Szinérváralja, 1911 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-05 / 1. szám
(2) 1. szám. SZÍN ÉRVÁRAL JA 1911. Január 5. fordul, aki soha nem hagyja el egészen azt, ki hitét és önbizalmát el nem veszti. Érdekes ember halt meg szerdán a Réczey- klinikán: Szűcs Pátri. A neve valamikor fogalom volt: a nemzeti mozgalmakat vezető, tüntetéseket rendező, lelkes és vakmerő ifjúsági vezér és a szigorlataival épen ezért mindig adós ösjogász típusa. Valamikor becézett népszónok, buzgó agitátor, halála percéig fanatikus íüggetlenségi hazafi, akit egykoron a török udvar ünnepelt és aki valamikor heteken át a világsajtót foglalkoztatta. Vezér, akinek vezérkara nem kisebb emberekből állott, mint Tóth Béla, Szemere Miklós, Visontai Soma és Barabás Béla. Érdekes tipus, akiről nem kisebb ember irt könyvet, mint Tóth Béla, az akkor még fiatal effendi. De később letört és legutóbb a Nap-u. 9. szám alatt egy ócska, piszkos és sötét külvárosi ház földszintjén lakott egy kis zugban, ahová a konyhán keresztül lehet bejutni és ahol az egyik ágyban a főbérlö negyedmagával szokott aludni, a másik ágyat hagyva a szegény beteg öreg embernek. Már két év óta betegeskedett a Pátri, akit rendes nevén Szűcs Gyulának hívtak. Többször operálták is az István-kórházban, másfél hete levágták féllábát bokában a Réczey-klinika II. em. 5. számú szobájában. Három nap óta agonizált és szerdán délben fél egy órakor csendesen elaludt mindörökre 58 éves korában. Szűcs Gyula régi és vagyonos nemesi családból származott. Szatmáron született és egyetemi hallgató korában lett a neve ismertté. Vezére volt az ifjúságnak. Rettegett réme a kormányoknak, mert ez a délczeg, fanatikus és nagy szónoki képességgel megáldott ifjú az ő szónoki erejével, agitátori ügyességével fel tudta korbácsolni a tömegeket. Legfontosabb szereplése az, hogy ö volt a török-barát ifjúsági mozgalom, az úgynevezett hatvanas bizottság vezetője. Az orosz-török háborút megelőző oroszszerb harcok idején ugyanis erősen szervezte az ifjúságot, hogy a magyarság kifejezést adjon törökbarát érzelmeinek. Népgyüléseket tartottak, de a készülendő nagy tüntetést Tisza Kálmán betiltotta, miután előbb Szűcs Gyulát, Ragályit és Lukács Gyulát, a hatvanas bizottság akkori vezéreit, lebeszélni erről nem tudta. Az ifjúság ekkor határotza el, hogy diszkardot fog Abdul Kerim pasának, a dsmuszi és alexinai diadalmas csaták vezéreinek átvinni. A küldöttségben Szemere Miklós, Tóth Béla és Lukács Gyula is szerepeltek. Triesztben a szlovének botrányos tüntetést renvalami keményebb dolgom. Legfölebb valami éhenkórász falusi koldus, vagy vándor akadt néha-néha dárdám útjába. Ezekkel könnyen végeztem. Annak rendje és módja szerint bekísértem őket. De szeretném én látni azt a rablót, gyilkost, gyujlogatót, csirkefogói, aki engem meg merne támadni. .. Volt ugyan már eset, mikor egy-egy ilyen kötélrevaló akasztófavirág kerülgetett, hanem mikor meglátott engem prémes bundában, dárdásan (iszik), úgy elkotródott, mintha puskából lőtték volna kifelé. Ilyen ember az éjjeli őr. Oda se néz a katonának vitézség dolgában. Nem is csoda. Katonát minden bokorban találunk, persze ha van a városban. De az éjjeli őr ritka madár. Sok ezer meg ezer ember él a világon, aki mindent, de mindent látott, csak éppen éjjeli őrt sohase. Különösen a becsületes ember, aki idejében hazamegy a családjához, amint illik. Azért van az éjjeli őrnek akkora nagy (iszik) hogy is mondják, micsodája: respektusa. Nagyobb, mint a katonának, még ha huszár is mindjárt. ügy ám 1 (Iszik.) Finom pálinka ez . . . A jóravaló bakter még asztromókus is, vagy hogy a macskába hívják azokat a csillagokba néző embereket. A csillagokból meg kell mondani előre, milyen lesz a széljárás, az idő. Nekem már nem is kell a csillagokat vizitálnom. Tudom kívülről. Teszem ha este erősen villámlik, bizonyos, hogy eső vagy szél lesz, vagy mindkettő. Ha márciusban meg áprilisban sokat esik, azt jelenti, hogy nedves lesz a tavasz. deztek ellenük, úgy, hogy az egész európai sajtó velük foglalkozott e napon. 