Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

NYOLCADIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967 MÁJUS HŐ ZSIDÓÉK - ÖNMAGUKRÓL “ C i n e s p i r i i ” (Folytatás a hetedik oldalról) Szerzetesek vagy apácák szerelmi konfliktusai, annak felesleges bizonyítására, hogy ők is esendő emberek. Megdöbbentő realitással bemutatott életképek a prostituáltak világából. Vonzó című propaganda filmek a nudizmus nép­szerűsítéséhez “soha nem látott természetes felvéte­lekkel”. Idegtépő fantómtörténetek hipnózissal és erőszak­kal, esetleg halottrablással. Rafinált bankrablások, leánykereskedelem vagy kábítószer csempészet, tanulságos trükkökkel és a legújabb zsarolási ötletekkel. A Zane Grey-i ösvénytől messze elkanyarodott vadnyugati filmek, keménykötésü, izzig-vérig férfi hősök helyett csupán csak férfi hősökkel a szó nemi értelmében. Végül a honvédő katonaeszmény dicsőségére “Francis”, a beszélő szamár, amely a magas képe­sítésű, kitűnő tábornokok elől, a hivatásos hadvezérek ellen megnyeri a csatát. íme a cocktail-ek különböző aromákkal, de mind “Cinespirit”-el készítve, ösztönember vagy kultúr­­ember, mindenki megtalálja a maga poharát. A fi­gyelmeztetésről sem feledkezett meg a lelkiismeretes mixer: minden poháron ott van a jelzés, hogy 10-14-18 éven felülieknek. Nahát! Kell még több? össze lehet cserélni a jelzéseket és — sajnos — össze lehet cse­rélni a születési igazolványokat is, de erről már a jó mixer nem tehet . . . Nos, mélyen tisztelt olvasó! Tudod-e már, hogy mi a “Cinespirit”? Ha igen, ajánlom, hogy óvatosan vedd bármelyik poharat és úgy igyál, hogy — közös jövőnk érdekében — józan maradj! . . . BÓNIS LÁSZLÓ ★ ★ A SZOVJET PROPAGANDA ELLENTMONDÁSA. — Láthatólag nagyon szorul a vörös kapca, üjabban már az a vád Kína ellen, hogy Mao Ce-tung “kultúr­­forradalmi csoportja” az imperialistáknak teszi a leg­nagyobb szolgálatot, mert gyakorlatilag máris szö­vetségre lépett velük a kommunista munkásmozgalom ellen. Még különösebb vád az, hogy Peking szoros politikai kapcsolatba lépett az Egyesült Államokkal. Hogyan fog majd “mosakodni” Moszkva, ha ő lesz kénytelen fegyveres szövetségre lépni ismét az USA- val, — ezúttal Peking ellenében? Mert hiszen az egész játék arra megy, hogy az “imperialisták” véráldoza­tával újból a Szovjet tehessen egy vörös-Kíhát a hóna alá az elsárgult Kína helyett. ★ MIT TENNE A SZOVJET, HA . . .? — ha az USA és Kína között háborúra kerülne sor? A megkérdezett amerikaiak közül 48% szerint Moszkva Amerika mellé állna, 37% pedig úgy véli, hogy Pekinget segítené. Szóval az amerikai többség is tudja már, hogy nem a kommunizmus ellen folyik a próba-háború . . . ★ FILMMÚZEUM BUDAPESTEN. — Tízéves fenn­állása óta csaknem tízmillió látogatója volt. Főleg a fiatalság érdeklődik a régi filmek iránt. A “Krisztina királynő”-t, Gréta Garbónak ezt a 35-40 éves remek­művét, hetekig kellett forgani a múzeumban, annyian akarták látni. Reichhorn rabbinak Simeone ben Ihud nagyrabbi sírjánál elmondott emlékbeszédéből: “Mi arannyal és csábítgatásokkal vonzuk a pro­­letáriátust; ők el fogják fogadni a célt: a keresztény kapitalizmus megsemmisítését. Olyan bért Ígérünk a munkásoknak, melyekről azok még csak álmodni sem mertek, de ugyanakkor felemeljük a szükségletek árait is úgy, hogy a mi profitunk még nagyobb lesz. Ily módon készítjük elő az utat a forradalmak­hoz, melyeket a keresztények önmaguk csinálnak s melyeknek a gyümölcsét mi magunk fogjuk learatni.” Idézet a zsidó költő: Louis Levy egyik verséből, melyet a zsidó nagymüvész: Bosekoow adott elő: “Az idő elérkezett — az egyik dolog, amit kívá­nunk, — hogy megmutassuk önmagunknak miért is vagyunk, — nemzet a nemzetek között, pénzhercegek és az érteleift előkelői. — Egy sóhaj fog fölszállni az egész földről — és a hadseregek reszketni fognak, midőn a zsidókban lakozó bölcsességre figyelnek. Ki ne tudná, hogy mire valók a mirigyek az emberi szer­vezetben? — Nos, a zsidók okos önvédelemből a nem­zetek modern közösségében ezekre a mirigyekre te­lepedtek rá. Ezek a mirigyek: pénzbeváltók, bankok, minisztériumok, napilapok, könyvkiadók, alapító missziók, biztosító társaságok, kórházak, békepaloták. Vannak vendéglősök, és bűnözők, jótevők és profesz­­szorok, akik állítják, hogy nincs zsidókérdés. — Kér­dezzék csak meg