Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-18 / 3. szám
SZINÉRVÁR ALJ A 3. szám. (2) 1910. Január 18. leszárad a szőlőszeme« gazda. Nehány nap múlva azonban »hála Istent* rebeg, mert szeme a láthatár szélén felhőket pillantott meg. Örömmel vegyes aggódással telik el a most következő negyed vagy félóra, mert a levegőben függő áldás átokkal is lehet teljes, amely ha jégverés képében zudul szőlőnkre, Isten legyen nekünk irgalmas ! Már jön az eső szele. Tombol és sodorja a száraz falevelet, felkavarja nemcsak az ut könnyű porát, hanem a kiszáradt gaztalan szőlőtalaj fövényét is fölszedve, hajtja, hordja és csapkodja. E közben nagyot dördül az ég. Azt vélnéd, hogy ágyút sütöttek el hátad mögött. Nagy hirtelenséggel indul meg az eső, majd pedig apró jégszem is látszik benne. Födél alá menekülve állunk s nézünk, egyre csak lessük, hogy az apró jégszemcsék ily aprók maradnak-e, avagy még jön ezután a mogyoró, vagy — Isten ments — a diónagyságu jégverés! Mert bizony ez az utóbbi nem tréfadolog! (E sorok Írója látott már ilyen jéggel vert szőlőt. Nem maradt ott más, csak karó és a mellé kötött hajtás. Minden lomb, minden fürt pocsékká verve hevert a sártengerré vált szőlő talaján.) A jégverés csak kis ideig szokott tartani s aránylag keskeny csikban halad s nehány perc alatt vonul tovább, más helyre. Többnyire verőfényes napsugár követi, mintha a Nap azért világítaná meg a jégvert szőlőt, hogy a jég kártételét jobban szemügyre vehessük. Ilyen és hasonló körülmények között múlik a nyár, a harmadik kötözésen és permetezésen túlestünk, a lágy szem alá való kapálást is elvégeztük. Megjön a szeptember. Ez a »her«-es hónap elseje nem egyszer ijesztett már rá a szőlősgazdákra. Szent Mihály körül gyakran fordul oly hűvösre, hogy nulla alá sülyed éjjel a hőmérő, j Amely szőlő ekkorra megérett, abban nem sok kárt tesz, de bezzeg az éretlennek, mint mondani szokás : »befellegzett«. A lomb a fagy után tudvalevőleg lehull s a szőlő elveszti cukorképző szervét (akárcsak peronosporás levélvészkor). Beköszönt az október is s néhány nap választ csak el a szürettől. Szemlélgetjük, becsül- j getjük a termést, vájjon hogy fog fizetni, lesz-e | annyi, vagy ha nem, talán csak ennyi ? S vájjon mily árat kapunk érte hektónként ? Ha az idén kevesebb termett, jobb árának kéne lenni, mint tavaly ? Megesik, hogy általános jó termes van. Akinek nincs rendes vevője, nincs elegendő bor dója, mit csinál a termésével ? Vagy vesz hordót, ha van miből, vagy elvesztegeti mustját olcsóért. Pedig a kádár is akkor kap vérszemet, ha nagy a termés. Minél olcsóbb a bor, annál több pénzt kell adni a hordóért. Nem is olyan ritka eset, hogy a hordó és bor hektója egyenlő áron kel. Sok szőlőtermelő kerül ilyenkor kényszer- helyzetbe (ahol nincs szövetkezet), mert oly olcsón kénytelen mustját eladni, amily keveset a borkereskedő vagy megbízottja, avagy valamely üzérkedő vendéglős neki felkínál! * Csak röviden vázoltam azokat a helyzeteket és lelki izgalmakat, melyek közepette nem egy szőlősgazda bizony sokszor tanácstalanul áll s a helyett, hogy minden ily esetben a mi kedves lapunk Szerkesztőjéhez fordulna jó tanácsért saját feje után indulva, a kissebb bajból még nagyobbat csinál. Rajtunk múlik, hogy helyes eljárás és intézkedés által ezen izgalmak nagy részének élét vegyük és számát apaszszuk: 1. A helyes Maurer-féle váltócsapos metszéssel nagyban csökkenthetjük a fagy kártételét. 2. A nyári kurtítás (visszametszés) minél későbbre halasztásával azon célt is szolgáljuk, hogy ezáltal a jégverés erősségéből igen sokat vészit, mert a lombozat úgy a vesszőnek, mint a fürtnek bizonyos mértékig védelmet nyújt. 