Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-06 / 36. szám

(2) 36. szám. 1910. Szeptember 6. SZINÉRVARALJ A A népszámlálás. A hivatalos lap utóbbi száma közli a keres­kedelmi miniszter rendeletét, amely a népszám­lálási törvényre való hivatkozással utasítja a törvénbhatóságok első tisztviselőit, hogy 1910. december 31. és 1911. január 1-je közötti éjjelen megállapítható népességi viszonyokra nézve a népszámlálást ejtse meg. A népszámlálást biztosok végzik, akiket a polgármester, illetve az alispán nevez. ki. A számlálás egyéni ivek alapján történik, amelyek­nek kitöltése a családfő vagy helyettesének a kötelessége. Számlálóbiztosokul tanítók, tanárok, lelké­szek, nyugdíjazott állami, vármegyei, városi vagy községi tisztviselők, értelmesebb gazdák, gazda­tisztek, erdőtisztek, erdészek, magánzók, továbbá felsőbb iskolai tanulók s általában oly egyének alkalmazandók, akik egyrészt műveltségűknél fogva a népszámlási teendőket ellátni képesek s másrészt egyéb hivatásbeli lekötöttség által a népszámlálási munkálat teljesítésében nem aka­dályoztatnak. Mindazokban az iskolai osztályok­ban, amelyeknek tanítói a népszámlálásban mint számlálóbiztosok részt vesznek, a tanítás az össze- irási napokon, legfeljebb azonban hat iskolai napon szünetelhet. A számlálóbiztosok az iveket szétosztják, kitöltésüket ellenőrzik, az írni nem tudók helyett maguk töltik ki az iveket és ezért 3—6 korona napidijban részesülnek. Külön díja­zás jár nekik azoknak a rovatoknak a kitöltéséért, amelyek a választói reformra vonatkoznak. Az 1897. évi XXXV. t.-cz. 13. § aszerint: aki tudva hamis, vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntettetik. Ehhez képest tilos, habár min­den anyagi vagy erkölcsi érdek nélkül, sőt talán tisztán megtréfálási szándékból is, hamis vagy valótlan statisztikai adatokat bevallani, vagy az adatszolgáltatást megtagadni. Aki népszámlálási ügyben a hatóság idézésére nem jelen meg, szintén büntethető. Aki a törvény szerint be­szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtését hamis birek terjesztésével megnehezíti, vagy ezáltal a felvételnek az előszabott időben való végrehaj­tását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé váló újabb fel­vételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. A számlálóbiztost és a népszálálási felül- vizsgálót az 1910. évi VIII. t.-cikk 5. szakasza értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. Tehát a bünleíőförvénykönyv 165. szakasza értelmében a hatóság elleni erőszak bűntettét követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a számlálóbiztost, vagy népszámlálási felül- vizsgálót népszámlálási teendőinek végrehajtásá­ban erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által aka­dályozza. A népszámlálási adatok s népszámlá­lással kapcsolatban a számlálóbiztosnak vagy felülvizsgálónak, vagy a népszámlálásnál közre­működött más közegnek tudomására jutott egyéb egyéni természetű adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A népszámlálás költségei az államot terhelik. Rosszul termő gyümölcsfák. Bár a gyümölcstermés nagysága sok olyan eshetőségnek van kitéve, amelyek a fa termő- képességét csökkentik, mégis a gyümölcsfáknál a terméketlenség oka többnyire abban található fel, hogy a talaj táplálóanyagban szegény. Ezen okot fel lehet ismerni részint magáról a fáról, részint az alatta termő füfélékről. A táplálékhiányban szenvedő fák ugyanis megmo- hosodnak, keveset nőnek s igy terméketlenek. A fa mohosságát azonban az éghajlati vi­szonyok és egyéb körülmények is okozhatják s >gy egyedül ebből nem lehet határozottan arra következtetni, hogy a talajban nincs elég tápláló- anyag. Ha a ták mohosságat tapasztaljuk, vizs­gálat tárgyává teszszük azon füveket is, amelyek a fa alatt teremnek, hogy