Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)

1967-09-01 / 9. szám

HATODIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967 SZEPTEMBER HÓ A VÖRÖS DIPLOMÁCIA Fegyverszünet lesz Vietnamban? Nemcsak jelek vannak rá, hanem komollyá for­dult okok is. Az USA, a sablonos és szokásos béke­hangoztatáson még nem megy túl, de mögötte készül rá, hogy bizonyos “elfogadható feltételekbe” kapasz­kodva adja föl a merev politikát. Könnyen lehet sikere annak, hogy az északviet­nami kormányra erősebb nyomást gyakorol a Szov­jet, mert legnagyobbrészt tőle függ az északi front ellenállása. És Moszkva nem nyújtja mindazt, amit Hanoi kér. így például nem szállítja tovább azt az újfajta rakétatipust, amit kísérletképpen eddig oda­szállított egypár példányban. Némely kommentátor máris úgy könyveli el, hogy Szovjet részről komolyan megkezdődött a szállítások korlátozása. Ugyanakkor utalnak arra, hogy Kína részéről is csökken a támogatás a belső zavargások miatt. Med­dig tartanak az északiak tartalékai? Az USA szenátusában még mindig csak olyan han­gok hallatszanak, hogy a háborút vagy-vagy alapon kell sürgősen befejezni. Vagy vesse be a kormány a teljes katonai erejét, vagy adja föl Dél-Vietnamot, mert a félkézzel való háborúskodásnak nincs értelme. Kétségtelenül könnyebb belepottyanni egy hábo­rúba, mint abból kikecmeregni. Szerencsére a na­gyobb összefüggések felől sokszor érkezik segítség az elkövetett hibák kiigazításához. A Szovjet határozottan nem jó szemmel tekint a vietnami szórakoztató felé, pedig mindig szeretett hasonlókkal incselkedni. Újabban állítólag Castrot is leintette azzal a tervével, hogy favorizálja a délame­rikai államok forradalmasítását. Moszkva tehát két­ségtelenül TUD olyan helyzetet teremteni, mely a háború megszüntetéséhez vezet. A világsajtó most azt a kérdést teszi föl, hogy az USA kormánya észre­­veszi-e most ezt a lehetőséget, vagy a délvietnamiak segítése címén továbbra is köti magát saját távol­keleti érdekeinek merev védelméhez? Arra a beállításra pedig, hogy az USA vietnami háborúja a fehér fajnak a védelme a sárgával szem­ben, meglehetős gúnnyal válaszol a világsajtó. Utal arra, hogy a védő a saját felségterületén is tehetetlen, nem ugyan a sárga, de a “fekete erő”-vel szemben. Valahol máshol kell hát keresni a küldetés gyökereit. És persze a megbékélését is. Röntgensugárzás TV-készüiékekből Az amerikai egészségügyi hatóságok megállapí­tották, hogy a televíziós készülékek röntgensugarakat bocsájtanak ki magukból. A röntgensugarak pedig ártalmasak az emberi szervezetre, rombolják a sejt­szöveteket. űgyannyira, hogy az orvosi vizsgálathoz szükséges átvilágítás is káros, ha azt gyakran ismét­lik. A televíziós készülékek előtt ülők pedig huzamo­san ki vannak téve hasonló hatásnak, persze sokkal kisebb mértékben. Szerencse, hogy a képernyőről kiáramló sugarak intenzitása igen gyenge, és a készüléktől pár centi­méterre nagyjából elenyésznek. Veszedelmesebbek azonban a színes-TVk. Ezek a fekete-fehérnél jóval nagyobb feszültségű árammal működnek. A felgyor­sult elektronok, melyek a képcsőből áramlanak az ernyő felé, az ütközés következtében lefékeződnek, de lendületüknél fogva tömegesebben és messzebbre jutnak el a röntgensugárzásnak megfelelő hatásukkal. A vizsgálati eredmények valószínűleg egy újabb gyártmányú készülékfajtára vonatkoznak. Ezeknek képernyői ugyanis olyan anyaggal vannak bevonva, mellyel az ütközés erősebb, és a felszabaduló elek­tronok már veszélyes távolságra csapódnak ki. Erre vall az is, hogy a hatóságok csak azokat figyelmez­tették, akik féléven belül vásároltak új színes tele­víziót. Azt tanácsolták nekik, hogy készüléküket ne üzemeltessék, és jelentkezzenek orvosi vizsgálatra. Eddig csak azért volt veszedelmes a TV, mert a legerősebb szerszáma az agymosásnak. Ezentúl tudhatjuk, hogy az agysejteket is rombolja. ★ MEGÚJULT A