Szinérváralja, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-23 / 30. szám

30 szám, (2) Munkácsról Szatmárra, Kirchmajer Ferencz se­gédlelkész Nagybányáról Muukácsra, Bujdos Balázs Szerednyórői N gybányára, Magyar Bá­lint Kaltuándí'ól Felsőbányára helyezték át. Átlieyzett péuziigyigazgató-helyettes. A pénzügyminiszter Hegedűs Fernez nagykárolyi pénzügyigazgató- helyetest Nagyenyedre helyez­te át. Uj mérnök. Nagy Ernő, Nagy Lajos felső­bányái, ref. lelkész fi , a budapesti műegyete­men mérnöki oklevelet nyert. A sertésvész terjed A pár év óta nagyjá­ban megszűnt seriésjárváiyok újra fölléptek. A miniszterien legu.óbbi jelentése szerint 1621 községben és 6458 udvarban sertésvész, 745 községben és 2098 udvarban sertésorbánc van. A legutolsó hét alatt 168 községben és 952 udvarban lepett fel a szertésvósz. A sertésor­bánc egy hét alatt 137 községben és 42q ud­varban lépett fel. Betörtek a malomba. Hóba községben Ma­rosán János malmában a múlt héten betörők garázdálkodtak, és több száz korona értékű búzát ős tengerit elloptak. Feltörték az egyik kama­rát is, do abban mitsem tálaltak. A czendörség a betörőt Nyerne László ilobai ember szemé­lyében kinyomozta. Nyerne a betörést b. ismerte Letartóztatták. . Hiba van a kétkoronások körűi. Az uj kétkoronások között több hibás verésü akad. Ezeknek az a bajuk, hogy körű a peremükön alkalmazott ismert föiirás, „Bizalmam az ősi erényben“ hatalmas sajtóhiba segítségével „Bi­zalma ősi erényben“-né alakult át. Hogy ebből a hibás veretű ezüstpénzből mennyi készült azt ma még nem lehet megállapítani, mert a pénzverő intézet hihetőleg nem vette észre a hibát, aminthogy a kéíkoronásokat forgalomba hozó bankok sem jöttek rá. Arról, hogy ezek a rossz feliratú pénzdarabok hamisak volnának, alig ha lehet szó, mert hiszen ez a pénz olyan friss keletű, hogy hamisításukra még a legfür­gébb és a legveszedelmesőbb pénzhamisitó sem vállalkozhatott. Bár ez sem lehetetlen. Miután azonban később a „Bizalma ősi erényben“ föl- irás esetleg kételye..re adhat alkalmat, igen üdvös lesz ezeket a forgalomból kivonni. Rávallott a felesége és gyermekei. Ez év tava­szán Szabó István kakszentraártoni gazdálkodó­nak leégett a háza. Károsult a tűzesetet jelentette a biztositó társaságnak, kérvén kártalanitását. A tüzvizsgálat megejtése nyomán több gyanús körülmény merült föl, melyek gyújtogatásra en­gedtek következtetni. A Cjeudőrség meg is indította a nyomozást. Szabó konokul tagadott. Felesége és gyermeke azonban a kitartó val­latás során megtörtek és bevallották, hogy a házat Szabó gyújtotta föl azért, hogy a bizto­sított összeget felseperhesse, Az asszony és gyermekek azt is bevallották, hogy a múlt hogy elsápadt egyszerre 1 Most az egyszer vissza se nézett. De azért a másik hetivásáron megint csak odajött hozzá bevásárolni. Az első találkozáskor az egyik se mrrte szemeit felvetni, hanem később annál beszédesebb lett a leányka és nem is haragudott már, hogy Iván annyiszor kezet csókol neki. Egyszer azonban úgy őszfelé nagy dolog történt. Az öregek alighanem észrevették vala­mit, de lehet, hogy csak a fiú búskomorságától ijedtek meg, elég az hozzá, hogy ki tűztek a lakodalom napját. Az egybekelés előtti he ivá- sárra be vitte hát Borcsicát is a városba, hogy megvegyenek neki minden szükségeset. Az ismeretlen fehérképü kisasszony még otttalál­ta a hagyma rakások között. Éppen akkor in­dult el az öregekkel a pántlikás boltoa. Iván olyan sápadt lett, mint az a rakás karfiol, me­lyet zavarában szét rugó t. Kije magának az a lány ? — kérdezte tőle a kisasszony. Iván valamit hebegett, hogy húga, de nem hitték el neki. Ugy e a felesége? Nem, bizony Isten nem! — tiltakozott háromszor is a rác legény. — De ho'n-ap már az lesz szólalt meg e pillanatban a háta mögő t. Borcsica apja Mintha ágyúgolyó süvített v dna cd a gyermek fülénél. Azt hitte, hogy