Szittyakürt, 1966 (5. évfolyam, 2-12. szám)
1966-10-01 / 10. szám
HATODIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1966 OKTÓBER HÓ A KORVIN-KÖZ EGYSÉGES SAJTÓFRONT A Magyarok Mindszenty Mozgalma, a Magyar YMCA/YWCA Szövetség Központi Bizottsága, a Duna- Szövetség, a Magyar Orvosszövetség, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének németországi főcsoportja közös körlevélben fordult 220 magyar laphoz, hogy az annyira kívánatos emigrációs egység szolgálatában és annak dokumentálására, a Magyar Szabadságharc tizedik évfordulóján egységesen adjanak kifejezést az egész emigráció összefonódásának az 1956-os Szabadságharc ma is nyitott kérdésében. Lapunk üdvözli a gondolatot, és a maga részéről készséggel publikálja. Az említett szervezetek közös kiáltványt is bocsájtottak közzé. 13 pontban fejezik ki követeléseiket a magyar kérdés rendezésére, a magyar sérelmek orvoslására. A kiáltvány 13 pontja is élesen bizonyítja az egységes magyar nemzeti akaratot. Azok csaknem szószerint azonosak valamennyi szervezet hasonló megnyilatkozásával. Kiemelik Magyarországon a szovjet megszállás megszüntetésének égető szükségét, szabad választások lehetővé tételét, teljes politikai amnesztiát és rehabilitálást, hathatós magyar kisebbségvédelmet az elszakított területeken, az abortusz-rendelet visszavonását, az ezeréves területrablás hatálytalanítását, a vallásszabadság lényegi bizosítását, Mindszenty hercegprímásnak, az ország első közjogi méltóságának, jogaiba való visszahelyezését. Magyar szívekben, magyar egyakarásban nincs is hiba. A külföldi magyarság tíz év után is ugyanazt a közös frontot mutatja, mint tíz évvel ezelőtt, amikor otthon lángoló diákságunk, bátor fiatalságunk, munkásseregeink és százezres zárt csapatokban menetelő népünk elkiáltotta, hogy “elég volt!”, —■ s tíz napra ki is vívta a magyar szabadságot. Igazán csak azon van a sor, hogy ha a Becsületnek és az Igazságnak van még ereje a világon, ki tudjuk váltani ökölsújtását, mellyel leveri a zsarnokságot. ★ AZ ÉSZAK-VIETNAMI köztársaság helyettes miniszterelnöke újabb szerződést írt alá Budapesten a magyarországi kormányzattal. Ebben már nemcsak hosszúlejáratú további hitelekről, kölcsönök kamatmentességéről van szó, hanem arról is, hogy Magyarország Északvietnamnak állandó segélyt nyújt, amit meg sem kell téríteni! A rezsim így “gazdálkodik” a magyarok verejtékével és javaival. Magyar verejtékből egyre több, javakból egyre kevesebb jut a raboknak! Egy szórakoztató filmszínház adta a nevét, s a szabadságért vívott küzdelem oltárán magyar hősiesség, magyar vér keresztelte leghíresebb csataterévé a híres harcnak. A “Fehér Könyv” így ír róla: A Corvin-mozit hátulról átkaroló kis utca neve: Kisfaludy-köz, de az “ellenforradalom” történetébe Korvin-köz néven került. Október 24-én, szerdán hajnali négy óra tájban néhány fegyveres fiatalember fölment a nagykörúti sarokház tetejére, ők voltak az első Korvin-közi felkelők. A fegyveresek később eltávoztak, de helyettük néhány óra múlva újak érkeztek. Úgy látszik, akadt közöttük katonai szakértő is, aki nyomban megállapította: a Korvin-köz tankok ellen is jól védhető. Ide kell