar Tito” szerepét a sztálinista Gerő Ernőre osztják ki. Ez már 1956 nyarán történt, amikor különösen Lengyelországban és Magyarországon kezdett mind erősebben kibontakozni az erjedés folyamata. És a kommunista formula igen alkalmas volt arra, hogy ezt az erjedést újból a népek kijátszására fordítsa vissza. Gerő azonban, amikor visszatért Belgrádból és látta a parlament előtt fölvonult magyar tömeget, melyet ez egyszer nem a párt rendelt az utcára, kiesett az új szerepéből. EZ MÁR JELLEMZŐ A MAGYARRA! Az első önkéntes kivonulásból már a forradalom szaga ütötte meg a zsarnokok orrát. Elsősorban az utódállamok szimatoltak veszélyt. Jugoszlávia és Csehszlovákia erős katonai alakulatokat vonultatott fel a magyar határon, Románia pedig lesbe állt. Számítottak rá, hogyha egy forradalom megbuktatja a kommunizmust Csonka-Magyarországon, az szabadságharccá válik és a felszabadulást igényelni fogja az utódállamok kettős rabságába szorított magyarság is. EMEZ MEG AZ ELLENSÉGEIRE! A román politikának mindkét lehetséges fordulatra megvolt a terve. Magyar siker esetén ő is könnyen kibújik majd Moszkva körmei közül, de ha leverik a magyar szabadságharcosokat, alkalom nyílik számára, hogy radikálisan eljárjon a romániai magyar kisebbséggel szemben. A csehek a Szovjet oldalán való nyílt fegyveres beavatkozás mellett foglaltak állást. Tito volt a legravaszabb. Elsősorban Washingtont figyelmeztette, hogy az egész nagy térség veszélyeztetve van, mert a magyarok túlmentek azon a határon, melyet a brioni megegyezésben az USA és Jugoszlávia számukra megvont. "AMERIKA HANGJA” így formálódott az ismert szövegbe: "Az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy szovjet érdekszférában egy szovjet-ellenes kormányzat kerüljön hatalomra.” A Kremlin nem tétovázott tovább, és beköszöntött november negyediké ... Trianont a szabadságharc programjába tehát nyíltan az utódállamok állították. Teljesen függetlenül attól, hogy magyar részről oda volt-e szánva az elszakított területek magyarságának fölszabadítása, vagy nem. A lelkiismeret — ez esetben a rossz lelkiismeret félelme — minden időkre beleírta! Ha beszélhetünk emigrációs magyar külpolitikáról, már pedig nemcsak beszélnünk kell arról, hanem munkálnunk is azt, — akkor irányát egyedül ez a tény szabhatja meg! Mert nincs magyar szabadság — minden magyarok szabadsága nélkül! És hogy a középeurópai rend kialakításában micsoda hatalmas szerepe van a magyarságnak, azt éppen az ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc mutatta be szemléltetően az egész világnak! Sajnálatos és szégyenletes volna, ha még ma is akadnának, éppen magyarok és magyar szervezetek, akik nem látnák meg ezt a történelmi fényjelet. Azt jelentené ez, hogy emigrációnkat nem ellenségeink és a hazai moszkoviták dúlnák föl, hanem mi magunk tennénk bénává és céltalanná. Befejezésül álljon itt A MAGYAR DÉLVIDÉK HANGJA Csuka János remek szavai szernit: A viharedzett magyar életfa egyik erős ágának dús hajtása vagyunk mi itt. Lehet, hogy némi új színt, esetleg új hangot jelentünk, az itteni tájra eső fény sajátosan magyar visszaverődését. De ha délvidéki szellemiségről beszélünk is, mindig arra gondolunk, hogy magyar szellemiséggel erősítjük összmagyarságunkat. Mert végeredményben ez a délvidéki szellemiség nem öncélú, nem önálló, nem egyéni utakat kereső kísérlet és kifejezés, hiszen minden elképzelése egyetemesen magyar, akárcsak a Felvidék vagy Erdély magyarságáé! Ezt a hitvallást nem tagadhatjuk meg semmiféle megalkuvásos külpolitikával! Kémkedő “diplomaták” Nemrék közöltük részletesen, hogy a szovjetizálás mivé züllesztette a magyar diplomáciát. Mintegy erre szóló bizonyságul most a nyugati országok kémelhárító hivatalai együttes jelentésben közölték, hogy az utóbbi egy év alatt több mint száz szovjet kémet sikerült leleplezni. Persze mind 'rangrejtve’ dolgozott, de jelentéseiket vagy a Szovjet katonai hírszerző szolgálatának (GRU), vagy pedig a belügyi biztonsági szolgálatnak (KGB) küldték. Valamennyit visszazsuppolták a Szovjetunióba, mint nem kívánatos személyeket. Közülük közel félszázan úgy szerepeltek, mint a szovjet követségekre beosztott diplomaták. A többiek részben mint újságírók működtek, részben pedig külkereskedelmi megbizottakként. Akadt közöttük egypár “kultur-attasé” is, meg olyanok, akiknek fedőszervezetük a szovjet kereskedelmi repülőjáratok nyugati támaszpontjai voltak. A jelentés még megjegyzi, hogy a külföldön szolgálatot teljesítő szovjetdiplomatáknak körülbelül a felét lehet hivatásos hírszerző tisztnek tekinteni. KÖSZÖNET-NYILVÁNÍTÁS! Pennsylvania Állam és Philadelphia 1956-os Magyar Forradalmi Bizottságának vezetője a rab magyarság nevében köszönetét mond Raymond P. Shafernek, Pennsylvania állam kormányzójának, James H. J. Taté Philadelphia város polgármesterének, United States Department Of The Interior N. P. S., Mr. M. O. Anderson Superintendentnek, Office Of City Representative, Mr. Abe S. Rosennek, Representative and Director of Commerce, Miss Kathy Reilly Secretarynek, City Of Philadelphia Police Department, Mr. Frank L. Rizzo és Joseph F. Halfertynék és Frank Halinak, Director of KYW TV. 3.— az október 22. és 23-i szabadságharcos ünnepély alkalmából tanúsított megértő, szíves támogatásukért. Isten áldása legyen a közös munkánkon! Szántó János szabadságharcos SZIKLÁBA VÉSEM Kőtáblára vésem nevedet, óriási sziklába írom, Mi halványul pergamenten, Vagy sárguló foszlány papíron. Szívekbe mélyen belevésem, Lelkekbe, ha vándorolnak is; Ez legyen hitvány éltem Célja utolsó sóhajig. örökre, utódok és a végtelen: Dacolva romboló elemmel Mit feledni legyen képtelen. Ha tépi, marcangolja a Sors, Űzi, hajtja a zivatar, Gyilkolja, fojtogatja a rossz, Mégis volt, van és lesz magyar! A KERESZT ÉS KARD MOZGALOMMAL KAPCSOLATOS CIKKEK, SZERVEZÉSI KÉRDÉSEK ÉS ANYAGI TÁMOGATÁSOKAT KÉRJÜK AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENI: KERESZT ÉS KARD MOZGALOM c/o Zoltán Vasvári 256 Dayton Avenue, Clifton, New Jersey 07011 — Telefon: (201) 773-53442