árulója is oda jár a pántliikásba, pedig ott he> ért a ponyvával borított zöldség­halom melleit. Tigrisdüh szállta meg a leikét. szí néiryÁR ALJA évben leégett istállót is Szabó gyújtotta föl, melynek biztosítási diját föl is vette. E val­lomások után Szabót letartóztatták aki tettét töredelmesen baösmorte, vallotta, hogy ő gyúj­totta föl saját házát. Nem lesz istentisztelet a szinérváraíjai református templomban a mennyezet-javítása miatt a munka befejezéséig, tehát a jövő va­sárnap, juíius 28 án sem. Tűz volt jul. 19-én éjjel féltizenkét órakor az Erdősi-téren. A Eonyecz Józsefué háza gyuladt ki. A tetőzet és az egyik szobában a padlás teljesen elégett s a szobában volt ingóságok is elhamvadlak. A padláson nagyobb mennyiségű kikészített bőr volt felhalmozva s az is a tűz prédája lett, A ház biztosítva volt 1000 K.-ra de az ingóságok nem. Az oltáshoz kivonult a tűzoltóság is és megjelenésekor megkezdődhetett a mentés, mire addig nem is gondoltak. Ejfél után egy órára te jesen eloltották a tüzet. Sze­rencse, hogy szélcsend volt, mert a levegő legkissebb mozgásavusatéu már óriási pusztítás történt volna az összezsúfolt épületeken. Min­den körülmény arra vall, hogy a tüzet gyújto­gatás okozta. A csendőrség keresi a gaztett elkövetőjét. Gyászhir. Megrendítő csapás érte várme­gyénk kir. tanfelügyelőjét, Bodnár Györgyöt. Édesanyja, özv Bodnár Ká mánné szül. Titl Mária 74 éves korában Beregszázban ehó 14-én elhunyt. A családját, gyermekeit rajongásig szerető úrnő por részeit l6-án temették el nagy részvét mellett. Az elhunyt nyugodjék békében a sebzett sziveket gyógyítsa a viszont iátas bol­dogító reménye! Mikor lesz a sorozás? Az idei fősorozáso­kat vármegyénkben a köve.kező sorrendben fogjak megtartani: Szinérváralja augusztus 12—14 Avasujvátos „ 15—19. Fehérgyarmat „ 21—24. Nagysomkut „ 26—29. Erdőd szept. 3—7. Nagykároly város „ 9—10. „ jáiás „ 11 — 16. Csenger „ 18^—21, Nyiracsád „ 23—26. Nagybánya város „ 28—29. „ járás „ 29— okt. 3­Felsőbánya varos „ okt. 5­Mátészalka augusztus 31—szept, 6. Választások a betegsegélyzőnél. A szatmári kei üi éti munkásbetegsegélyző pénztár vasárnap megtartott választásán orvosul Szatmár szék­hellyel dr. Steinfeld Gézát, Nagybánya szék­hellyel dr. Lakatos Mihályt választotta meg. Segéd fogalmazó Grámnia Sámuel lett, kezelő- tiszt Gecsey Rózsi, ennek helyén másodkezelő­tiszt Szatmáry Erzsébet, Nyugati fajta tehenek importálása Nagybá­Szerette volna szétmarcangolni a vén embert iszonyú vad dühben forogtak a szemei, de min­dezt nem látta a szép városi lány, mert úgy eltűnt onnan mint a pára. Még zölds-get sem vett aznap. Üres kosárral ment be azon a nagy rácsos kapun, melyről Iván le nem tudta venni a szemeit. Hiába szóiicták, hiába kérlelték az apja és mátkája, nem hallót és nem látót ő semmit, csak azt a kaput nézte ő merően, za­varos szemekkel. Még akkor is ott feküdt a gyékényen, mikor már mindent felraktak a ta- lyigára. Biztatták nógatták,. az öreg Mirkó sor­ba lekivánía az égről azokat a szemeket, a kik­hez még az imént oly buzgón imádkozott. El is múlt már az ideje, hogy haza felé induljanak Végre is Borsioa apjának kellett igazat adni, hogy hagyják a bolondot, majd ház.,talál ha megjön az esze. De bizony várhatták. Csak harmadnapra érkezett haza, de még Borsicka is meg ijedt tőle, pedig ő várta leg­jobban. Tele volt iszappal; ugyhozták haza a halászok, ahogy kihúzták a Dunából. Az ö- regek akárhogy törték a fejüket, sehogyse tudták ki aláini, hogy mi baja lehetett neki P Olyan bolond csak nem volt, hogy azért a fehér képű leányért cselekedjék ? Ezt még a szép városi kisasszony se hitte volna akkor, mikor harmadnapja ott könyörgött neki hogy menjen vele messzire, az ő dalos hazájába, mert akkor tálán hallgatott is volna szavára. A. L. nyára. A nagybányai gazdák kérelmére a m. kir földmiveiésügyi minisztérium egyenesen