határozottan megálla­píthassuk, vájjon a talaj táplálóanyagokbani sze­génysége okozza-e a mohosságot, vagy sem. Ha a fa alatt kevés fü nő s ez is vékonyszálu, rossz minőségű, akkor ez határozottan arról tanúsko­dik, hogy a talajból hiányzik a káli és foszfor. Ilyen esetben csak dús trágyával tehetjük fáinkat termővé. Ez a dús trágya azonban ne álljon egyedül hig istállótrágyából, de emellett okvetlen szuperfoszfátot és meszet is kell alkalmazni. A gyümölcsfák nagyon sok meszet igényel­nek. Ha a gyümölcsfát elégetjük, a visszamaradó hamu egyharmada mész, ami eléggé bizonyítja, hogy a gyümölcsfa a talajból igen sok meszet von el, tehát dús mészlragyát is igényel. Ha a talaj eléggé mészdus, akkor a fa koronája alatti földben hereféléket is nagymennyiségben találunk, ha azonban ezek hiányzanak, akkor a talaj mész- szegénv. A fák trágyázása tehát csak akkor helyes, ha dús istállótrágyát és meszet, vagy bő szuper­foszfátot alkalmazunk trágyázásul. Ezt a trágyá­zást addig kell évente ismételnünk, mig a fa ko­ronája alatt lóhereféiékkel kevert dús fünövés indul meg, ami annak a jele, hogy most már a talaj felső rétegében annyi foszfor és mész van, amennyi elegendő arra, hogy az esővíz azt rész­ben a fa gyökeréig lemossa. HÍREK. Eljegyzés. Nagyilosvai Ilosvay Gusztáv sop­roni határrendőr-kapitány eljegyezte komjáti Horkovits Sárikát, Horkovits Sándor nagykallói járási szolgabiró leányát. Ratkovszky Pál balesete. Ratkovszky Pál főigazgató szatmárhegyi nyaralójába a múlt csü­törtökön a megromlott acetylen helyreállításával foglalkozott, miközben égő gyertyával közeledtek a veszedelmes helyre, melytől a gáz felrobbant. A főigazgató a fején és kezén súlyos égési sebe­ket szenvedett. Egy méltányos miniszteri rendelet. Szept. elsejével lépett életbe az a miniszteri rendelke­zés, amely megtiltja, hogy nyugdíjas egyének, akik nyugdíjazásuk után más közhivatalt vállal­tak, közpénztárból nyugdijat és fizetést is húz­hassanak. Választaniok kell a nyugdíj vagy az uj állásuk fizetése között, de mind a kettőt nem élvezhetik. Ez az intézkedés most még a rende­zett tanácsú városok tisztviselőire nem terjed ki, de a minisztérium tervbe vette az ez irányú ki- terjesztését is. A bikszádi Bazilita kolostor főnöke Jozevits János a múlt héten elhunyt hosszas betegeske­dés után 68 éves korában. Ott Bikszádon a zárdakertben helyezték örök nyugalomra. A boldogult jószivü öreg ur volt, aki sok jót tett a környék lakosságával. Megőrült póttartalékos. Vakarcs Mihály börvelyi születésű és lakos, aki a napokban vo­nult be gyakorlatra a nagykárolyi honvédzászló­aljhoz, céllövészet közben hirtelen megőrült. El­dobta a fegyverét, toporzékolt s csak nagy ne­hezen bírták megfékezni. Felszállitották a Lipót- mezőre. Amerikaiak Európában. A becslések még iugadoznak, de úgy látszik, hogy az 1910-ik esz­tendőt az »amerikai beözönlés évé«-nek lehet nevezői. Mintegy 200,000 ama vagyonos ameri­kaiak száma, kik az idén az ó-világba jöttek, természetesen, hogy legkésőbb őszszel ismét vissza­térjenek hazájukba. Megbízható becslés szerint valamennyi turista Európában körülbelül öt mil­liárd koronát ad ki, miből hozzávetőleg 20% ot, tehát egy milliárdot, az amerikai utasok fizetnek. Az amerikai tehát sok pénzt hagy Európában, ellenben az európai pénzkeresés céljából keresi fel Amerikát, de nem költekezik ott. Kifosztott családi sírbolt. A csengerbagosi ref. templom tatarozása közben a templom alatt lévő Bagossy-család sírboltját kifosztotta két szatmári iparosember, kik a javítás munkálatai­val voltak megbízva. A halottfosztogatásról nem tudtak volna meg semmit, ha a szatmári csendőr­séget névtelen levélben nem figyelmeztették volna. A levélre a csendőrség nyomozni kezdte az ügyet és a tény beigazolódott, sőt már a tettesek is kézrekerültek. A