Szinérváralja, 1914 (11. évfolyam, 1-31. szám)
1914-01-20 / 3. szám
TÁRSAD ALMI, GAZDASÁGI ÉS S ZÉPJ ROD ALMI HETILAP. v ■&; feisnS*! si á/ák: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedébe \f korona 50 fillér. Egyes számára 12 fillér. /' ^yilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FABIAN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű köziem ny és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváraija“. szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetásehet mérsékelt árahon hözlünh. Változás gazdaságpolitikánkban. A „Magyar pereskedők Lapjában“ Otilik Iván a föltmivelésügyi minisztérium államtitkára érdekes nyilatkozatot tett dazdaságpolitíkánkban a közeljövöban beálló nagyarányú változásokról. A szenzációs nyilatkozatból a következő részleteket közöljük. Amint ismeretes, a ma fennálló nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások : nevezetesen az Ausztriával és a külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződések a lejáratokra, Illetve felmondásokra vonatkozó intézkedéseik folytán egyre jobban közelednek ahhoz az időponthoz, amelyet egy német államférfiu kereskedelem-politikai üstökös esztendőnek („das handes politische Ramenjahr“) nevezett el. Megujitandók lesznek első- sorban a monarchia másik államával fennálló megállapodások, amelyek viszont alapját fogják képezni a távolabbi külföldi államokkal valő kereskedelmi — és gazdasági politikai megegyezéseknek. A ma érvényben levő, röviden kiegyezési törvénynek nevezett megállapodás elő írja a kormánynak azt, hogy az Ausztriával való gazdasági politikai viszonyunk rendezésére vonatkozó tárgyalások legkésőbb 1915-ben meg- inditandók és pedig azért, mert ónként értetően legelsősorban Ausztriával való viszonyunkat kell rendezni, hogy ezen rendezés mikéntje alapján fogjunk a külföldi államokkal való gazdasági politikai viszonyunk rendezésére vonatkozó n egállapodások tárgyalásához. Hogy pedig 1915-ben ezek a tárgyalások megindithatók legyenek, első sorban itthon kell a gazdasági politikánk irányelvei felöl tisztában lennünk. Az illetékes kormánytényezők t máris behatóan foglalkoznak ennek a kérdésnek előkészítésével és a föld- mivelés ügyi miniszter ennek a munkálatnak az előkészítése végett egy külön szervezetet is létesített, az úgynevezett külíorgalmi tanácsot, amelyben a szolgáláti alkalmazásuknál fogva arra hivatott szakreferenseken kívül az ország őyzszes fontosabb mezőgazdasági szervezetei megfelelő delegátusokkal vannak képviselve. Ennek a szervezetnek elsősorban hivatása tanulmányozni és tanulmánya alapján a miniszternek javaslatot tenni a küszöbön levő gazdaságpolitikai Campagne során megoldásra váró fontos kérdésekről. Amint már említettem, jövő gazdasági politikánknak alapját képezi az Ausztriával való gazdasági viszonyunk miként való megoldása. Tehát ennek a szakszervezetnek, valamint a kormánynak is első sorban foglalkozni kell ama kérdés tanulmányozásával és a vonatkozó javaslatok kidolgozásával, hogy a jövő ciklusra miként rendezetik Ausztriával való gazdasági viszonyunkat. Ennek a rendezésnek egyik kiválóan fontos feladata lesz a külkereskedelmi politikánk alapját képező uj autonom vámtarifa kidolgozása, esetleg a ma érvényben levő vámtarifának a változott viszonyok és a szerzett tapasztalatokhoz képest való revíziója. Annak a kérdésnek mérlegelésébe bocsájtkoz- ni, hogy a revízió a ma fennálló vámvédelem enyhítése vagy fokozása