Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-19 / 3. szám

(2l 3. szám. az orvoslására szolgáló szociális eszközeink nem képesek lépést tartani annak terjedésével, más­részt azért, mert az emberek sem akarnak okulni a múltakon, nem igyekeznek kettős szorgalom­mal leküzdeni ezt a betegséget, hanem elfásul- tan, nemtörődömséggel sülyednek abba, minél mélyebben. A társadalmi intézmények elégtelensége, az anyagi erők gyengesége kötelességévé leszi a társadalomnak, hogy módokat keressen s minden eszközt kihasználjon abban a tekintetben, hogy ennek a nemzetgvengilő betegségnek vészes ter­jedését meggátolja. Nézetem szerint ennek egyik nagyon helyes módja az, amit a szinérváraljai szegénysorsu is­kolás gyermekeket segélyező egyesület tűzött ki céljául és évről-évre minél nagyobb sikerrel való­sit meg. A szegény iskolás gyermekek segélyezése ugyanis magasztossága mellett, az állam szem­pontját tekintve, biztos mód ahoz, hogy az is­kolába járó, fejlődésük kezdetén levő gyermeke­ket megmentsük az életnek, a hazának. A szülők hibájából, vagy azok képtelensége folytán majdnem ruházat nélkül, néhány rongyba takartan, néha 4 — 5 kilométer távolságban lakó gyermekeknek meleg téli ruházattal ellátása, ez­zel a tél zordsága ellen megóvása, oly nemzeti cél, amelynek szolgálatában együtt kell találnunk a társadalom minden rétegét. A cél megvalósithatásához azonban feltét­lenül szükséges az erők egyesítése s ekként az egyesületi szervezkedés. Erre szolgál a szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyermekeket segélyező egyesület. összehozza az erőket s anyagi eszközeinek megszervezésénél o jó szivekre számit. Tagokat gyűjt, hogy évenkint néhány fillér­rel mindenki áldozhasson a szent célnak, mulat­ságokat rendez, hogy ezzel fokozza jövedelmeit. Mint az eredmény muiafja, számításaiban eddig nem csalódott s adja Isten, hogy a jövő se hozzon csalódást. * * * A szinérváraljai szegénysorsu iskolás gyer­mekeket segélyező egyesület folyó hó 4-én tar­totta meg szokásos táncmulatságát, a már foga­lommá vált »Rongyos-bált«. A mulatságon örömmel találtuk együtt|val- lási, társadalmi különbség nélkül városunk és vidékének egész közönségét, ami kétségtelen bi­zonyítékául szolgált annak, hogy az egyesület a jó szivekbe fektetett hitében csalódni nem fog. A mulatság sikerét nagyban emelte az is, hogy vármegyénk távolabbi vidékeiről is sokan keresték lel mulatságunkat s velünk együtt ál­doztak ama nemes cél megvalósításáért, amelyet egyesületünk szolgál. A táncmulatságot ez idén a rendezőség hangversenynyel kötötte egybe, aminél nemcsak a mulatság vonzó erejének emelése, de az az igazi helyes cél is vezette, hogy itt Szinérvár­Nyomornak nyomában, csak újabb nyomor kél! De van emberi szív, vagyon még szeretet, Szívesen segilni a szegény gyereket! Virágnak a harmat, a napnak sugara Ilyen hatású lesz, ez est mulatsága! Mulatásunk árán hány szegény, kis árva Tekint bizalommal ki a jövő nyárba, Hány dermedt, kicsiny kéz melegszik fel újra, Meleg ruhácskába, kis csizmába bújva, Hány anyának könye szárad fel szeméből, Hány mosolygó angyal tekint le az égből!. .. Ezért köszönöm én s nagy örömmel látom, Hogy mint minden télen, minden »rongyos [bálon« Összejöttünk újra, hogy adózzunk annak, Kit félve tisztelünk: Ínségnek nyomornak! És midőn prológom már a véget járja, Hölgyeim, uraim 1 szivem azt kívánja: Százszor fizesse meg az Isten a nyáron, Amit elköltenek itt e rongyos bálon ! . . . Node már távozom! Komoly volt e szerep! Vigabb nótázásnak, engedem e teret! SZINÉRVÁRALJA alján, ahol olyan kevés alkalmunk nyílik, egy kis szellemi élvezetben is részesedjünk. A hangverseny minden egyes száma a teljes siker jegyében folyt le, Szinérváralján még el nem ért művészi nívójával. Minden egyes sze­replő a legjobbját mutatta be, ami a sikert tö­kéletessé tette. A hangversenyt Kaufman Sándor