két mester mun­kája közben észrevette, hogy néhány tégla be­esett a templom alatti pinczébe. Utána néztek s akkor látták, hogy olt kripta van. Ekkor fo- gamzott meg agyukban a fosztogatás gondolata. A velük dolgozó inasokat lerészegitették, hogy semmiről se tudjanak, Majd akkora lyukat vág­tak a templom padozatán, hogy kényelmesen leszállhattak és onnan sok értékes arany tár­gyat elloptak. A lopott tárgyak számát és érté­Hátha erőszakkal kivenné Greenből a titkot ? Visszariadt eleinte a gondolattól, de az nem hagyott neki békét. Az utóbbi idők izgalmai, az éjjel-nappali munka, a mérhetetlen pénzvágy és nagyravágyás ellenállhatatlanul kerítették hatal­mukba. A környezet, a repülés, a mérnök fölé­nyes viselkedése elvették az eszét. Óvatosan elővette a revolvert, amelyett mindig magánál hordott s a mérnök homlokának szegezte. Azt kiáltotta a fülébe : — Tudni akarom, hogy készül a xandium ? A mérnök nem jött zavarba, még a revolver csöve felé sem kapott, hanem csak annyit mon­dott gúnyos hangon : — A xandium ? abból nem eszik mr. Philips ! Minden eshetőségre elvoltam készülve, ami­kor önnel felszálltam, nehogy rajtam kívül más is megtudja a titkot, minden műszert összetörtem, a maradék anyagot elpusztítottam. Megölhet, de a titkot akkor is magammal viszem. A bankár eszét végleg elvette a düh s rá­vetette magát a mérnökre. Az védte magát és már csaknem sikerült neki a fegyvert kicsavarni a bankar kezéből, amikor annak ujja hirtelen befelé görbült és a fegyver elsült. Green össze­esett és bár nem sebesült meg halálosan, esz­méletét mégis elvesztette. Mr. Philips odaugrott az indító csavarhoz és az alatta levő vastag üveggel borított nyíláson lenézett a földre. Nem tudta magát tájékozni. Ismeretlen vidéken járt már a hajó óriási sebes­séggel. Hegyeket látott a felhők alatt felbukkanni, de nem tudta volna, hogy melyek azok a hegyek. —. Jó lesz leszállni! — gondolta magában. De előbb megfogta a mérnök testét, odavonszolta a lefelé nyiló ajtóhoz, az ajtót kinyitotta és ki­lökte rajta a nagy feltalálót, mint valami fölös­leges terhet. Aztán megállította a gépet. Az lassan le­begett a légben, mint egy óriás madár. — Na most lefelé a földre — gondolta mr. Philips és megforgatta a csavart. De bármiként erőlködött is, lefelé nem indult a repülőgép. . . . Erre az egyre nem gondolt. Izgatottan forgatta a csavart, majd jobbra, majd balra. De a gép csak megmaradt a víz­szintes helyzetében. Se fölfelé nem szállt, sem alá nem bocsátkozott. Megbolondult a gég? Mindjobban elfogta a bankárt az izgatottság. Mi lesz most? Megnézte a magasságmérőt: ötezer méter a tenger színe fölött. Idegessége annyira nőtt, hogy már jóformán nem is tudta, hogy mit csinál. Megfogta ismét a csavart, rántott rajta egyet, de már egész testében reszketett. Homlokán halálos veríték ütött ki. Mintegy lázálomban megnézte ismét a magasságmérőt. Nyolcezer méter. Tehát csak azt érte el a legutolsó erőlködéssel, hogy megint fölfelé emel­Rdth Bankház i BUDAPEST. > Bank-központunk: VI., Váci-körűt 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szak­szerű- felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ FOLYÓSÍTUNK: „r Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—3'/»%—^°/o—á1 S0|0-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és lll-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5‘|e“|0-al. Személy- és tárcaváltóhitet iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|j—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és , életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan telje­sítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a leg­nagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. gtf- Bankházunk képvi­seletére megbízható egyéneket felveszünk,

Next

/
Thumbnails
Contents