3. Szövetkezetek alakítása által elérjük azt, hogy termésünket nem leszünk kénytelenek bármily potom-áron elvesztegetni. Vannak oly célszerűen szervezett szövetkezetek, melyek a tőkén levő termést átveszik, leszüreteltetik; avagy a mustot veszik át, beraktározzák, előleget adnak, kezelik a borokat s kivárják a legalkalmasabb időpontot az értékesítés keresztülvitelére. Luka László. Heti krónika. A mi csendes kis fészkünkben, ahol vagy a sár slappolása, (uj szó.) vagy a patkós csizmák bélyeges dobogása, esty pár nyaktörés, utonállás stb. apró hire, meg aztán a pletykák Niagarájának a zúgása szokta felverni a csendet, e hét is megmaradt a maga csendes medrében. (A sárt elintézte az Isten, a patkós csizmákról, a nyaktörésről, utonállásról és arról, hogy a részeg emberek, mint a legyek ősz utolján, uton-utfélen hulljanak, gondoskodott a közönség és korcsmá- rosok nagy serege.) Régen ez volt a divat, hogy a korcsmárosok, megölették egymást, vagy az ivó előkelőség közül egyet-kettőt, ügy látszik, hogy »tempóra mutantur et nos mutamur in illis.« Most már a korcsmárosok a háznál maradnak és megölik a saját feleségöket. Legalább mi olyan hirt hallottunk Bikszádról, hogy egy korcsmáros s. k. megölte a feleségét. Az országos kormányzat körül is sok mocsok gyülekezik. Valami Khuen — vagy mi az Isten csodája — próbálja letörni a nemzeti erőt. Ha nem hinnénk a husvétban, egész nyugodtan mondhatnánk, hogy taposott nyomokon halad és célt ér; de mert a feltámadás hitét — legalább nemzeti tekintetben — még eddig nem sikerült belőlünk kiölni, szintén egészen nyugodtan mondhatjuk, hogy menjen, ahonnan jött. Lehet, hogy valami Khuenista elbizakodott gőgjében hozzánk is ellátogat; de úgy fog járni, mint boldog emlékű Láng Lajos: neki sem fog »az ökörcsorda legelni.« Vagy — ha jobban tetszik — neki fog legelni az ökörcsorda. A laptársak nagyon szárazán végeztek szegény Ferenczy Zoltánnal. Mind leadta a hirt. hogy Ferenczy Zoltán több rendbeli súlyos hanyagság miatt hivatalvesztésre Ítéltetett. Ha a fényi, vagy a csanálosi korcsmárosról volna szó, talán nagyobb hire volna a dolognak; de mert egy egyszerű jegyző forog a kérdésben, aki még arra is képtelen, hogy lopjon, csaljon : egyszerűen felakasztják. Példájából tanulhatnak a többi jegyzők. Ez szegényen, becsületesen menekülhetett a hivatalából s most kenyeretlen feleségét és gyermekeit bizhatja a jó Istenre. Nem, Uraim, nem eddig van a nóta! Tessék a gazemberek körül kaparászni és nem megölni egy embert tisztán azért, mert a más hibáját nem tudta kellően megtorolni. Az újabb tüzeset ismét felkelti a tűzoltóság szervezésének eszméjét. Fejetlenség, kapkodás a mentés körül. Még szerencse, hogy a végzet tekintettel van az embereink tudatlanságára és nem emészti fel tűzzel az egész községet s vele a tüzfecskendőt, mely elég merész volt a tűz elhamvadása után a tűz helyén megjelenni. A községi gazdálkodásnál néminemű garantiaként jó lenne ezt a tüzfecskendőt kezelőivel együtt valamelyik biztosító társulatnál tűz ellen biztosítani. Ha ugyan akad ilyen hazard biztositó társulat. Annyi tény, hogy a legközelebbi tüzesei alkalmával a tűz keletkezése előtt három nappal táviratozni fog a tüzfecskendő után a krónikás. — sopánkodik a szőlősegy csomó olcsó diadalom is volt a nők körül — mi kellene még! Pedig hát nem volt egy jó perczem se igazában egész életemben. Hiszen egy óra, egy perez se a miénk. A halál ő felsége ott vigyorog reánk a női szemek mellől, az ölelő karok ivei alól mindenhonnan. Nem tudom, más is úgy volt-e vele, de én