irányában fog-e eldőlni, ma idöelötti dolog volna annál inkább, mert gazdasági politikai pozíciónknál és földrajzi helyzetünknél fogva is e tekintetben nem rendelkezhetünk teljes öná’lósággal, mert tovább is alkalmazkodnunk kell Európa többi országaihoz, elsősorban pedig a ránk nézve gazdasági viszonyunknál fogva elsősorban irányadó német birodalom gazdasági politikájához. fl „SZIMÉRUflRflliüft“ CflHQÜfl. Fehér éjszakák... Lobogó, izzó fehér ószakáknak Kóbor Iovogja, rabja én vagyok, Hajt, űz tova rejtelmes csillogása, Hívnak lüktető, lázas dallamok .. . A mámor hazug, léha templomában Habzó pezsgővel ünneplem az „Éj-t, A cigány halkan, hangfogóval játszik, 3 én ^boldog vagyok,-bár nem tudom, miért. ölelni vágyom az egész világot, Csókolni minden nedves szemű lányt, A mámorban lassan megittasul lelkem S magamhoz intem az álmos cigányt!,.. Huzza a nótám. ........lehellet finoman A hege dűje csak nekem dalól S a feledésnek könyes glóriája Fájó lelkemre lassan ráborul....! S ha jön a hajnal, a fény orgiája Már ott lel kapott, hideg ágyamon, S én az éjszakának fáradt, bus lovagja A mámor, az „Éj', vesztét siratom! Törökfalusi Pap Zsigmond Leszámolás. Irta: Korfiz Holm. A láthatáron lassan elhalt a hideg, kékes félhomály. A behavazott kert, feketelombtalan fáival, a léckerítés és ott túl, a kis házacskák, az éj sötétjében egyenként eltünedeztek. Itt — ott komorabbá tette az éjszakát egy-egy fényesen kivilágított ablak, ahol már meggyujtották a karácsonyfa gyertyáit. Igen, ma karácsonyest volt: A harangok zúgása átrezgett a levegőn. Az ablak mellől egy férfi, ki eddig ült, felállt. Beesteledett, anélkül hogy észrevette volna, s most a bútorok között tapogatózva halad a csengő felé. Az inas lámpát gyújtott az íróasztalon, mire fehér, halvány fény világította be a könyves szekrényekkel ^telt szobát. Mikor ismét egyedül maradt, íróasztalához ült és könyvébe mélyedt., Az élet pezsgése kint elnémult. Bent nem volt sem küzdelem, sem melegség, mert ebben a birodalomban a korlátlan, rideg valóság és a szenvedéllyel átkarolt tudomány uralkodott. A tanár nem hallott csengetést, tehát kellmetlenül hatott reá, midőn az inas jelentette, hogy látogató érkezett. — Ma ?... és ebben az iddőben ? — mormogta. — Különös ...! Nos, ha már itt van, vezesse be! Nygutalan tekintettel fogadta az ajtóban megjelenő, széles vállu, zömök alakot. — Adolf, már nem ismersz?... Én vagyok 1 — mondta a látogató, hangjában némi izgatottsággal. Futólagos pir öntötte el a tanár arcát De azután rögtön visszanyerte halvány színét és megcsontosodott vonásait — Te vagy az Seyling Károly ? —- kérdezte nyugodt, száraz hangján. — Farosa, hogy ép ma este kerestél fel 1 — Igen az vagyok t... Csak ma este érkeztem meg, s végre Karácsony a béke ünnepe! — Hm ...! Hiszem már régóta békességben élünk! Halottakkal az ember nem szokott csatázni... Már pedig te és az a másik, számomra meghaltatok !... Ittléted ezen mit sem változtat! — Adolf I Louisa két hónap előtt meghalt ! A tanár néhány pillanatig néma maradt Azután még szárazabb hangon, mint előbb, gy vállaszolt: — Az az asszony számomra már akkor meghalt, midőn veled elszökött I ... És te, mit kívánsz tőlem ? —■ Elhiheted, nem szívesen jöttem hozzád, de utolsó kívánsága ez volt! Azt pedig teljesíteni akartam ... És ha már itt vagyok, végleg számoljunk le ! — Ha épen akarod, nem bánom, bár ami a rovást illeti, amint kifejezted magad — az már régóta tiszta!... A tény az, hogy