ROZSTERMELÉS. — A rozskenyér valamikor a szegények kenyere volt, mert rossz, so­vány, homokos talajon is megtermett a rozs mindig. Nagy hátránya volt azonban, hogy jó talajon sem hozott dús termést. Hosszú kísérletezéssel nemrég sikerült otthon kikisérletezni az úgynevezett lovászpatonai rozst, mely kitűnő minőségű, tűri a rossz időjárást is, és jól te­rem. Már nemzetközi híre is van: Mexikóból rendel­tek belőle legutóbb nagymennyiségű vetőmagot. (Harmadik közlemény) Ott hagytuk abba avatott diplomáciai szakértőnk részletes tájékoztatásának ismertetését, hogy példák­kal illusztráltuk a magyarországi vörös “diplomaták” alvilági tevékenykedését, amivel sikerült nekik tel­jesen tönkretenni a magyar diplomácia tekintélyét. AZ ELVÖRÖSITETT KÜLÜGYI SZERVEZET A budapesti külügyminisztérium jelenleg hatvan­egy állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot Ma­gyarország részéről. Ezeket nagykövetségek, követ­ségek és főkonzulátusok testesítik meg. Legfontosabbak a moszkvai, a pekingi és a kubai. Ezek után a tokiói, a delhii, a kairói, ghánai, az al­­géri, a buenos airesi, a londoni, a párizsi és a római követség. A diplomáciai kapcsolatokhoz lehet még számí­tani azt a 483 nemzetközi szervezetet, melyben Ma­gyarországnak képviselete van. Tehát a diplomáciai takaróval működő forradalmi szervezet hatósugara Igen hosszú. “NAGYKÖVETEK ÉS KISKÖVETEK” A diplomaták közül — vörös értékelés szerint — legsúlyosabb személy Szipka József követ, aki Mosz­kvában és Rawalpindiben teljesít szolgálatot. Sorrend­ben a Pekingben szolgáló Halász következik, majd Szigeti Tokióban, Túri Djakartában, Nagy János In­­diában-Ceylonban-Nepalban, Nyerki Tel Avivban, Mu­rai Szíriában és Lybiában, Nagy Irakban, Rácz Kairó­ban, Gogolyák Nyugat-Afrika több államában, Mátyás Algírban és Tuniszban, Kepes és Kovács Délameriká­­ban, Esztergályos Lajos (és mellette Rózsa Irén) Észak-Európa különböző államaiban, Valkó Párizs­ban, Hollai Athénben. HOGYAN LETTEK EZEK DIPLOMATÁK? A válasz, amit már előző közleményeinkben is megadtunk, nem diplomata válasza, hanem az egye­nes szójárású emberé: a kinevezéshez elengedhetetlen és döntő a politikai rendészeti szolgálatban szerzett érdem. Ehhez járul több-kevesebb nyelvismeret. Ko­moly kiképzésről, a diplomácia hagyományos szoká­sai szerint, szó sincs. A kiválasztottak mindössze amolyan gyorstalpaló tanfolyamon kapnak némileg szakszerű, de inkább csak amatőr ismereteket. Vörös­feladatukhoz talán elegendő is ez. SZALONKÉPES DIPLOMATÁK IS AKADNAK A magyar diplomáciai KIRAKATBAN valameny­­nyire szalonképes diplomatákat is alkalmazni kell persze. Ilyen elsősorban és jelenleg Péter János. Külügy­miniszter és 70-ik évét tapossa. Református teológiai képzettsége van, amit külföldi egyetemeken szerzett. A Szabadságharc előtt hét évig volt a Kultúrális Kap­csolatok Intézetének vezetője, és ebben a minőségé­ben szerzett is valamelyes diplomáciai gyakorlatot. Előzőleg Rákosi Mátyás segítette református püspöki kinevezéshez. Jó kirakat-alany, hiszen külügyminisz­teri mivoltjában is lehet püspöknek nézni. Az meg nincs a homlokára írva, hogy a Kommunista Párt százegyedik vezető személye, valamint a Párt Köz­ponti Bizottságának is tagja. 1961-ben lett külügyér, előtte három évig helyettes volt. Úgy tartják, hogy spanyolfal-szerepre nehéz volna nálánál alkalmasab­bat találni. Lehetséges is. Első külügyminiszter-helyettes Erdélyi Károly, aki persze ismét tagja a párt Központi Bizottságának. Kádárt ő szokta nemzetközi tárgyalásokra kisérni. Van még egy egész kis seregrevaló külügyminiszter­helyettes. Közülük legaktívabbak: Mód Péter, Szarka Károly, Böjti János, és főleg Szilágyi Béla. Gergely Miklós protokollfőnöki és Csabi Ferenc helyettesi minőségben ugyancsak tevékeny külügyminisztériumi emberek. A HELYZET — VISZONTVONATKOZÁSBAN A diplomáciai kapcsolat kétlodalú lévén, külálla­­mok