Svájczból tehén importot engedélyezett, mely vásátláshoz a kormány 3%-os kamat hozzájá­rulást s teljesen díjmentes szállítás és beszerzést biztosított. Ennek a következményeként mintegy 50 drb. svájezi tehén fog az ősz folyamán Nagybányára érkezni. Gyilkos legény. Terep községben Kájae Juon ottani legény a mezőről igyekezet1 haza­felé Bota Jakab gazdálkodóval. A két ember útközben valami fölött összeszólalkozott. A vi­tatkozás hevében Kájne kést rántott ős mar­kolatig döfte bele Bota szivébe, aki nyomban szörnyet halt. A gyilkos legényt a csendőrség eltar óztatta és a szatmári ügyészség fogházába szállította. Nem tndnak mulatni Ököritón. A három esztendő előtt való halálbál óta az elmúlt va­sárnap először rendezett Ököritó lakossága táncmulatságot. A bált Tóth Bálint községi jegyző indítványára tartották meg, aki önkéntes tűzoltó egyletet alakították és a tűzoltó felsze­relés javára kívánta fordítani a mulatság jö­vedelmét. A bál helyiségéül az uj gőzmalom volt kiszemelve, amelynek az erkélyéről kényel­mesen ellátni arra az emlékkőre, amelyet a há­rom év előtti szerencsétlenség fel nem ismert áldozatai emlékére állítottak a falu széli teme­tőben ... És ez mintha szimbólumául szolgáit volna az egész mulatságnak: megtartották a bált, de a résztvevőket a három év óta először felhangzó zene nem lelkesítette fel, csak a szerencsétlenségre emlékeztette. Vendég sem igen jött a kis vicinálissal; néhány tűzoltó ér­kezett csupán a szomszéd faluból. A megjelen­tek —• fekete ruhában, gyászkendővel — nem perdü.tek táncra, csak busán lézengtek a gőz­malom nagy helyiségében. Alig-alig akadt egy pár, amelynek kedve lett volna táncolni. Estére csendesen hazament a bál néhány vendége, Nyolc órakor üres volt a bálterem ... Nem tudnak mulatni Ököritón. Turvékony- vámfalui Máriavöl- gyi fürdő megnyílt. Elsőrendű ma- gyarkonyha, kitűnő borok, figyelmes előzékeny kiszolgálás. Ä legmérsé­keltebb árak. Absolut tiszta, és e- gészséges szobák. Á csládi pótlék és az egyetemek. Két uj, nagyórdekességü törvény szó szerinti szövegét közölte csütörtökön a hivatalos lap. Az eiső az 1912 évi XXXV. törvényezikké, mely az állami, vármegyei és áilamvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyébb intézkedésekről szól, a másik az 1912. évi XXXVT törvénycik­ké, a debreceni és a pozsonyi rn. kir. tudomány- egyetemen felállításáról. Mind két törvény fe­lől julius 7:éu oszlott el a szentesítés kétsége és julius 12-én hirdettetett az „Országos Tör­vény tár “-ban. Mit fizet az önkéntes. A hadügyminiszter rendeletet intézett valamennyi hadtestparancs­nokhoz, a melyben kiveti azt az összeget, a- melyet a saját költségükön szolgáló egyéves önkéntesek ez év október 1-től fizetni tartoz­nak. Tudvalevő, hogy az. uj véderő törvény már nem tűri az „extrát“ s az önkéntest, felszerelé­se, beszerzése tekintetében is kincstárhoz uta­sítja. Valamennyi, csapattestuél fizetnek az önt kentesek kosztért, zsoldjukat is bek értve, 330 koronát, ruházatért 121 koronát, felszerelésé- 16 koronát, a fegyverértés rendbentartásért 7 koronát. Ezenkívül a mezei és hegyi tüzérség kölcsönözött lóért 661 koionát. a lovasfeszere- lésért a huszároknak 32 koronát, a mezei és vartüzéreknél 29 koronát fizetnek. Az önkéntességet szolgáló orvosok lakásáért és le­génységi kosztért átalányösszegben negyedé­venként 66 koronát fizetnek. Az adóreform életbeléptetése. Az 1909. évi uj adó törvények életbeléptetését tudva le- vőleg több akadály gátolta, amiket a most elfo­gadott novella elhárított, úgy, hogy a pénzügy­minisztériumban serényen folynak az előkészü­letek arra hogy a módosított adó törvényeket 1913. január elsején életbe léptessék. A végre­hajtási rendelet előadói javasslata már készen van; a nyár folyamán ezt a javaslatott a péaz- ügyigazgatóságoK letárgyalják, hogy ezek ada­_____ 1912 július 23

Next

/
Thumbnails
Contents