Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-14 / 42. szám

Szinérváralja, 1913. Október 14. — 42. szám Tizedik évfolyam

" ä 7 ' “ ~ :

Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes számára 12 fillér. Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN.

Felelős szerkesztő :

fAbiAn ist\?An

A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja" szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetésehet mérsékelt árakon közlünk.

Reformáljuk a középiskolákat.

Csak aminap olvastuk/ hogy Jan- kovich Béla, közoktatásügyi miniszter a magyar stilus oktatásáról egy fölötte megszívlelendő átiratot intézett a hazai középiskolák vezetőihez. Ami fölött stilisztáink, Íróink és nyelviz- léssel megáldott szónokaink évtizedek óta jajgattak, hogy tudniillik az iskola nem eléggé törődik a magyar stilus kiképzésén; hogy tanáraink könyveiket egy í lehetetlen magyarsággal Írják, hogy hivatalos aktáink érthetet- tetlenül, nyelvficamodásokkal és kacs- karingós stilusbotlásokkal vannak sképelve, ezt végre megszívlelték odafönt is é_ a miniszter nyomatékosan kifejezést ad abbeli reményének, hogy a jövőben a magyar fiukat és leányokat mégis csak magyarul és nem holmi zagyva nyelven fogják a tudományokba bevezetni. Nagy örömünkre szolgált az első lépés magyaro- sitás'felé. Az iskola ezt a nyelvrontást a németnél akkor kezdte, amikor a

tudósok röstelték a nép nyelvét használni, amikor a legfőbb nyelvi szépségeket a latin nyelv szerkezetében találták és saját nyelvüket is ennek a nyelvnek a formája szerint alapították át a műveltebb németek. így volt ez minálunk is. A mi szép, tagozódott, lendületes és szabatos nyelvünket beleszontottuk a latin nyelv formái közé és fölvettük nyelvünkbe többek között a félmult ige időt, amel) egyáltalában nem felel meg a magyar nyelv szellemének, amely épen emiatt hova-tovább már az irodalomból is ki fog pusztulni. A németek is már küzdelmet folytatnak eme idegen befolyás ellen, az idegen kifejezések kiküszöbölésére egyesületek alakultak és a rossz németség- elleni áramlatnak már könyvtárakra menő irodalma volt.

Jankovích Béla vallás- és köz- oktatásügyi miniszter nem állt meg ennél az egy kérdésnél, a miniszter elébb azt a tervet közölte a népiskolákkal, hogy magyarul oktassanak, másrészt azonban az a nagy gondolat lebegett előtte, hogy érthető és könnyű magyarsággal tanítsák a középiskolákban mindazokat a tantárgyakat, amelyeket ezideig nem tanítottak olyan értelemben, hogy abból a középiskolából kikerülő ifjúnak haszna lett volna. Ö maga egy újabb leiratban arra a kérdésre figyelmezteti az országos közoktatási tanácsot, hogy hazai középiskolai oktatásunk mögötte marad a haladó kor követeléseinek. Amikor a miniszter csak arra utal, hogy Európában a tudó mányos megismerésnek újabb és újabb területei nyilnak és a technikai vívmányok az emberi kultúrát napról- napra fokozzák, akkor a magyar középiskola ezekről az uj jelenségekről alig vesz tudomást és igy a magyar ifjuség teljesen mögötte marad a külföldi ifjúság képzettségének. De még ennél is elszomoritóbb.jelenség a miniszter szerint az a tény, hogy a hazai középiskolai oktatás még a számára kijelölt hagyományos kereteken belül sem végzi kielégítő módon föladatát.

ft „SZINÉRUfiRfiWfi" CfiRCftnft.

Lelki klinika.

Irta: Géczy Ede.

