Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-10 / 24. szám
Szioérváralja, 1913. Tizedik évfolyam Junius 10 — 24 szám f # TÁRSADALMI, QAZDASÁQ1 ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. • Negyedévre I korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : Nyilttér soronkint 40 fillér. F A B I A N ISTVÁN MEGJELENIK MINDEN K EDDEN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja" szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetésehet mérsékelt árahort közlünk. Politika és közgazdaság. Nem ami feladatunk, hogy az ország nagy politikájába beleszóljunk. Az ország közvéleményének hangulatát az államférfiak, sajnos, csak,igen kis részben kutatják a vidéki sajtó hasábjain. Mi a politikai életet csak mint távol álló figyelő és szemlélő nézzük és most, amikor ez a szó cikkünk élére kerül, csak annak a szomorú ténynek konstatálása akar lenni, hogy a politika, amely egész Magyarországon, Magyarország életének minden vonatkozásába beleszól már, annyira elhatalmasodott egész közéletünkön, hogy abba a vonatkozásba is kezd belejátszani, amely vonatkozásnak a politikai szituációktól, a polilikai forrongásoktól és pártharcoktól, teljesen mentesnek kellene lennie. Az ország fennmaradásának és létének legfőbb biztositéka a közgazdasági élet és általában a közgazdaság konsolidált volta. A közgazdasági életnek, elismerjük’magunk is, vannak a politikával összekötött részei, de a közgasdaságnak tulajdonképen mint magában is elég erős tényezőnek teljesen önállóan kellene az ország érdekében dolgoznia. Ma Magyarországon a közgazdaság életét és a közgazdaság hullámzását nem az egyedül mérvadó gazdasági szempontok, hanem a politika irányítja. És itt van az a pont, az az archimedesi pont, amelyből az egész magyar glóbuszt ki lehet emelni a helyéből. Magyarország közgazdasága és közgazdasági élete még meglehetős fejletlen. Hogy e fejletlenség helyébe megfelelő fejlett gazdasági élet álljon, ahoz szükséges volna, hogy a gazdasági életet kizárólag gazdasági szempontok befolyásolják. A politikának különböző és a közgazdaságnak utjai vannak. Lehetséges, hogy a politika is Magyarország helyzetének javulására törekszik ép úgy, mint a közgazdaság, azonban a cél elérésére mindegyik más utat követ és a két útnak összezavarodni nem volna szabad. A mai helyzet azonban sajnos az, hogy az ország irányadó tényezői a politikát és a közgazdaságot nem tudják egymástól elválasztani, közgazdasági haladásunk tehát nem olyan egyenes, mint amilyennek az ország érdekében lennie kellene. A politikai szempontok sohasem olyan tiszták és kimondottak, amilyenek a gazdaságiak. A politikai szempontok megállapításában annyira különböző körülmény, egyéni diszpozíció, pártállás és más körülmény átszik közre, hogy ilyen zavaros és nem teljesen egyenes iránybarLhaladó politikának bevitele a közgazdasági életbe nemcsak hogy nem hasznos Magyarország fejlődésére, hanem egyenesen károsan befolyásolja mindazokat a nagy terveket, amelyeket a közgazdasági élet megvalósítani akar és elhomályosítja azokat a célokat, amelyek a gazdasági haladás maga elé kitűz. Magyarország közgazdasági életének ma már vannak olyan faktorai, amelyek teljesen politikai célok nélkül, a politika céltudos melőzésével vesznek részt a közgazdasági élet minden fázisában. Ezeknek a faktoroknak munkáját kell megkönnyíteni azzal, hogy a közgazdasági dolgokból egyenesen kizárjuk a politikát. Amig a politika Magyarországon és különösen Magyarország közgazdasági életében, olyan hatalmas tényező