Szinérváralja, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-10 / 24. szám
24 szám (2) SZÍNÉRVÁRALJ A 1913 Junius 10 HÍREK. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Nógrády Pál, karánsebesi kir. törvényszéki betétszerkesztő szakdijnokot a szinérváraljai kir. járásbírósághoz írnokká kinevezte. Uj pénzügyigazgató. A király Hegedűs Ferenc pénzügytanácsost, nagyenyedi pénzügyigazgató-helyettest, ki ily minőségben huzamosabb időn át a nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál működött, a VII. fiz. osztályba való meghagyás mellett állomáshelyén pénzügyigazgatóvá nevezte ki. Mély részvéttel adjuk hirül, hogy Benedikt J. a szinérváraljai izr. hitközség főrabbija e hó 6-ikán d. u. 5 órakor rövid szenvedés után 51 éves korában elhunyt s vasárnap d. u. nagy részvét mellet eltemették. E nagyon gyászos esetről s az elhunyt kiválóságáról a családi gyász miatt csak jövő számunkban szólhatunk részletesen. Uj hírlap Nagykárolyban. A Vármegye cim alatt közigazgatási szaklap indult meg Nagykárolyt an. Az uj hírlap a szatmár- megyei jegyzők érdekeinek lesz a szószólója. Felelős szerkesztője Nagy István érendrédi körjegyző. Megjelenik hetenként egyszer a «Pátria» könyvnyomda kiadásában. Borfogyasztási adó. Egészséges feliratok gyártásában igen termékeny Komárom megye törvényhatósága. Legutóbb feliratot küldött a kormányhoz a borfogyasztási törvénynek olyképjvaló módosítása iránt, hogy a szőlőtulajdonosoknak a saját fogyasztásukra szánt borát ne adóztassák meg. Ezt a feliratot Szatmármegyéhez is átküldték pártolás végett. A patikajog, mint községi jöve= delmi forrás. Érdekes feliratot küldött a vármegyéhez pártolás végett Nógrádmegye. Arra kéri a felirat a kormányt, hogy a gyógyszertár engedélyeket ne egyes személyeknek, hanem a községnek adják s a községek adják bérbe. Így haszna lesz belőle a községnek és szegényebb sorsú gyógyszerészek is juthatnak patikához. Több kitünően bevált külföldi példán buzdulva ajánjla ezt Nógrádmegye. Madarak és fák napja. Szinérvár- alja gyermekserege junius hó 2-án gyönyörű, lélekemelő és tanultságos ünnepet ült. Reggel 8 órára volt kitűzve a gyülekezés az állami iskolához. Az összes iskola gyermekserege együtt indult el a «Varjas» tetőre, kúthoz mosakodni. Öltözködését rövid pár perc alatt befejezi, azután magához rendeli a sarzsi urakat, ellépked minden ágyhoz, a katonáéknál hires vizitre, A vizitelés éppen végét éri, midőn a napos káplár torkából egy édes szózat reggelire hívja a vitézeket. Nosza ki-ki kapja „sálká“-ját szalad vele a konyhába, ott belemérnek egy adag szörpöt, (állítólag kávét), amit egy darab „komiszár“-ral (komisz kenyér) fogyasztanak el. De nem sokáig tart a mulatság. A legénységet .bújsz ki“ (Antreten) riasztja fel, mire mindegyik felkapja hátböröndjét, magára övezi oldalfegyverét, felcsatolja tölténytáskáját, vállára veti fegyvérét, egyet ránt a zubbonyán s beáll a sorba. Ekkor már a sor előtt állanak: őrmester ur Levicsek, a kadétiskoláb jl alig kikerült tiszthelyettes és hadnagy ur Ottokár von Zilhausen is. A hadnagy ur a kardját ide-oda vetve mutatja, hogy ő egészen más planéta lakója. Mély orrhangon osztogatja parancsait s mintegy gondos anya bálbamenő leányain, igazit a hadfiak ruházatán hol itt, hol ott. Hangos kardcsörgotés és éktelen lárma jelzi a század atyjának, kapitány ur Brúnó Krbacseknek megérkezését. Latszik a kapitányon, hogy az éjjel reumája megint gyötörte, mert nagyon haragos. Az egész század remeg. A konyha felé veszi lépteit, dühösen széthúzza bajuszát, ami nála rossz kedvnek a jele. A napol feszesen felé megy, három lépéssel előtte megállmint cövek s megteszi jelentését, A kapitány vizsga tekimete hogy fogadalmat tegyen a fák ápolására, kímélésére