1877. januárjában folytak le az ünnepségek. A török közönség ritka nagy fénynyel, szeretettel és pompával fogadta az ifjakat. Konstantinápoly lobogódiszt öltött, Abdul Aziz szultán kihallgatáson fogadta őket és a törökök két hétig tejben-vajban fürösztötték a lelkes magyarokat, akiknek vezéreként Szűcs Pátri szerepelt és naponkét 10—12 tüzes, harczias magyar beszédet tartott. Visszajövetelükkor a Fekete tengeren óriási szélvihar lepte meg hajójukat, az egész külföldi sajtót bejárta az a hir, hogy a tengerbe fúltak. Ez persze még fokozta a demonstráció népszerűségét. Csákvártól kezdve ütjük igazi diadalut volt, a fellobogózott állomásokon falvak és városok lelkes népe üdvözölte a hazatérőket, Budán pedig a főváros polgársága várta. Ettől kezdve szinte naponként tartottak mindenféle törökbarát tüntetéseket, amelyeknek rendezői Verhovay, Herrman Ottó, báró Kaas Ivor és Szűcs Patri voltak. A török láz azonban elmúlt és a tüntetések, hőse, az öblös torkú, fanatikus népszónok, az ősjogászok vezére, nem tudott beleilleszkedni a hétköznapok szürke, de komoly egyhangúságába. Függetlenségi érzelmeiért is üldözték. Czegléd megválasztá árvaszéki ülnöknek, r de az alispán nem hagyta jóvá megválasztását. Államrendőrségi fogalmazó lett, de itt sem volt maradása. Haza került Szatmárra rendőralkapitánynak, de kitört belőle a régi függetlenségi agitátor és korteskedései miatt oda kellett hagynia állását. Végre barátai bejuttatták terembiztosnak a képviselőházba. A most már csendes, megtört embert itt is utolérte balsorsa, beteg lett, két év óta a kórházak lakója, aki csak akkor hagyta el ágyát, amikor valamelyik barátját, a régi szép napok osztályosát kellett mankón vagy hordszéken ki- kisérni oda, ahol mindenki megpihen ragyogás és szenvedés után egyaránt: a temetőbe. Evek óta halálsejtelmek gyötörték. A szép napok régi osztályos társának, mindvégig igaz barátjának, Seffer László szerkesztőnek, panaszkodott gyakorta közeli elmúlásáról. Azt irta egyszer, hogy szeretné, ha Lukács Gyula képv. tartaná koporsójánál a gyászbeszédet és két hét múlva betegen, mankóval támogatva Szűcs kisérte ki Lukácsot a temetőbe. Ezután újra levéllel fordult Sefferhez, kérve, hogy Ragályi Lajos bu- csuztasse el; két nap múlva egy ház liftfelvonóján találták holtan, vérbefagyva Ragályit. így múlt ki az életből az egykor ünnepelt Szűcs Gyula.Nekünk egygyei több okunk van gyászolni, mint más lapnak, mert egyik gyermeke Gerber Béla gyógyszerész felesége, ki lapunkban többször nemes érzelmekre kelti az olvasót jeles verseivel. Ha egész nyáron süt a nap: nagy lesz a szárazság. Ha igen sok gyümölcs terem: betegségeket jelent. Ha kevés a gabona magja : drágaságot jelent. Ha a szamár kiáltoz: eső lesz. Ha a macska mosdik: szél lesz. Ha a kokas sokat egymás után kukorit: valamilyen időt jelent. Ha viszket a fülem: eső lesz. Ha fáj a lábam, amelyikre ráesett az öreg fejsze: időváltozást várhatunk. (Iszik.) Fogy az itóka . . . Sok mindenfélét megtudok én előre jósolni. Teszem például, ha a kutya tutul, bizonyos, hogy tűz lesz. Tyü, hány tűzesettől mentettem meg én a falut... Mert ha kutyaugatást hallottam, hamar-hamar bekiáltottam: Emberek, vigyázat, mert ha nem vigyáztok, biztosan tűz lesz. Erre mindenki úgy vigyázott, hogy sohasem lett tűz. Ezt tegyék meg az asztromókusok. (Iszik.) Föl- séges ital ... (Nézi az üveget.) Hanem azt is el kell még mondanom, hogy jutottam ebbe a fontos hivatalba. Hát, amint mondtam, éppen huszonöt esztendeje, hogy először beleharaptam ebbe a kemény kenyérbe. Akkor szabadultam ki a katonaságból. Mert úgy nézzenek ám engemet, hogy katona is voltam, még pedig trombitás... Persze ott elszoktam a dologtól, hát tanakodtam, tanakodtam : mi legyek . . . Szerencsére, nz éjjeli őr meghalt. No, gondoltam, épen