részéről is körülbelül ugyanannyi követ székel Budapesten. A budapesti diplomáciai testület doyenje Pucik József csehszlovák nagykövet. Nincs olyan tekintélye, mint elődjének, Krohulszky lengyel nagykövetnek. A főszereplő természetesen Tytov szovjet nagykövet. Szakértőnk még Hurner Shellont jellemzi, az USA budapesti ügyvivőjét, és súlytalan, szimpla embernek mondja. Közben azonban megtörtént J. Hillenbrand nagyköveti kinevezése. A kínai nagykövet Tan Ke-hua, az albán követ pedig Mehmeti Lufti. Budapesti körökben mindketten igen népszerűek. Szokásuk nagy fogadóestéket rendez­ni, melyeknek leghívebb látogatói a pesti sztálinisták és más elégedetlenek. Jovan Andorni albán ügyvivő estélyei még kedveltebbek. A Benczur-utca 17 és a Munkácsy-utca 6 (kínai és albán követség) előtt sok hazai rendszámú luxus-autó parkol esténkint. A kör­nyéken van különben a koreai, a vietnami, a kelet­német és a török követség is. Az autós látogatások tehát nem keltenek külön feltűnést, délelőttönkint vi­szont arról folyik a szó, hogy előző este ki volt a kínai és albán követség fogadásán. A Bajza-utca 35 alatt rezidál a szovjet követség. Ez az éppen felül lévő politikai garnitúráknak a ta­lálkozóhelye. Főleg azok járnak oda úgynevezett pofa­vizitre, akik magas állásukat igyekeznek konzerválni. Nagy forgalma van a Gorkij-fasor 21-ben lévő izraeli nagykövetségnek is. Szirmai István, Nemes Dezső, Biszku Béla — a magyarországi politbüro tag­jai, aztán Bíró József külkereskedelmi, Trautman Rezső építésügyi, Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter, Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes az állandó és élenjáró vendégei. De ott nyüzsög a magyar po­litikai élet összes kulcspoziciós zsidója is csaknem minden nap. Szirmainak külön diplomáciai futárja is van Budapest és Tel Aviv között, pedig Sztálin ide­jében börtönben ült a cionista mozgalom vezetése miatt. A titkos zsidó futár lakása az Erzsébet-fasor 41 számú házban van, tel avivi oldalról pedig a De­fense Army Intelligence Branch-nél teljesít szolgá­latot. DIPLOMÁCIAI CSODA BOGARAK Valóban csodaszámba megy, ha egy magyar diplomata kiemelkedik a tudásával. így lehet viszony­lag számítani dr. Csatorday Károlyt, az UNO-hoz ak­kreditált nagykövetet. Hasonlóan kiemelkedő a lon­doni magyar nagykövet: Incze Jenő, aki jó gazdasági diplomata. Ilyen volt Réczey László indiai nagykövet is, akit azonban már félretoltak. De hiszen így van ez a 101 tagú Központi Bizott­sággal is. összesen ötnek van közülük szélesebb világ­­politikai látóköre: Púja Frigyesnek, Péter Jánosnak, Erdélyi Károlynak, Szipka Józsefnek és Sík Endré­nek. A parlament külügyi bizottságában pedig egyedül Pethő Tibor látja világosan a nemzetközi fejleménye­ket. MAGYAR DIPLOMATÁK IDEGEN ÁLLAMOK SZOLGÁLATÁBAN Komoly szakképzettségű diplomatákban tehát két­ségbeejtő a helyzet, mégis igen sok magyar szolgál idegen államok diplomáciai karában. Vincze László a budapesti cseh követség alkalmazottja, Szilárd Pé­ter a román követség törzsében teljesít szolgálatot Djakartában. Márton Mihály ugyancsak a román kö­vetségen Szófiában. Az USA követségének ethiópiai ügyvivője báró Korányi István. A régi magyar diplomáciai karból alig néhány diplomata maradt máig is aktív szolgálatban. Gróf Forgách Ferenc Chilében, Apor Gábor Rómában, Ma­­rossy Ferenc Madridban, öregek már és kiestek a világesemények látóköréből. Fizetésüket a CIA-tól kapják a Free Europe Inc.-en keresztül. MI HASONLÓ CSEMEGÉT VÁRHATUNK LEGKÖZELEBB? Szakértőnk Ígérete szerint a CIA és a budapesti amerikai követség melléfogásának a bemutatását. Várjuk! És az eddigieket itt köszönjük meg. ★ ★ MAGYAR-FINN BARÁTSÁGI HETET rendeztek júliusban Magyarországon. Az ünnepségeken 360 tagú finn delegáció vett részt. Ezzel egyidőben Finnország­ban is megrendezték a Finn-Magyar Barátság Hetét.

Next

/
Thumbnails
Contents