és olyan aktiv közreműködő lesz, mint ma, addig közgazdasági életünkbe rohamos vagy csak észrevehető fejlődés nehezen lesz tapasztalható. fl „SZlMÉRUfiRflLJfl“ CÓRCtáfl. Kritikushoz. „Hazafiság I... Ég a szerelmem, Mint a csipkebokor lángja ... Hazafiság I... Rohanni előre Pusztító csatákba! Sutba a szerelmét, Az asszonyt magába’ I Kardot a kezünkbe, Rohanni helyünkre A véres csatákba I“ Ez már vers! — Dörmögném müértve. Ez a költő, ki ilyet ir... 1 Csepüvirág, köznapiság, hogyha Verséből a szerelem sir. A természet ? Ugyan Mi olyan szép abban ? .... Kardot a kezünkbe, Rohanni helyünkre Megfulni: vérhabban 1 Balogh István. Reggel a kaszárnyában. Félöt az idő. A hosszú kaszárnyaszo bábán már csak gyéren pislog a keresztlábu asztal fölött függő lámpa. Gyönge fekete füst oszlop húzódik ki belőle, látszik, hogy sokáig nem birja, de nincs is rá szükség, hivatását betöltötte. Az asztalon, a lámpa alatt, fejét könyökére támasztva, alszik, mint a nyúl, a század éber őre, az inspekciós Szájában, mely széles mosolyra nyílik, rövidszáru pipa lóg. Álmában, úgy látszik, otthon van, mosolya legalább ezt bizonyítja a kaszárnya misztériumaiban járatos embernek. Ha kolbászt vagy valami más jó harapni valót látna álmában, talán kiesnék szájából hü társa. A közeli toronyóra jelenti a pirkadást. Mély csengésű ütéseinek utolsó akkordjai aligha meg nem ütötték a fülét, mert talpra ugrik, kitekint az ablakon látván, hogy az idő anélkül, hogy ő annak futását ellenőrizhette volna,[eljárt, mint egypnohamed ulema vontatva elkezdi énekelni: a-uf! A felelet, egy-egy kínos, fájdsflmas horkanás, egy-ketté szakított felhangu ásitás s aztán ismét csönd lesz. Egy még magasabb és nyujtottabb hangon kiejtett !„a-ufl“ következik, mire elkövetkezik a század harcképessé tétele. Egyszerre megelevenül a kaszárnya. A bakák felugrálnak ágyaikra s a „rechni“ ről (polc) leszedve ruháikat, elkezdenek öltözködni. Fülsiketítő zaj, lárma, szitkozódás, nevetgélés, danolás, fütyülés, köhögés és ásitozás között történik ez meg. Az általános zajra felébred fráter ur Somogyi is,!ki látván, Imgy némely hadfi a toalett fogásaiban mily ügyetlen, buzdít ilyeténképen; — Ha odamegyek, azt a ... hát igy meg úgy ... A sarokban a káplár ur Marsányi is megszólalt már. Még néhány percig lustálkodni fog, de a magára gönygyölt „lantung“ (Leintuch) — lepedő és „deklU-t egy kissé már meglazítja. A trombitás, kinek bakancsszija szakadt el elég hangosan s nem éppen hízelgőén mondja el véleményét a bakancsszij-feltalá- lójáról és készítőjéről, mig a dobos kamerád azt fejtegeti, hogy miért kellene minden szeszgyárat felgyújtani, tulajdonosaikat meg felakasztani, mert úgy, mond: vigettük már még kő dögönyi a szegény bakának, olyan drága a snapsz. Infanteriszt Kovács a Berti cigánnyal évődik, de már célt téveszt. Berti rá se hallgat. Barna arcán mély fájdalom fűződik, hogyisne, mikor tegnap hozta hírül Krajcsik anya, hogy felesége a zsandár urakkal szü- rönközik. Ebben az éktelen lármában mint egy intő szózat belecseng a riadó „tra-ta-ta-ta-ta“ ja s káplár ur Marsányi fensőbbsége érzetében egyet káromkodva kibúvik az ágyból. Látványszámba megy a most következő zene-bona. Mosdás, fésülködés, bajusz- kipödrés, ágycsinálás, söprés, porolás, takarítás, ajtócsapkodás, fűszerezve, a frájter és káplár, az inspekciós és napos urak harsány parancs szavaitól, úgy hogy a legénységi szoba legnagyobb ura a ürer ur Hilgert, se m képes bepácolt állapotában megmaradni, miért is, otthagyja Morpheust és kilépked a