Levelét elolvastam. Egyszer, kétszer. Letettem. Azután megint elolvastam és azóta sokszor olvastam, sőt most is olvasom, mindig olvasom. Jelen levelemnek célja, hogy Ön előtt felállítsam a száraz tényeket; kimutassam, hogy gondolat menete amilyen határozott, ép oly téves. Célja, hogy Önt visszaadjam önmagának, visszaadjam az emberiségnek. — Röviden: Ön megismer kedett egy ifjúval. Itt a kulcsa a súlyos és érdekes problémának. Ön bizonyára tudja nagyon jól, hogy amig bizonyos társadalmi szabályok léteznek, amelyek irányítják a társas érintkezés medrét, lett légyenek azok bármilyen ferde alapokon nyugvók, magun- , kát alávetni kényszerülnék, ha nem akarunk \ oylan lehetetlen helyzetbe sodortatni, amilyenben vigasztalhatatlan Ön leledzik. Eltekintve ; az olyan körülményektől, amelyek emberileg vismajornak tekinthetők, az utcai ismeretségnek, megismerkedésnek, helye nincsen. Régi igazság, hogy a megtörténtet meg i nem történtté nem tehetjük. Nem akarjuk j szemrehányásokkal teliteni amúgy is elkese- j redett lelkét — azonban intő gyanánt álljon í Ön előtt a jövőben — jelen lelki állapotának I keserű eredménye. Megismerkedett egy \ ifjúval, egy veszedelmesen szép ifjúval, kinek ;

kellemes megjelenése, megnyerő modora, ragyogó szelleme meghódította az Ön szivét. Beleszeretett szabályszerűen s csalódott benne szabályszerűen. Ön huszonkétéves leány! Tudnia kell, hogy az ilyen utcai ismeretségből alakult gyengéd viszony előbb- utóbb gyengédlelenné válik, melynek'jellem- zője az időbeli rövidség s végső célja a pillanat bűnös hevülete alatt ébredt szerelmi szenvedély kielégítése. — Ön szomorú áldozat gyanánt áll, szomorú áldozata lett a szerelem, a bünö? szerek m egyik szerencsés lovagjának — minden bizonnyal az Ön vétkes könnyelműsége folytán. Ön hitt a hazug szónak s a szerelmi szenvedélytől lángoló ifjú tüzes arcához önkivülettel simult s szent áhítattal merült el mély tekintenék varázslatába. E csalóka álmok megismétlődtek. — Ön ébren álmodott s egy önfeledt pillanatban odaadta szűzi testének reszketését. . . elmerült. A rózsafelhők tovatűntek s csalódott lelke szomorú egén a ködös szürkület borúja sötétlik ... s órák hosszat, hullatja hasztalan a késői bánat forró könyei záporát.. . Majd a józan őrület pillanataiban iszonyattal gondol a magzatra, melyet szive alatt visel s melynek szerető anyja lenni, hivatva lészen. — Figyeljen! Ha rideg tény, hogy állítólag szerelmes ifja hazug Ígéretét az Ön aggódó szivének fájdalmai sem tudják megtörni s ifját a jobb belátás nemes cselekedetének nem tudja megnyerni, hagyja őt, mert nem érdemli meg az Ön szerelmét. Vonja le szerencsétlen helyzetének keserű következményeit és amilyen ártatlan naivitással tudott hinni, — legyen most épp olyan erős állapotát kedves szüleinek töredelmesen bevallani. Nagyon tragikus jeleneteknek lesz Őn szenvedő tanúja s érthetők teljesen kedves szüleinek majdani kifakadásai, de végűi győz bennük * szülői ér/.és s magukhoz ölelik szenvedő gyermeküket s tisztelni fogják Önben a jövendő anyát, mert megértik az Ön fájdalmait a maguk egészeben. Dobja el tehát a gyilkos acélt vakmerő kezéből! Számoljon azzal, hogy Ön egy másik életet s haíálával megöli azt a másikat is, — Ha Ön saját sorsa s élete felett Ítélkezik, végre is útját ki sem állhatja, de annak a másiknak életéhez joga nincs! Azután meg Ön olyan fiatal... Ön remélhet még, A keserű élettapasztalatokon leszűrt tanulságon okuljon a jövőre nézve. Idők múltával feledésbe tűn botlása s uj életet kezdhet. Sőt olyan szerető férfi megértő lelkére is akad, kinek nyíltan bevallhatja előéletét, kinek hű hitvese lészen s aki Ön mellett megleli boldogságát s végül a ki teljes apai szeretettel emeli magához első szerencsétlen szerelmének ártatlan gyümölcsét, ha Ön képes lesz minden igyekezetével oda hatni, hogy jövendő férje megtalálja Ön mellett a családi tűzhely édes melegét. — Legyen erős ! Reméljen ... mert az élet körülményeiben sokszor bármilyen csúf, mégis szép . .. nagyon szép .. ,