Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-18 / 3. szám
Szinérváralja, 1910. Január 18. — 3. szám. Hetedik árfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALM^ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilllér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérv áralj ára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = Uttalan utakon. Ma ismét ott állunk, ahol évszázadok során annyiszor: uttalan utaknak kellős közepén. A virágos ösvényt szét- bonthatatlannak látszó tüskés bozót szakította meg egyszerre s hiába keressük belőle a kivezető utat... Mi lesz, hogy lesz, merre fordul a magyar politika sorsa, e perczben nem is sejthetjük. És ez a magyar válságok egyik szomorú speciálitása, hogy a vezető politikusok épen olyan bizonytalanságban botorkálnak most, mint akár a közönség maga. Megállapítjuk, hogy más parlamentáris államokban ez kizárt dolog, mert ott a válságok sorsa komoly lehetőségek körül forog. Minálunk azonban ami állandó, az a bizonytalanság. A magyar alkotmányos élet épen az ellenkezőjét produkálja önmagának. A törvényhozás népképviselete az, a mely folyvást a császári akarattal befolyásolt királyi óhaj megértésére kényszerül. És igy a valóságban abszolutisztikus szellem jellemzi a magyar parlamentáriz- must, mely igy nem egyéb, mint fikció. Pedig elég akadálya nemzetünk gazdasági erősödésének, hogy nem birunk kigabalyodni a közjogi harcokból. Ha azonban már nem fordíthatjuk erőnket olyan kérdések megoldására, melyek a müveit világot, a nemzetek java érdekében mozgatják, foglalkozzunk legalább a közjogi kérdések olyan megoldásával, amelynek révén kiküszöbölhetjük a közjogi kérdések örökös felszínen lebegését. A sokszoros válság egyforma tenorja végre is szükségessé teszi, hogy méltóság- teljesen manifesztáltassék: „Magyarország teljesen szabad és független állam, mely semmi más népnek, vagy országnak alávetve nincs!“ Egy angol királyi miniszter, Lloyd Georg kincstári kancellár a szemére vetette egyszer a felsőháznak, mert ez szembehelyezkedett az alsóház szociális politikájával, hogy: „A nép joggal kérdezheti, hogy ötszáz közönséges ember miért dobhatná halomra milliók ítéletét?“ Mi ezt bizonyára hiába kérdeznők! Ma, amikor az ember régi, meg- valósithatatlannak látszó álma: a repülés sem álom többé, miért ne érthetné meg egymást király és nemzet békében, helyreállítva azt az egyensul ft, mely megértést és ennek kifolyománya képen boldogulást ! és előrehaladást teremt* az országban? A szőlősgazda aggodalmai. Sok fejtörést és álmatlan éjszakát okozott már nem egy szőlősgazdának az a felett való töprengés, hogy velük — akiknek úgyszólván egész esztendőben nemcsak vesződniük, hanem az időjárás mostohasága miatt gyakran még rettegniük is kell kora tavasztól kezdve egész a szüret befejezéséig — miért bánik a sors olyany- nyira mostohán ? Április-májusban éjjelenkint a hőmérő ingadozásait kell lesnie, vájjon egy-egy a szokottnál korábban, avagy névnapjánál később beköszöntő fagyos szent nem szedi-e le a szépnek ígérkező termést. Sokszor igy tart ez majd egész május végéig. Még Orbán is megteszi, hogy névnapja után garázdálkodik. Példa erre az 1902-ik esztendő, amikor is nem május 20-án eső névnapja körül, hanem 25-ikéről 26-ikára virradóra tette tönkre a síkon fekvő szőlőket. Pedig gyönyörű terméskilátások kecsegtettek. A hajlások már derékig értek, a tőkék dúsan rakva fürtökkel. Örömérzet fogta el az embert a szép szőlő látásán s mindez egyik napról a másikra: volt — nincs! Ha a május minden nagyobb baj nélkül elmúlik s nem kell már tartanunk a fagyos szentektől, megkönnyebbül a szőlősgazda lelke a nyomasztó érzéstől, de csak azért, hogy másik foglalja el annak helyét. A paraszt közmondás csak beválik, azt mondja a szőlősgazda: »Nem hiába esett Medárd napján, de esik is azóta mindennap«. Mi lesz, hogy lesz most már a permetezéssel? Az első permetezést már régen kinőtte a hajtás, a másodiknak ideje is rég itt lenne, de alighogy belekezdünk a permetezésbe, beborul, esik, eláll, megint