Szittyakürt, 1966 (5. évfolyam, 2-12. szám)
1966-02-01 / 2. szám
HATODIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1966 FEBRUÁR HÓ Korgó gyomor, sorbanáilás és éleSmiszer-export Alcímnek kórtani orvos-szaknyelven ide lehetne írni: “tipica communistica populica-democratica politica”. Mert az. Magyarul és egyszerűen: disznóság. A hazai évzáró export-jelentés nyelvezete olyan zamatosán zeng, mint valami klasszikus himnusz — a legmodernebb magyar prózában. Ha nem terjedne három dús bekezdésre, érdemes lenne itt is újraszedetni és rámában megörökíteni. Napi sorbanáilás közben és korgó gyomorral azonban hogyan fogadják otthon a vastagbetüs címet: “Megkétszereződött a magyar mezőgazdasági export” —? A felszabadulás előtti kivitelhez viszonyítva, — teszi hozzá a hivatalos jelentés. És még hozzá is dicsekszik emígyen: . Pedig húsz év alatt lényegesen csökkent a mezőgazdasági szántóterület, nőtt a hazai lakosság lélekszáma, és az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás is emelkedett.” Elfelejtették azonban kihúzni a nyilvános jelentésből ezt a mondatot: “A mezőgazdasági export különösen nagy szerepet játszik a nyugati országokkal folytatott árúcsereforgalomban: az ideirányuló termékek teszik ki az összkivitel 49 százalékát.” Na tessék! A megkétszeresült exportnak a fele megy nyugatra, tehát úgy mint régen, a felszaba-dúlás előtt. És ezt az adagot kétszeresítették meg a nagy szovjetpártfogás alatt kelet felé, — hogy kevésbbé korogjon a pártfogó szovjetemberek gyomra. Ezért van élelmiszerhiány és sorbanáilás kenyérért-krumpliért a Magyarok Országában, és ezért korog kétszeresen a magyarok gyomra. Remek dicshimnusz a rezsim és a nagy pártfogó számára ez a jelentés! Vagy szándékosan hagyta valaki benne az árulkodó mondatot? — mert magyarok szerkesztették meg a statisztikai dicsekvést? Értjük — Véreink! — értjük! Csak szóljatok virágnyelven! Nem baj, ha a nyelv-virág szirmai mind pirosak, úgyis hozzáértjük a fehéret meg a zöldet. Lám, az export valutáris értékelésére nem is reflektálunk. Az úgyis csak tarka számjegyek után álló zérusok sora. Jól tudjuk, hogy akik elveszik szájatok elől az ennivalót, nyugat felé a legkisebb áron adják, amennyiért csak ez a túltermelésben dagadó nyugat hajlandó átengedni a nemes valútákból valamicskét. Kelet felé meg úgyis csak papíron számolnak és zérusokkal fizetnek. Elvégre ott laknak a hatalmas, de éhes pártfogók! . . . KIS HÍREK — OTTHONRÓL MISKOLC ÉS SZERENCS KÖZÖTT befejeződtek a vasútvonal villamosításának munkálatai, és december 22-én ezen a vonalon is megnyitották a forgalmat az elektromos mozdonyok számára. A TISZA VIZÉT ISSZA A HORTOBÁGY! — Magyarország csapadékban legszegényebb vidéke Polgár- Görbeháza-Üjszentmargita térsége. Most új csatorna viszi ide a Tisza vizét. A csatornát 1963 nyarán kezdték építeni. Tiszavasváritól indul ki, és a Hortobágymedencét keleti-északkeleti irányban öleli körül. 43 kilométer hosszú a medre, 1.5 millió köbméter földet szorított ki, tizenegy közúti híd íveli át és két önműködő vízszabályozó biztosítja az üzemét. GÖDÖLLŐ — VÁROS LETT! A új városi tanács januárban tartotta alakuló ülését. PETŐFI-KULTUSZ Egy lelkes Petőfi-kutató nagy költőnknek életéből annyi régi és új adatot gyűjtött össze, hogy kézirata négyszáz oldalas kötetre terjed majd. Csupán az 1847 és 1848 márciusa közötti életkorszakból! Nyomtatás előtt érdemes volna a kéziratból kiselejtezni a marxi-lenini dialektikás halandzsát, amit legtermékenyebb és legmagyarabb nemzeti költőnkre szokás úgy húsz esztendeje rákenni. Kevesebb papír fogyna a kiadásra, és jelentékeny megtakarítást lehetne elérni a nyomdaköltségben. ★ ★ VÍZI AUTÓBUSZT szállított a váci hajógyár Velencébe. Befogadóképessége 150 személy. A lagúnákon fogja ez az újszerű közlekedési eszköz a forgalmat lebonyolítani. A magyar olaj tragédiája Kőolajbányászatunk fiatal iparág. Olajkutak fúrását 1937 február 9-én kisérte siker először a zalamegyei Budafapusztán, a mai bázarekettyei olajmezőn. Ezzel a dátummal kezdődik A MAGYAR OLAJ REGÉNYE Eötvös Lóránd világhírű találmánya: a torziós inga már diadalútját járta a nagyvilágban, amikor szakembereink átkutatták vele a délzalai tájakat. Az eredmény bíztató volt, de fúrásokra a monarchikus időkben nem jutott pénz. Tőkével a húszas években jelentkeztek aztán az angolok. Az Angol-Perzsa Olajtársaság, néhány heti tárgyalás után, megegyezett a magyar kormánnyal. Megalakult a Magyar Olaj szindikátus. A további lépéseket a vállalat ólomlábakon tette, de a zalai tájkerületben másoknak nem engedett kutatni. Ellenben a magyar kormánytól sikerült megszereznie saját olajcikkeire a piacot, és csak világító petróleumból sikerült évente 125 millió liter idegen olajterméket eladnia Magyarországon. A feudál-kapitalista irányzat nem támogatta magyar szakemberek kezdeményezéseit magyar olajvállalatok alakítására. Sem állami, sem kereskedelmi költségvetésben nem akadt pénz próbafúrásokra, műszerekre, felszerelésre. 