Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-01 / 9. szám
Szinérváralja, 1910. Márczius 1. — 9. szám. Hetedik évfolyam. SZIlEmiiLJl TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. nem Előfizetési Arak; Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint iO fillér. 31EG.1EL E N1 ív MI N D E N K E RDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. Alapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt Arakon közlünk. = Az esküdtek és a társadalom Ítélete. (F.) A Haverda pörrel kapcsolatosan, úgyszólván az egész társadalom, mint egy ember lázadt fel az esküdtszék teljesen felmentő verdiktje ellen. Fellázadt pedig a közmorál kiváltképen azért, mert egy, az orvosok véleménye szerint is, korlátolt cselekvőképességü ember deliriumában elkövetett bűncselekményét felmentő Ítélettel honorálta. Mindenki az esküdtszék nálunk való tarthatatlanságát hangoztatja s még a legelőkelőbb sajtóorgánumok sem átallották olyan súlyos Ítélettel elitélni, a müveit világ emez legkitűnőbb intézményét, hogy a laikus elemnek természetszerűleg el kellett, hogy ragadtassa magát a szegedi Ítélet következtében. Pedig, hogyha alaposan bemélyedünk az egész országos, sőt talán világbot- ránynyá növekedett perbe, s ha úgy vesszük a dolgokat, amint azt az esküdteknek beadták, ahogyan azt ő előttük, hajszálhasogató pontossággal letárgyalták. Ha a cselekvényeket nem csak magukban a nyers elkövetésükben Ítéljük uieg, hanem vizsgáljuk annak belső indokait. A lelki motívumokat keressük, amelyek a cselekedet elkövetésére nógatták a deliquenst, akkor talán hamarább megtalálhatjuk a szegedi felmentő verdikt indokait, mintha haraggal, hogy az egyik bűnöst, ki bűnét nyíltan s merészen bevallotta, futni engedte a földi igazságszolgáltatás. A szegedi boiránypör főhősének lelki indító oka, szörnyű tettének egyetlen, de emellett hatalmas rugója a szerelem volt. Jókai egyik gyönyörű regényében már megírta, a „Szerelem bolondjai“ címén, hogy mindenre képes az elvakult férfi szerelméért s igy nem mondunk újat akkor, mikor a Haverda gyilkossát a szerelem tébolyultjának tartjuk. Örökös deliriumban volt a bűnöző, a szerelem mindent lenyűgöző koros állapotában. Aki életében még sosem volt szerelmes, vagy pedig azok, akik valamikor régen voltak is, (fi olyan régen, hogy szinte el is felejtettek, azok természetesen nem tudják magyarázatát adni annak, miképpen követhet el valaki még gyilkosságot is, hogy amellett ártatlan maradjon. De akinek vivét már marczan- golta az a kimondhatatlan gyönyört s egyben végtelen fájdalmat okozó szenvedély, az együtt szavazott volna az esküdtek felmentő verdiktje mellett, mert ő is jól tudta volna, hogy az, amit az ember szerelmi tébolyában elkövet épen olyan beszámítás alá kell, hogy essék, mint az őrült gyilkos avagy öngyilkos- sági cselekedete. Elítélte valaki a szegény, meghibbant elméjű lelkibeteget azért, amit beteges képzelődésének lázálmában elkövet ?! Büntethető az őrült cselekedeteiért?! : Épen ilyen joggal Ítélhették volna el a sze- | gedi esküdtek Jánosit, mint aminő joggal ! a tébolyodott cselekedeteit bíráljuk el. (De akkor tessék gondoskodni arról, hogy minden őrült tébolydában legyen. Ma egy raffinált gazember 10—20 embert meggyilkol, s holnap mint őrült megrne- : nekül a büntetés elől. Szerk.) Felmentő ítéletet kellett tehát hozni. Mert mig egyrészt a vádlottak bűnözése beigazolható nem volt, másrészt a beiga- ! zolt bűnöző nem volt szabad akaratánál, | mert végnélküli szerelme mintegy hipnotizálta olyan cselekedetre, mely a társadalmi szabályok szerint büntetendő, de amely cselekedet ő előtte a szerelmes I előtt, egy szívesség akart lenni, szerelme tárgya részére. (Ilyen szerelemtárgyul akár ellophatom