esik a végtelenségig, lemossa az eddigi permetet, hiszen ideje sem volt a levélre száradni. Ezen is csak túlesünk valahogy. Végre valahára bekövetkezik, hogy az esőt felváltja a száraz időjárás. A szőlő elvirágzott, jól vagy rosszul kötött, minek jele az, hogy a fürtökön látható bogyók vagy majdnem egyenlő nagyságúak, vagy pedig sokszor a bámulatig egyenlőtlenek. E közben beáll a kánikula. Mérgesen tüzeli a nap a földet, szikkad a talaj, napról-napra, hétről-hétre kiállhatatlanabb lesz a forróság és szárazság. Fü, fa, ember és állat liheg egy kis jótevő esőért. »Ha még egy-két hétig eső nélkül maradunk, A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Egy iró vallomásai. — Asszonyom, maga az imént nagyon, de nagyon leszólta az írókat. Erkölcstelen, léha, frivol legényeknek titulázta az egész bandát. Nos, hát én a védelmünkre elmondok önnek egy igaz történetet valakiről. Ismerte Gaáry Ferit ? — Gaáryt? Nos, épen jót említett. Remélem, azt a Gaáryt érti, akit a minap lőttek agyon párbajban ? — Azt. — Nincs rossz szivem, de azt az embert nem tudtam sajnálni egy perczig se. Pedig oly fiatalon halt meg s talán tehetség is volt, sokra vihette volna, de én gyűlöltem az Írásai miatt. A holtakra nem volna szabad haragudni, de elfog a düh, ha rágondolok. Micsoda frivolitással gúnyolta az az ember a tisztességet, a becsületet ; különösen a női becsületet; mintha mi nők, mindnyájan egyebek se lennénk, mint holmi utcza-hölgyek 1 Mintha annak az embernek soha se lett volna édes anyja, akiben megtanulta volna tisztelni a női nemet. Ne is beszéljen róla! Hiszen csak nem akarhat vele bizonyítani ellenem ? — De éppen vele akarom az ön állításait megdönteni. Az ő halálával akarom önt meggyőzni arról, hogy az embernek lehet azért szive, ha egész életén át nem is tesz egyebet, mint igyekszik azt eltitkolni. Hiszen a legtöbb ember úgyis fordítva cselekszik : azt igyekszik fitogtatni, ami nincs. Szegény fiú, ha nem lett volna nemesebb lelkű, mint a többi átlagember, ma is élne. — Csak nem akarja ráfogni, hogy becsületből halt meg! Elcsábított valakit, rajtacsipték s meg kellett verekednie. — Nos hát ide hallgasson! Elmondom szóról- szóra azt, amit utolsó este mondott el nekem. Ezt a beszédét másnap a halálával pecsételte meg. Az elbeszélő modora is hű volt önmagához, amint hogy az volt minden sor Írása. Ideges, rapszodikus, léhának látszó, de alapjában mély és lebilincselő. Hallgassa úgy, mintha ő beszélné el . . . — Az utolsó könyvem kéziratát égessétek el, ha a fűbe találnék harapni. Mert még emiatt nem ereszt be Péter a menyországba. De persze csak, ha meghalok; ha életben maradok, megjelenhet. Nem remélem ugyan, hogy meghalnék. Igen, igen, nem remélem. Holott ez lenne a legjobb. Mert minek megvénülni s elveszíteni las- sankint a hajunkkal, a fogunkkal együtt az életbe vetett minden illúzióinkat. Jobb lenne meghalni igy, fiatalon, kiforratlanul, meleg szívvel, lázas agygyal. Még a nekrológunk is szebben hangzanék most: — Nagy reményekre jogosító ifjú tehetség stb. Holott, ha később dönt ki az elpohosodás- sal kapcsolatos jótékony guta, akkor legfölebb azt konstatálják, hogy: a jó öreg, veterán iró elment a pihenésből a pihenésbe. Most, hogy meghalt, most tudtuk meg, hogy még élt! Meg azután, lásd, nem is ér ez az élet egy fakovát se! Az egész abból áll, hogy nap-nap után várjuk a halált. Hát élet az, amely abból áll, hogy a halálra várunk? Ugy-e csodálkozol, hogy én beszélek igy? Én, aki szerintetek olyan boldogan, olyan vidáman élek. Aki ismert, mindenki irigyelt, hogyne, hiszen elég hamar a többiek fölé kerültem (tudtam, hogy mi kell az isteni olvasóknak, hát a szájuk ize szerint írtam), az írásaimat veszik, olvassák, fizetik; átlag elég egészséges vagyok, H*a fáj a fej e, ne tétovázzék, hanem •y használjon azonnal mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Készíti Beretváa Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Bér e t írás-pasztillát, Kapható minden gyógyszertárban. Három doboznál ingyen postai szállítás.