s a hasznos madarak védelmére. Ott voltak az állami, a r. kath., ref. és gör. kath. iskola növendékei. A szép idő majdnem kivétel nélkül kicsábitotta az apróságokat, úgy hogy mint- egy 600 gyermek volt együtt a Varjas tetőn. A gyermekek öröme a szülőket is kicsalta a zöldbe s mintegy 100—120 felnőttet is láttunk a délutáni órákban. A madarak lélekemelő ünnepe délelőtt fél 12—1 óráig tartott. Azokra, kik hallották feledhetetlen lesz ez ünnepély, mely gondos előkészítés, sok munka, kitartás és nemes ambíció eredménye volt. Az édes gyermekek mint kis madarak csevegtek, csicseregtek és daloltak. Előadtak 25 elbeszélést, 17 verset, 16 dalt és éneket. Ünnepély után ebéd a szabadban, látni az előkerült tarisznyákat, kendőket, sza- tyorokat, kosarakat. Látni a nagy tűz körül foglalatoskodó urileányokat, bizony-bizony nem mindennapi látvány, érdemes volt érte aszabadba menni, hátmég mikor hozzá is foghattunk a világ legjobb gulyásához és kövön sültjéhez. Bizony sajnálhatják akik ki nem jöttek. Délután Bora Jóska bandája mellett táncra perdültek a gyerekek s bizony a felnőttek is kedvet kaptak tőlük s általános tánc, vigság, jókedv töltötte be az erdőt, versenyt daloltunk a madarakkal .. . Este 7 órakor, tekintve, hogy a gyermekek egyrésze messze lakott, sorba álltak az osztályok, s letették a fogadalmat, hogy kímélik a fákat, védik a madarakat, s minden társukat madár-védő pajtássá igyekeznek megnyom. Ezek után a gyermekek tanítóik vezetése mellett a legjobb hangulatban haza indultak, a felnőttek s a többi gyermekek mintegy fél óráig maradtak még eg/utt a kirándulás helyén s azután ők is haza mentek, a legjobb hangulatban s kellemes emlékkel. Az uj hajdudorogi püspök. Már jeleztük, hogy őfelsége a király hajdudorogi püspökké Miklóssy István sátoraljaújhelyi g, kath. plébánost, zempléni főesperest fogja kinevezni. A kinevezés a hivatalos lapban most jelent meg. Miklóssy István 1857. augusztus 22-én született Zemplén vármegye Rákócz községében. Elemi és középiskoláit Ungváron végezte kitűnő sikerrel és a papi pályára lépve, püspöke a budapesti középponti papnevelő intézetbe küldötte. Kezdetben a tanári pályán működött mint az ungvári pap-árvafiuvégig fut rajta s bár szeme egy gombján megakad, szó nélkül tovább megy. Benéz a konyhába. — Mi fan a létszám — (Most tanul magyarul, s amikor csak teheti igy beszél, mert, hogy őrnagy lehessen, átlép a honvédséghez.) A szakács azonban azt, hogy „létszám“ nem érti, ő csak „Stand“ szót ismer, ezt hallotta mindig. Abban a hiszemben, hogy a kapitány ur azt kérdi, hogy mi lesz a me- názsi, feleli, „gonbóc.“ — Du Esel 1 — jegyzi meg a százados ur. — Igenis prezlis, siet válaszolni önérzetesen a szakács. Következik a rapport. Ez egy pár bakaiícstalpat, az kétnapi szabadságot kér. Megadják. Egyik rosszul tisztelgett: két napi egyest, másiknak nincs meg az előirásos 12 szög a bakancs talpában: hatórai vasat kap. Kapitány u- Krbacsek igazságos Ítélete ellen nincs apelláta. A század irodába is bemegy még az ügydarabot aláírni. Nem a legnagyobb rendet találhatta ott, mert a betett ajtón át pörös larma hallatszik ki. Majd kinyilik az ajtó a szazad elé megy, szemeit végigjáratja a legénységen sorakoztatja őket, kardját megforgatja feje fölött, s bakáék délcegén, vidám kürtszó mellett, kimasóroznak a gyakorlótérre. A kaszárnya csendes lesz, minden nesz elül, csupán a kiállított őr egyhangú kopogása veri fel a némaságot. e m. intézet tanulmányi figyelője, majd igazgatója Ugyanekkor Drohobeczky Gyula jelenlegi körösi püspökkel együtt a tanitőképző intézetben is tanított. 1888 ban püspöki titkár lett; 1890 ben szentszéki tanácsos. 