1933-ban ellenben az egész Dunántúlra kiterjedő jogot adott az Európai Gáz- és Villamos Társaságnak. Ennek a vállalatnak részvénytöbbsége amerikaiak tulajdonában volt. Az amerikai Standard Olajtársaság alapította meg a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot: a MAORT-ot. És 1937 február 9-én Budafapusztán, maötéves terv végére két és egynegyed millió tonna kőolaj, valamint másfél milliárd köbméter földgáz kitermelését követeli. Ma 1,775,000 tonna ásványolaj kerül felszínre a magyarországi olajkutakból. Csepel és Szőny feldolgozó üzemei gázolajat, kenőolajat, kenőzsírokat, vazelint, paraffint és bitumeneket gyártanak. A “Barátság Olajvezeték” nevű kamuflázs, melyről csaknem lehetetlen megállapítani, hogy rajta kifelé vagy befelé folyik-e az olaj, évi 8-900,000 tonna gázolajat követel a komárommegyei Kőolajipari Vállalattól. A Szovjet számára épült ki a százhalombattai üzem is. Ennek első “lépcsője” egymillió tonna kőolajat dolgoz fel. Szőny másfélmillió tonnás kapacitását nagyobbrészt a magyar olajszükségletre szánják. Zalaegerszeg pedig a nagylengyeli olajból körülbelül félmillió tonnát dolgoz fel. Szovjet “tanácsadók” ma is mohón kutatják a magyar tájakat. A Duna keleti felén végeznek most különösen fúrásokat. Majdnem annyit, mint az egész Dunántúlon. Szeged környékén főleg kőolaj, az alföldi részeken pedig földgáz ígérkezik bővebben. Mindkettőre égető szüksége van a szovjet ellenőrzés alatt épülő magyar vegyiparnak, főleg azonban a szovjet iparnak. Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1937 februárjában tört fel először magyar földből magyar olaj. Azóta mind dúsabban jön elő, és mindinkább viszik — kifelé. Magyarországon majdnemcsak annyi marad, amenynyivel a gépeket megkenhetik. A hazai olaj is úgy illan el, mint a szabadon kitörő hortobágyi földgáz. Csurdogált angolok, amerikaiak, németek kezébe, — most pedig már teljes gazdagságában buggyan, és ) OLAJ ÉS FÖLDGÁZ gyár földből feltört az ásványolaj! A kútban megszorult a fúrószár és csak nyolc és fél milliméteres fuvókán keresztül folyhatott az olaj. A kút ennek ellenére mégis naponta huszonnégy köbmétert adott, és melléktermékként még több mint négyszázezer köbméter földgáz is kikerült. A magyar kormány 1940 őszén a német Winterschall A.G.-nak adott kőolaj és földgáz kitermelési jogot a Nagyalföld déli részére. Néhány hónap múlva már a Bükkben, a Hajdúságban és Budapest körül is folyt ennek a német cégnek a kutatása. A második világháború kitörésekor pedig a németek rögtön rátették a kezüket az amerikai érdekeltségekre is. 1943- ban és 1944 első felében oly magas volt a magyarországi kőolajtermelés, mint addig még soha. FORRÓ OLAJMEZŐK A SZOVJET KEZÉBEN A felszaba-dúlást hozó szovjet csapatok összesen nyolc olaj- és gáz-lelőhelyet vettek birtokukba. Többségüket 1948-ig — az államosításig — amerikai kézen hagyták. Magyarországon ma mintegy ötven körzetben található olaj és földgáz. A Dunántúlon ezer kétszázhuszonöt kút van lefúrva. A legtöbbet: az össztermelés hatvanöt százalékát, Nagylengyel adja. Egy kút átlagban havonta hat és fél tonna olajat hoz fel. Egyes helyeken a gáznyomás segíti az olaj feltörését. A szovjet gyarmatosító politika a második ömlik a szovjet gyarmatosítók kezébe. Tehetetlenségből vagy erőszak nyomására csak adunk és adunk. Szellemi és anyagi termékeket — végnélkül. És élünk — nyomorúságban. Hát nem kell ezen változtatni? (M. T.) ÉRTÉKEINK A világ-dzsungelből minduntalan előbújik egy-egy kiemelkedő magyar érték. FINTA SÁNDOR 1920-ban vándorolt ki először Braziliába, majd átköltözött az Egyesült Államokba és Los Angelesben telepedett le. Ecseden volt ifjú korában bojtár, majd feltűnő sikereket elért szobrászművész lett belőle. Lehel és Botond szobrát gránitból készítette három méteres méretben, s ez Rio de Janeirónak ma is legértékesebb szobrászati alkotásai közé tartozik. A világkiállítás főbejáratát is ez díszítette. Finta nem egy emlékműpályázatot is megnyert. Los Angelesben szobrokon kívül értékes plaketteket készített. Több műve a new yorki Metropolitan Múzeumnak értékes kincse. Halála előtt nem feledkezett meg szülővárosáról: sok müvét Túrkevének adományozta. 1962-ben ezek haza is kerültek. Most Szolnokon, a Szigligeti Színház oszlopcsarnokában nyílt kiállítás Finta Sándor hagyatékából.