nekem való hivatal. Meg lehet belőle élni tisztességesen, amint hogy igaz is, mert még most is élek. HÍREK. Körjegyző helyettesítés. Ilosvay Jenő sza- kálosfalvi körjegyzőt a szatmári főszolgabíró a batizi körjegyzői állásra helyettesítette s igy ottani állásáról lemondott. A szatmári járásorvosi állás betöltése. Értesülésünk szerint a szatmári járásorvosi állást régi jó ismerősünkkel, dr. Lacheia Brúnó orvossal fogják betölteni. Orrvasut. Ezen az újdonsült jármüvönjött haza Budapestről az a monstre küldöttség, amely a halmi—bikszádi vonal kiépítése ügyében járt Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél. A miniszter ugyanis kereken kijelentette, hogy a vasutat nem engedélyezi. így lett a bikszád—halmii vasúiból orrvasut. Áz egész dologban csak annyi a sajnálatos, hogy a küldöttség vezetésére beugratták vármegyénk illusztris főispánját is. Hát az Avas forgalmának lebonyolítására nem sokkal természetesebb volna az avasujváros—szinérváraljai rendes nyomtávú vasút kiépítése? Ebben az ügyben mozogjanak az urak és nem fognak kapni orrvasutat. Kaszinóalakulás. Úgy halljuk, hogy Szinér- váralján uj kaszinó fog alakulni. Volt eddig az Uj Társaskör (az u. n. úri kaszinó), melynek — ha sokat akarunk mondani — volt 20 tagja. A »Polgári Olvasókör«, mely polgári is volt, meg kör is, de hogy olvasó lett volna, ezt még a legjobb barátja sem foghatja rá. A kör helyiségének a tisztántartására, a jelenlevők viselkedésére semmi gond sem fordittatott. Ez a szomorú tapasztalat érlelte meg némelyekben azt a gondolatot, hogy uj kört alakítanak. Mi nem vagyunk barátai sem a túlérzékenységnek, sem az erők szétforgácsolásának, de nem lehetünk ellene egy jellemileg és érzelmileg tömörítő alakulásnak sem, miért is szívesen látjuk az uj kör alakulását; de akkor tessék összpontosítani ennek a körnek mindazokat az elemeket, akik kört alkotni hivatottak. A »viribus unitis« tulhajtása az erők szétforgácsolására vezet. A Polgári Kör fenntartását szükségesnek tartjuk, de csak akkor, ha az igazán »Polgári Kör«. Erről különben még bővebben szólunk. Kinevezés. Hosszú protegálás, nehéz küzdelem után végre kinevezte a miniszter a szinérváraljai tanítónőt. Anélkül, hogy a többi aspiráns érdekeit bántani akarnók, ki kell jelentenünk, hogy ez a kinevezés mindenkinek megelégedésére történt, mert Schwanner Anna neveztetett ki. Őszintén gratuláiunk! Irodalmi esemény. Földes Béla egyetemi tanár, orsz. képviselőnk kedves karácsonyi meglepetésben részesítette a tudós világot. Szocializmus cim alatt ugyanis hatalmas, két kötetes Csakhogy azon állásra engem nem igen vártak, az volt a baj. Mikor a biró urnái jelentkeztem, legnagyobbat csodálkoztam életemben. Azt mondta, hogy ép a tizenötödik jelentkező vagyok én. — Nohát, ha annyinak fáj rá a foga, akkor annál is inkább akarom, hogy én lehessek a bakter. — Majd elválik, fiú — szólt a biró ur. Nemsokára megtudtam, hogy a Kanyó Gyuri meg a Nyókó Miska barátaim nagyon veszedelmes ellenfelek. A Kanyó Gyuri erre a kontóra már égy hónapja ingyen vágja a biró uram fáját ... A Nyókó Miska meg ingyen őrzi a kis- biró birkáit. Hát biz egy csöppött félni kezdtem. No hanem mikor a választás volt, mégis győzött a kalifikáció, vagy mi a csuda a neve (Iszik.) A két másik gyerek sohase járt iskolába, engem szegény anyám — Isten nyugtassa — három nyáron beadott a mesterhez. Igaz, hogy azért az iskolának a tájára se mentem, de hát mégis be voltam Íratva, hát a nevem még ma is ott van a nagy könyvben. Oh, bárcsak kivégeztem volna az iskolát!.. Dehát már most késő a bánat. Mikor először cipelt el az édes anyám, rá másnap két tyukalja récéje kelt ki. Már most ezeket kellett őriznem. Mire aztán a récék pecsenyére nőttek vége volt az egzámennek. A másik nyáron megint beírattak. Ekkor meg, mire édes apámmal hazamentünk a mester úrtól, egy kis öcsémmel több volt a házban, mint mikor elmentünk hazulról, Ennek a gye-