valahányszor a karjaim között tartottam egy édes, kipirult arczu nőt, mindig az jutott az eszembe, hogy fog ez ott feküdni holnap vagy holnapután a ravatalon, lehet, hogy tiz-husz év múlva, de lehet, hogy a következő perezben. S igy voltam az élet. minden élvezetével. Mig ti irigyeltetek, én állandóan azon tépelődtem, hogy miért vagyunk csak jövő menő utasai az Élet nagy vendéglőjének. Az állandóság tudatának a hiánya irtózatos. Érezni azt, hogy itt, ahol szeretnénk berendezkedni, itt csak vendégek vagyunk. Ma élünk, kol- nap temetnek s holnapután a férgek járnak ar- ezunkon, ajkunkon, azokon a helyeken, ahová nemrég szerelmes csókok zápora hullott forró női ajkakról. Iszonyú, elgondolni, hogy mi, akiket a teremtés urainak csúfolnak, hogy mi is csak any- nyit érünk a nagy világegyetemben, mint a légy, vagy az a kis bogár, melyet sétaközben összetaposunk. De mindebből valahogy azt ne gondold, hogy a haláltól félek! Dehogy félek! Csak azt akartam neked jelezni, hogy az életet nem vettem komolyan a halál miatt. Itt mindenki, ha okosan akar élni, úgy éljen, ahogy neki legjobban esik. Nekem úgy esett jól, ahogy éltem ! Adtam a léha, frivol legényt és irtain a léha dolgokat, amiket, olvastak s amikből meg lehetett élni. Rossz dolgok voltak, hitványságok, de ezek kellettek. Ami igazán a telkemből fakadt volna, arra nem kaptam volna kiadót. Az emberek léhák, frivolak s ha csöppet gondolkoznak, nem veszik az életet komolyan, hát azért kell nekik a léha, frivol olvasmány. »Az ember tragédiája«-! meg »Karthausi«-t kevesen olvassák, de Bocaccio még mindig hódit. Nem szabunk irányt, de nekünk szab irányt a közönség. Nem komoly, filozofáló históriák kellenek, de léha ürességek. Hanem nem az Íróról akarok én neked beszélni, hanem az emberről. Azt akarom, hogy holnap, ha véletlenül ott maradnék a földön, ne gondold te is azt rólam, amit a többiek, hogy hál’ Istennek, hogy elvitt az ördög. Tudd meg, hogy becsületesebb voltam, mint a minőnek látszottam. A szerepemet csak játszottam. Csak kívülről voltam fekete, a lelkem tiszta volt. Más ne tudja meg soha, de te tudd meg, hogy volt szivem. Csakhogy jól eltitkoltam, hogy van. Mert láttam, hogy az életben csak annak van tekintélye, aki rossz, lelketlen, vagy aki legalább is olyannak látszik. Nos, hát megszereztem magamnak ezt a tekintélyt. Majdnem gazembernek tartottak és respektáltak. Nem is akartam senkit meggyőzni az ellenkezőjéről. Minek? Csak hadd irigyeljenek, hadd féljenek tőlem. És a számításom jól ütött be! Kezdtem neves iró lenni, mert föltételezték rólam, hogy olyan léha legény vagyok, aminő léha dolgokat irok. Az egyéniségem érdekelte a publikumot s csak másodsorban az, amit Írtam. S most vége a dicsőségnek, ha megtudják, hogy miért mentem bele egy húsz lépéses, öt lépés avanszos párbajba 1 Még akkor is nevetség tárgya leszek, ha én harapok a fűbe! Hogyne! Gaáry Feri az ártatlanság védője, aki meghal egy leány becsületéért! Egy leányért, aki még csak nem is volt a szeretője ! Hát arra kérlek, hogy ha valami kis bajom Rdth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Yálaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ v y FOLYÓSÍTUNK: ^ Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/0——4'»“lo-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ui-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/0-al, esetleg 51|*°j0-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|8—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és . életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. QV Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk, -pjij