az iró ur aranyóráját. Szerk.) S az esküdtek felül tudtak emelkedni az átlagon. Belemertek mélyedni ebbe a gyönyörű, sokak előtt mégis ismeretlen mysteriumba, a szerelem örökös és öröktől fogva levő érzésébe. (Felemelkedni és belemélyedni könnyű neki. Szerk.) S ha a mi szegedi esküdteink magasabb világnézetet vallanak, mint a nagy, a laikus közönség, sőt magasabbat, mint legelőkelőbb sajtóorgánumaink, akkor bizony senkinek sincs jogában az esküdtszék intézményét gáncsolni, vagy ami még felháboritóbb, e gyönyörű s nemzetközi szép intézmény eltörlését indítványozni azon a jogcímen, hogy esküdA „SZÍNÉKVÁRALJA“ TÁRGÁJA. Hir a falunkból. Szomorú hirt kaptam a falunkból, Tiszaparti vén akácosunkról, »Kertünk alatt rendezik a gátat, Kivágták az öreg akácfákat.« Megreszket a levél a kezembe, Mintha nehéz gyászjelentés lenne, Gyászjelentés régi világomból, Legigazibb, leghübb barátomról. S leszorul a szivem bánatába, Isten veled ábrándok világa, Dalok kertje, álmok birodalma : Vén akácfák árnyas, lombos alja! Mit ér nekem a ti biztatástok: Hogy helyettük más erdőt csináltok, Ujdivatu nyírott gömbakácból, Télen-nyáron egyszin fenyőfából. Szegény falum, nem a régi lesz az ! Daltalan és virágtalan lesz az ! Megsiratod még a régi fákat! A régi dalt s a régi nótákat! Szabolcsira Miit ly. Olasz temetők. Úti jegyzetek. — Irta: Túry József. — Idegen földön járva, ritkán jut eszünkbe, hogy a temetőt is figyelemre méltassuk : bármennyire is megnyerte tetszésünket valamely váro$. Annyi oldalról s olyan raffmáltsággal foglalják le érdeklődésünket mindenütt az élők, hogy kiszámított időnkből nem juttathatunk a holtak birodalmának semmit sem, jóllehet tudjuk, mennyire hiányosak általános benyomásaink, ha nem győződhetünk meg arról is, miként érez és gondolkozik egy kultur város lakossága elhunytjaival szemben. A temetők látogatásának elhanyagolása olasz földön járó idegenre nézve nagy veszteséget jelent. Bezárhatjuk Olaszország minden valamire való városát, hetekig bújhatjuk hires templomait, tanulmányozhatjuk műkincseit, ha nem néztük meg temetőit is, nem lehet teljes fogalmunk az olaszok művészetéről, az olasz j nép érzületéről, gondolkozásáról. Az olasz temetők között mint világhírűt emlegetik Genua temetőjét. A nagyforgalmu, híres kikötő-város zeg- i zugos utczáinak zűrzavarából, nyomasztó lármájából szívesen menekülünk a szabadabb külsőrészek felé, ahol Genua temetője fekszik. Útközben azonban folyton azon töprengünk, ugyan mi megkapót s nevezeteset alkothatott elhunytjai emlékére ez a nép, mely a közrend, a tisztaság, iránt semmi érzékkel nem bir s egész utcai szereplésével, viselkedésével az ellenszenvnek legnagyobb fokát tudja kelteni bennünk. A rendkivüliségnek annál nagyobb erejével hat reánk, amidőn a temető kapuján belépünk. Táblákra osztott óriási négyszögnek közepén a Megváltó óriási fehér márványból faragott szobra áll előttünk. A sirhantokkal s márvány keresztekkel süriin telerakott négyszöget minden oldalról oszlopos árkád csarnok veszi körül, mely már méreteivel is impozáns hatást kelt. Ez az oszlopcsarnok képezi a falba és a padlózat alá sülyesztett sirüregekkel a jobb módú és nevezetesebb családok temetkezési ; helyét. Az árkád csarnok két oldalán vannak elhelyezve a sírfeliratok és emlékművek. Ezek j az emlékek azonban merőben elütnek mindattól, i amit síremlékek gyanánt valaha láttunk. Óriási gazdagsága tárul itt elénk, fehér márványba i faragva, annak a művészetnek, mely az emberi í szív fájdalmának megannyi változatát van hiHa fáj a feje, Bér et v ás-pasztillát, M mely 10 perc alatt a legmakacsabb migrain! és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok áltál ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