1893-ban elnyerte a sátoraljaújhelyi plébániát, ahol azóta nagy buzgalommal és eredményesen működött. Érdemei elismeréséül püspöke 1905-ben a főesperességgel, a király pedig 1907-ben a Feienc József rend ovagkereszt- jóvel tüntette ki. Mikor a nőé az üzlet és a férjé a tartozás. P. Á. vádlott már megelőzően csődbe jutott s mivel saját neve alatt uj üzletet nem nyithatott, felesege részére szerzett iparigazoiványt, az általa alapított uj üzletet P. A. cég alatt bejegyezette s ugyanily cégtáblával látta ei. S habár az üzlet a felesége tulajdonát képezte, az üzletet cégjegyzés jogosultság nélkül ő vezete úgy, mintha az üzlet az ő tulajdona lett volna ; ö rendelt árukat a cég részére a saját neve alatt, a hitelezőknek pedig saját neve aláírásával ellátott váltókat állított ki s midőn egyik hitelező követelését érvényesíteni kívánta, azzal állott elő, hogy a cég nem az ő, hanem a neje tulajdona. A tényállás alapján a M. kir. .Kúria, a vádlottat a kir. ítélőtábla felmentésének megsemmisítésével, a btk. 379. § ába ütköző csalásban mondotta ki bűnösnek. (1913. március 18-án 2072 B, szám alatt) mert a tényállásból azt a következtetést vonta le, bogy P. Á. vádlottnak c-alfa eljárásában fokozottabb fondorlat, vagyis a Bkt. 379, § ában megjelölt ravasz fondorlat foglaltatik, amellyel a vádlott a sértett céget a megrendelésnek kitől va.ó származása s a hitelezés alapjául szolgáló üzlet tulajdonosa iránt tévedésbe ejtette abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, miáltal a a most nevezett cégnek lOü koronát meghaladó kart okozott. A vádlottnak ez a cselekménye, tekintettel arra, hogy az még a Bn. életbelépése előtt követtetett el, a Bkt. 379. §-ába ütköző s a Bkt. 480. §-a szerint minősülő csalás bűntettének tónyal- ladékát állapítja meg* A foszfor«» gyufák árusítása 1913. Julius 1-től tilos. Ezen a napon túl foszforos gyufát sem árusítani, sem raktáron tartani nem szabad. Ellenben a papirtokban levő foszformentes kénes gyufát továbbra is akadálytalanul lehet árusítani. Aki halálfélelmében megkopaszodott. Bécsben az ottani orvosegyesület egyik legutóbbi értekezletén Nobl Gábor dr. egyetemi orvostanár egy villamoskocsi vezetőt mutatott be, aki dús baját halálfélelem következtében teljesen elvesztette. A villamoskocsi, melyen a villamosvezető szolgálatot teljesített öszeüt- között az egyik forgalmas utcában egy automobillal. A villamos vezető minden igyekezetével azon volt, hogy karambolt kikerülje, dejfárado- zása hiába való, az összeütközés megtörtént. A vezetőnek ijedtségen kívül semmi baja sem történt. De a halálfélelem hajvesztesóget idézett elő. Semmi néven nevezendő testi fájdalmat nem érzett, szolgálatát továbbra is pontosan teljesítette, de folyton hullott a haja, olyannyira, hogy végezetül teljesen kopasz lett. A megjelent orvosok nem tudták magyarázatát adni a dolognak, a vélemények abban jegecesedtek ki, hogy itt nyilván valami fejbőr idegességről van szó. Száz éves életkor — jótállásra. Elég gyakori a sokféle orvosi tanács, intelem, amely mind arról szól, hogy kell élni, mit kell csinálni, mitől kell tartózkodni, ha az ember magas kort akar elérni. A tanácsok számát most egy japán újság is szaporítja, amely abban különbözik a többiektől, hogy az eredményért jótállást vállal. Kijelenti, hogy aki a tanácsokat követi, az feltétlenül megéri a száz évet. A derék japán újság bizonyára csak még azt felejtette el hozzátenni ehhez: feltéve, ha előbb meg nem hal. A japán újság tanácsai a következők: h Tartózkodjál, amennyit csak lehet, szabad levegőn. 2. Korán feküdjél és korán kelj. 3. Sötét szobiban nyitott ablakok mellett aludj mindennap legalább hat érát, de hetedfól óránál sohasem többet. 4. Teát keveset igyál, a dohánytól ős alkoholtól teljesen tartóz- | kódjai, 5. Naponként csak egyszer egyél húst. Benedikt J.