zongora- játékával nyitotta meg. Előadott nyitánya mesteri kézre valló tökéletességet, feltétlen jártasságot, művészi erőt árult el. Hálás taps honorálta mű­vészi játékát. Ezt követte a lapunk tárcarovatában iäiner- leíett »Prolog«, amelyet Kora Aranka kisasszony bájos közvetlenséggel adott elő. A megérdemelt taps lecsillapultával Bárány Böláné úrnő lépett a pódiumra, aki Rácz Lajos zenekarának kísérete mellett magyar dalokat énekelt. Tisztán csengő hangja, melynek hajlé­konysága, terjedelme egy hivatásos művésznőnek is nagy sikert biztosítana, szűnni nem akaró tapsokra ragadta a közönséget. Kakuk-madár.. Sirassatok engem orgonavirágok ..., Balog. Örzse keszkenője . . ., Kimegyek a . . . dalai az ő za­matos, debreczeni magyarságával előadva, sikerét teljessé telték. Mintegy meglepetésként, a műsorban elő­zetesen hirdetett tréfák helyett Haltai Hugó, a szatmári színház komikusa lépett a színpadra s állandó derültség közölt kuplékat adott elő. Mű­vészi előadásáért a közönség őszinte elismerése volt a jutalom. Pendl Mária Valéria kisasszony éneke kö­vetkezett ezután. Sckubsrínek »Az én helyem« cimü dalát adta elő dr. Supka Géza zongora- kisérete mellett. A művészi kiséret mellett szép, lágy hangján kitünően érvényesült a dal minden szépsége. Előadását szűnni nem akaró taps fo­gadta, amit a »Fü!emi!e-dal« érzésteljes előadá­sával köszönt meg. Ezt Gerber Jenő, városunk szülöttének he- gedüjátéka követte. A múltból már ismertük a hegedüjáték terén nagy tehetségét, művészi tu­dását, amelylyel országos hírnévre tett szert,sőt éppen a múlt héten tanári oklevelet is szerzett, mai előadása azonban mindenkit meglepett. Az a biztonság, feltétlen uralom a búrokon, az az j óriási gyakorlottság, virtuozitás, amelylyel a ma­gyar művészi termékekből vett, valóban nehéz és egy világhírű művész tudását is próbára tevő számait előadta, általános meglepetést keltett s valóban a leghálásabb köszönettel tartozunk neki azért, hogy nem kiméivé fáradságot, áldozatot, ily remek élvezetben részesíteni szives volt. Nem is engedte a hálás közönség tapsa elhagyni nagy sikerének helyét, amit újabb dalok előadásával köszönt meg. Kísérője dr. Supka Géza volt, aki szintén Budapestről fáradt le közénk. Remek, precíz, a hegedüjátékhoz kitünően alkalmazkodó játékával szintén jól megérdemelt tapsokat aratott. Most. Kálnay Gyula éneke következett, aki Kautman Sándor zongorabiaérete mellett tisztán csengő, érces, tenor hangján az *Ösz románca« cimü érzésteljes dalt adta elő. Előadásának nagy sikerét a szűnni nem akaró taps jutalmazásául előadott népdalai tetőzték be. A közóhajnak tett eleget dr. Supka Géza i ur, amidőn a zongorához ülve, nehány humoros dalt előadott. Humoros előádását, amelynek ér­tékét hangjának szépsége, zongorajátékának pedig művészi nívója nagyban fokozta, a hallgatóság hálás tapsai jutalmazták. A hangversenyt. Pujda Margit kisasszony és ifj. Baghy Gyula ur által előadott páros jelenet fejezte be. Az »Egérke« bimü kedves bohóságot adták elő kitűnő összetanulisággal, bájjal, ami az ügyesen megválasztott darab minden szépsé­gét, szellemességét érvényre juttatta. Maguk a szereplők is mulattak rajta, de nem is csoda, amikor ifj. Baghy Gyula ur ki’üuő, mulatságos, maszkjával megjelent a szinpadon. Meg is lehet­nek elégedve sikerükkel s azzal a jutalommal, amelyben őket a hálás közönség részesítette. A hangverseny befejezésével megkezdődött a tánc, amelynek C3ak a kiváncsi napsugár ve- ! tett véget. Vidám jókedv, fesztelenség mosolyogta kö- ; rül a mulatókat és a sok szép asszony, leány valóságos tündérszigeííé varázsolta a szép termet. Most pedig midőn, referádáimat befejezem, kedves kötelességemnek tartom, hogy készönetet j mondjak első sorban a résztvevő művészeinknek fáradságos működésűkért amelylyel az est. sikerét biztosították s azt mindnyájunknak felejthetet­1911. Január 17. lenné tették, a kedves