tenni a főparancsnokságot! Ezzel a Kisfaludy-köz sorsa meg volt pecsételve. Rövidesen kijelölték a parancsnokság helyét: a köz 4. számú házának első emeletén. Ebben a házban volt egy munkás-szállás is, itt nyertek tanyát az első fegyveresek, ez lett a hadiszállásuk. Először Szabó László, majd Iván-Kovács László lett a parancsnokuk, később újat választottak: egy volt kúriai bíró fia: Pongrácz Gergely lett a vezér. Október 27-ére a fegyveresek létszáma már jóval meghaladta a háromszázat. Ekkor értesültek arról, hogy a kormány tárgyalni akar velük a fegyverszünetről. Iván-Kovács és Pongrácz Gergely küldöttként elindult hát a Parlamentbe. A létszám másnap 1000 fölé emelkedett. ★ Pongrácz Gergelyt akkor már hőstett koronázta. Utcai járőrfeladaton két fiú egy női fodrászat tört kirakatablakán át behúzódott az üzletbe, megtölteni a géppisztolyuk tárát. A sötét üzlet mélyéből valaki rájuk löt, és a fiúk megsebesültek. Pongrácz Gergely hatodmagával indult az üzlethelyiség felderítésére. Belülről ők jól láthatók voltak. Egyik fiatal társuk nyomban lövést kapott megint. Célpontot a sötétben csak a torkolati tűz nyújtott. Az élvemaradtak ezt célozták. Bentről gépfegyverrel lőttek. Még négyük elesett. Pongrácz tüzelt a legtovább az ismeretlen sötétbe, állandó gépfegyvertüzzel szemben. Sokáig, egyedül. Segítséget csak akkor hívott, amikor már nem jött válasz a lövéseire. De akkor már összeesett — a kimerültségtől. A sötét üzletből két halottat és négy súlyos sebesültet hoztak ki. Orosz katonák és ávósok volak. Odabújtak támadni és a végzetük elől, de elbújásuk is, támadásuk is végzetük lett. + ELESETT A MAGYAR SZABADSÁGHARCBAN 1966. SZEPTEMBER 21-ÉN Nem tévedés! Ifj. Keresztes Bélának, nyolc magyar édestestvér legidősebbikének szívét katonai fegyver lövedéke hasította föl. S mert külföldre szakadt magyar szülők magyar fia, — a Magyar Harc katonája volt és áldozata lett. Úgyis mint korábban gyermek, s úgyis mint most U.S. sorkatona. Sorsa és korai halála titokzatos tragédia. A front, mely a magyar katonaköteles fiatalságnak is őrhelye, sokezer mérföld távolságban van, és ifj. Keresztes Bélát 22 éves korában, katonai kiképző szolgálat közben, a kiképző táborban, a kiképző őrmester puskája, tisztogatás közben, pár centiméterről — lelövi. Az U.S. hadügyminisztériumtól id. Keresztes Béláékhoz érkezett értesítésben véletlen balesetről van szó. De vajon lehet-e véletlen a véletleneknek gyakori ismétlődése? A gyászbaborult család szívét a halálos puskagolyó is, a gyanú is megsebezte. Legyen azonban gyógyító vigaszuk az, hogy fiuk a Hazától távol is a Magyar Szabadságharc hősi halottja! ★ KÉTEZER ÉVES ORGONA alkatrészei kerültek elő az aquincumi romok alól. Újból összeállították, a hiányzó alkatrészeket pótolták, s nemrég meg is szólalt a világ legrégibb hangszere. Az amerikai Fox filmgyár nyomban rövid hangszalagra rögzített műsort kért a hangjával. Az ütközetet a Korvin-köziek nyerték . . . Ennek leírása azonban már nem a Fehér Könyvből való. Abban nem adtak helyet hőstetteknek. Csak vörös színeknek. Csépelik benne a Korvin-közieket is, ahogy csak bírják. Szerintük vezetőik régi tisztek és főleg “fasiszták” voltak. Harcosaik is “fasiszta csőcselék’, meg főleg: “bűnözők”. Szegény Mussolini nem is tudta, hogy ennyi fasisztája volt és maradt — Budapesten ... De mi se sejtettük még akkoron, hogy emberségük miatt a magyarok százezreire sütik a “bűnözők "bélyegét. ★ A Korvin-köziek mindvégig fényes utcai csatákat vívtak. Sérült, kiégett és felrobbant tankok egész garmadája sírja bátorságukat és ügyességüket. Specializálták magukat arra, hogy a Nagykörúton és az Üllői-út táján grasszáló ávós páncélautókat tegyék ártalmatlanná. Ezek nemcsak fegyveresekre lőttek géppuskával, hanem a fegyvertelen utcai járókelőket és tárgyalgató csoportokat is folyton pásztázták. Ahány ávós páncélkocsit tettek tönkre a Korvin-köziek pribéktöltelékeikkel együtt, annyi kisebb-nagyobb tömegű magyar életet mentettek meg. Messzebbre kitörő vállalkozásokat is hajtottak végre. Egy osztaguk résztvett a Tisza Kálmán-téri vörös pártszékház ostromában is. Kimagasló hősiességük, folyton gyarapodó létszámuk és tűzerejűk volt az oka annak, hogy a kormánynyal való tárgyalásokra többször hívták kiküldötteiket. így a Korvin-közieknek komoly irányító szerepük volt a szabadságharc politikai menetében is. Követeléseiket pontról-pontra tárgyalták, és egykét kivétellel elfogadták. A Fehér Könyv azt írja, hogy az ő küldöttségük eredménye volt az ÁVH-nak rendeleti úton való megszüntetése is. Oly erősen tudták presszionálni a Nagy Imre-kormányt. ★ November 4-e azonban ennek a szabadságharcos fellegvárnak is eldöntötte a sorsát. Jellemző, hogy a modern Zrínyi Miklósok és szigetvári hősök egészen 9-éig kitartottak a mérhetelten fölényben lévő új szovjet tankcsapatok ellen. . . . Pedig a szabadságharc lehengerlésében az első célpont a Korvin-köz volt . . . Aranylapon vonul be a történelembe. Már be is vonult! NÉGYSZÁZ ÉVE VOLT most augusztus 29-én, hogy megnyílt nemzeti nagylétünk nagy temetője. Mohács fordulópont lett a magyar történelemben. Sem azt, ami előtte volt, sem a nagy csata napját nem tudjuk feledni, — pedig sorsunk fordulása mind erősebben marja bőrünket, s a jelen: éget. A csatatérre azonban négyszáznegyven év poraavarja rakódott, s századokig nem is tudtuk pontosan, hol pihennek a mohácsi hősök csontjai. Földmunkások hét évvel ezelőtt akadtak rá az első tömegsírokra, s bennük egyenkint több mint kétszáz harcos földi maradványára. Ezek azonban valószínűleg csak a csatatér elnyúlt peremtáján őrzik a nagy viadal nyomait. Mostanában bukkantak régészeink biztosabb leírásokra, s a föltárás most már ennek a nyomán halad tovább. A hősök csontjai Nemzeti Pantheonba kerülnek. Ma még csak annyit tudunk, amit a környék lakói tartanak, s amit a zarándokok beszélnek el a tájról: szebben nő a lucerna és gazdagabban terem a gabona. Mohácsi húszezrek, magyar paraszt-katonák hamvai táplálják négyszáznegyven éve ott a magyar termőföldet. . . . Talán nemsokára megnyílnak mind a sírok, s föltámadnak az elesett hősök. Hiszen: “él magyar, áll Buda még!” . . . ★ ★ JAPÁN ÉS A SZOVJETUNIÓ Tokióban egyezményt kötöttek Szibériának közös gazdasági fejlesztésére. A tárgyalások alatt nem jött szóba az, hogy Japánnak területi igényei is volnának ama tájon.