a fiatal utcagyereket; ő jobban tud­ja. — A harcias ambícióján kívül — a kamasz — még antiszemita is. — Természetes, a zsidó nemzetnek kell, hogy legyen nemzetközi képviselője és saját te­rülete is. Nehogy azt higyje, hogy Nyugateurópa zsidói egy lépést is elmozdulnak a helyükről. Látszólag minden ugyanúgy marad, pedig mégis minden hirtelen meg­változik. — Jeruzsálem lesz az új pápaság. Jeruzsá­lem olyan lesz, mint egy hálóját szövő pók, melynek elektromosságból és aranyból való szálai beragyog­ják az égés zvilágot. Ennek az aranypókhálónak a központja Jeruzsálem lesz, ahol az összes szálak ösz­­szefutnak.” Lewis Browne rabbi 1924-ben kiadott könyvéből (How Old Is God): “Nem volt agitátor, aki 1848-ban Franciaország forradalomba döntésében többet tett, mint a két zsidó: Heinrich Heine és Ludwig Borne. Zsidó volt Leon Trotsky, ki a Vörös Hadsereget, mely megmentette a kommunizmus ügyét Oroszországban, szervezte. A zsidónő Rosa Luxemburg segítette a zsidó Kari Lieb­­knecht-et, aki Németországban a Spartacus lázadást vezette. Zsidó volt Kurt Eisner is, aki a szocialista puccsot vezette Bajorországban. Zsidó volt Kun (Cohn) Béla is, aki a vörös kormányt Magyarorszá­gon megalakította. A zsidó számára a forradalmi te­vékenység látszik a végső szabadsághoz vezető egyik útnak.” A zsidó író, A. S. Rappaport 1918-ban megjelent könyvéből (Pioneers of Revolution): “A zsidó szellem a történelem folyamán forra­dalmi és fölforgató volt; fölforgató azonban a romok fölötti konstrukció ideáljával.” Judah L. Magnus rabbi 1918-ban egy New York­ban megtartott beszédéből: “Ha a zsidó az ő gondolatait és odaadását a világ kizsákmányolt és kisemmizett munkássága ügyének szenteli, a benne rejlő radikális kvalitás a dolgok gyökeréig hat, és az akkor Németországban Kari Marx, Lasalle, Haas és Edward Bernstein, Ausztriá­ban Victor Adler és Friedrich Adler, Oroszországban pedig Trotsky lesz. Vessen csak egy pillanatot a je­lenlegi helyzetre Németországban és Oroszországban. A forradalom alkotó erőket tett szabaddá, és nézze csak, a zsidók milyen nagy társasága volt hajlandó az azonnali szolgálatra. Szocialista forradalmárok, Mensevikiek és Bolsevikiek, többségi és kisebbségi szocialisták, mindegy, hogy minek nevezzük őket; — a forradalmi pártok mindegyikében a bizalmas veze­tők soraiban éppúgy, mint a rutinozott végrehajtók között egyaránt megtalálhatók a zsidók.” CSŐDBE MEGY IZRAEL? MINDENÜTT JÓ, DE . . . LEGKEVÉSBÉ OTTHONT Gazdaságilag még szó sincs róla, mint ahogyan erre alább történik is célzás. Elnéptelenedés fenyegeti inkább Izraelt, s erről világlapok írnak. Az állam­­alapítás idejében alig több, mint félmillió zsidó élt az államterületen. A várt gyarapodás érdekében jó egymillió arabot ki is űztek onnan. Nagynehezen 2,200,000-re szökött a zsidó lakosok száma. Az évi átlagos bevándorlás azonban 1965 óta felére esett. Tunéziából és Abesszíniából még folyik az úgyneve­zett fekete-zsidók bevándorlása, az intellektuelek azon­ban már erős iramban vándorolnak kifelé. A múlt évben 37,000-en kértek kivándorlási engedélyt, illetve bevándorlási lehetőséget nyugati államokba. A mesterséges állam láthatólag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig a világtörténelem­ben ismeretlen nagy hűhóval készült. S a különös müvet most aggódva szemlélők állapítják meg, hogy ha ez így folytatódik, akkor a zsidóság ötven év alatt elveszti Izraelt. Bizonyára elkezdődik hát a mentési hűhó. A Zsidó Világ-Ügynökség annakidején nyíltan megmondta, hogy Izrael fölépítéséhez két dologra van szükség. Egyik a világzsidóság fél százalékának évenkinti be­vándorlása, a másik pedig: a világzsidóság jövedel­mének a fél százaléka. Az előbbi szükséglet láthatóan megcsappant máris, de vajon mi van az utóbbival? A nemzsidó népek adófizetéséből kihúzott zsidó-jöve­delmek nem tarthatnak örökké, és fokozásuk mind veszélyesebbé válik. Tartják-e majd “saját” jövedel­mükből a szükséglet mértékét, amikor egyre nyilván­valóbb, hogy nekik mindenütt jó, de legkevésbé ott­hon? A Hungária Szabadsághar­cos Mozgalom április 4-i tiltakozó nagygyűlésén a John Birch Society nagy sikerrel mutatta be az “Anarchy, U.S.A.” című antibolsevista filmet. Mar­garet Spindle képviselte a a John Birch Society-t a HSzM nagygyűlésén.

Next

/
Thumbnails
Contents