közönségnek áldozatkész­ségéért, ami által egyesületünket ismét tetemes anyagi:[eszközökhöz jutatták. Nem mulaszthatom el, hogy ezúttal meg ne emlékezzem Neumann Mór, Antal és Zsigmond uraknak igazán elismerésre méltó tényéről, amelylyel nagy anyagi áldozattal a termet egy­általában az összes helyiségeket ízléssel kijavít­tatták s ez által a mulatságnak méltó keretet biztosítottak, egyúttal úgy nekik, mint Groszmann Dávid vendéglős urnák egyesületünk nevében is hálás köszönettel adózom azért, hogy a mulatság céljaira a helyiségeket ingyen engedte át. Végül örömmel állapítom meg, hogy az est sikeréhez nagyban hozzájárultak a kitűnő ételek és a tiszta, kellemes italok, amelyek Groszmann Dávid, vendéglős ur szakavatoítságának kétség­telen bizonyítékai s hogy Rácz Lajos zenekara jó és kitartó zenéjével méltán rászolgált az elismerésre. A jelenvollak névsorát a jövő számunkban közöljük. - _s HÍREK. Uj mesterkanonok. A király a szatmári székesbáplalanban megüresedet meslerkanonok- ságot Benkő József czimzetes apát, ungvári plébánosnak adományozta. Uj járásbiró. Ő felsége a király Rusz János nagybányai járásbirósági albirót járásbiróvá ne­vezte ki. Rusz járásbiró tovább is a nagybányai járásbíróság bírája marad. Katonai kinevezés. A király Kálnaij Gyula miniszteri s. fogalmazó, főispáni titkárt tartalékos honvédhadnagvgyá nevezte ki. Eljegyzések. Dr. Mets Gyula nagykárolyi ügyvéd eljegyezte Rébay Dezső erdődi uradalmi intéző leányát: Manjiiot. Kinevezés. Csaba Adorján főispán szatmári járásorvossá dr Lacheta Brúnó körorvost ne­vezte ki. Vármegyei gyűlések. Szatmármegye tör­vényhatósági bizottsága f. hó 26-án ülést fog tartani. Dr. Földes Béla, iliustris képviselőnk a bank-vita alkalmával nagy sikerű beszédet mondott, melynek argumentumai még az ellen- | kező oldalon, a kormánypárt soraiban is elis­merést arattak. Pályázat körorvosi állásra. A főispán az avasujvárosi főszolgabirósághoz járásorvosi ál­lásra hirdet pályázatot. Pályázati határidő 15 nap. Képviselőtestületi tagok választása. Szinér- váralja nagyközség január 14-én 10 tagot vá­lasztott a képviselőtestületbe. Minthogy a sza­vazók száma meghaladja a 600-at, a szavazás két bizottság előtt folyt. Az első bizottság el­nöke volt Bay Miklós, főszolgabíró, jegyzője I Sepsy Károly. Bizalmi férfiak: Tóth Károly, ! Smocer György, Berendi Károly és Bulbura | Imre. Itt szavaztak a Szinér jobb partján lakó szavazók, mint az első választókerület tagjai. Az I, kerületben be lett választva Kepes József, Wilkovics Miksa, dr. Tatár János, Sátor Dávid és Fábián István. Póttag Sárközy Géza A Il-ik bizottság elnöke Báthy Lajos, szolgabiró, jegy- i zője Bagoly Sándor, bizalmi fétfiai Gebri János, Balén Gábor, Fekete Tógyer és Kardos János voltak, itt szavazott a Szinér balparti része. Beválasztatott id. Papolczy László, Gyarmati Sándor, Wasserblatt Bence, Kocsis János és Sólyom Zsigmond. Póttag Bumb János. Az iga­zoló bizottságba a képviselőtestület Gerber Bélát és Losonczy Gyulát választotta meg, a főszolgabíró Papoiczy Bélát és Bajnóczy Gézát nevezte ki. A választás eredménye mindenütt megelégedést, itt-ott zajos óvációt keltett. Ezüstlakodalom. Szinérváraljának egy köz- tiszteletben álló polgára, Sólyom Zsigmond, iparos e hó 10-én ünnepelte meg nejével, született Ecsedy Teréziával kötött házasságának 25-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból 10-éu este igen sokan jelentek meg a derék ember házánál s az ünneplés igaz és közvetlen volta több jeles felköszöntőben is kifejezésre jutott. Megható jelenet volt midőn Sátor Dávid, reí. lelkész megáldotta a már öregedő, de folyton tökéletes egyetértésben élő párt. A ref. egy­házi énekkar, melynek az ünnepelt ezelőtt hosszú időn át tagja volt, úgy is, mint az egy­ház 20 éves pénztárnokának tiszteletére szép üdvözlő dalokat adott elő. Ad muitos annos!

Next

/
Thumbnails
Contents