Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-30 / 35. szám
Szinérváralja, 1910. Augusztus 30. — 35. szám. Hetedik évfolyam. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak; Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilltér soronkinl 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő: FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon köziünk. = Polgári iskola * Szinérváralja, 1910. aug. 29, Legtöbb vidéki lap annyit foglalkozik az iskoláztatásnak ugyancsak életbevágó kérdésével, hogy junius vége táján megereszt egy kis fejtegetést az érettségiről, a pályaválasztásról; nagy modernül a praktikus pályákat ajánlja az elmefuttatás, emleget legtöbb vidéki lap külföldi műegyetemeket, katonai pályát, miegymást, aztán mint aki jól végezte a dolgát, nem is szól ilyenféle tárgyról jövő júniusig. Jövő júniusban megint írunk érett ifjainkról, elmélkedünk jövendő fényes karrierjük fölött, melyet mint gépészmérnökök fognak kezdeni és mint acélkirályok fognak végezni. Pedig itt nálunk igazán nem érdemes nyomda- festéket pazarolni ezekre a ritka arisztokrata csemetékre már arisztokrata voltuknál sem, főkép meg azért sem, mert itt Szinérváralján sokkal fontosabb, életrevalóbb s hasonlíthatatlanul nagyobb számú ifjúság sorsának bizonytalansága, reménytelensége nyomul folyton előtérbe. A vakáció hirtelen elröppent, mi lesz már most a helybeli elemi iskolát elvégzett ifjúság azon részével, mely résznek szülei nem bírják a más városban való tovább taníttatást. Ez olyan mélyen járó erkölcsi és társadalmi kérdés a mi * Sokszor irtunk már erről a tárgyról. Cseleke- kedettel is elősegítettük a polgári iskola létesítését. A miniszter azt ígérte, hogy Szatmár útán Szinérváralja következik. A község semmit sem tett a polgári iskola érdekébe. Most, hogy egy tevékeny, fiatal, intelligens jegyzőt kaptunk, talán lesz valami a dologból. Örvendünk, hogy mások is érdeklődnek a községre nézve annyira fontos polgári iskola iránt. A „SZINÉRVÁRALJA" UKŰr Vége a fehér álmoknak. Irta: G. Szüts Ibolya. Vége a fehér álmoknak, rám szakadt a sötét éjszaka, A kínok, gyötrelmek vad tobzódó lélektépő ár’data! Szöszke fejemet lehajtvajárom egyedül göröngyös utamat; Nincs mellettem csókos párom, kihez simulva elsírnám [átkomat. Az álmok tova szálltak, a fehérek, a szépek S rám szakadtak sötéten a rémek — kétségbeesések ! Eltépve, megölten hullnak szét a vágyak ! S én egyedül kiraboltaD állok, könnyes szemmel járok! És feketén, kegyetlen kezével integet a végzet, Én elébe hullok, de szemébe nézek! Vak, sötét szemébe kacagok sikoltva, Kitépett szivemre vadon tör a préda ; A mindent kívánó, boldogságtépázó sötét, irigy élet. És nézünk egymásra, kegyetlen dacolva Egymásnak szemébe, én fénylőn a vakba úrrá lenni rajta ! Féltve boldogságom, magamhoz ölelni még egyszer a [párom, Sok széthullott álmom ! Viaskodunk szörnyen s a nagy küzdelemben népes nagyközségünkben, hogy néhány szót szentelhetünk e kérdésnek. Nálunk az elemi iskolát végzett és tovább nem tanuló gyermekek szerencsésebb része föld- mivesi pályára lép. Ezek aránylag gazdagok, boldogok, de hogy testük egészségesebb, szivük épebb, magyarabb legyen, ezekre is ráférne még pár évi iskola. Az iskola erkölcsi hatásán kívül különösen figyelemre méltó azon igazság, hogy a tulkorai rendszeres testi munka mennyire gátolja a helyes fejlődést. A szegényebb gyermek megy iparos inasnak, fejletlenebb testtel a még egészségtelenebb ipari munkához fog és sajnos, munkája mellett még kétannyi nehezebb házi teendőt is végez. Ő kapja a legsilányabb ételt, ő alszik a legpiszkosabb vacokban, őt verik föl gyermek létére legkorábban nyugtalan álmából, ő seper, ő hoz vizet, ő dajkál végelkeseredésig, őt pofozza a mester, őt szidja a mesterné, az ő fülét cibálja a legény, belőle lesz a magyar iparos, ó, szegény magyar ipar! Az igy fejlődött magyar iparos bizony nem versenyezhet az idegennel, testiieg-lelkileg beteg egyén lesz belőle, eléri a húsz éves kort, kezdődik a lues munkája s amit ez a rém meghagyott a satnya testből, azt elviszi aztán 27—30 éves korban a tüdővész és be van fejezve egy üres, szomorú élet és kevesebb van egy magyar emberrel. Egész másképen van a dolog, ha valaki 3—4 középiskolai év után megy iparosnak vagy kereskedőnek. Intelligenciája temérdek megaláztatástól és nyomortól óvja meg az ilyen értelCsak egy lobbanásra, csak egy rövid percre Visszarér lelketnbe Kirabolt életem, üressé vált fészkem Szomorú meséje! i Levendula báró. Az elszegényedett, lezüllött, ügynökösködő Pali báró, a harmadik Levendula, az egyik nagyváradi vendéglőben ült és gondolkozott. Pénzről, szép szeretőkről, lovakról, kutyákról, amelyek most mind föltámadnak s föltárnád velük együtt a Levendula szinü ruha is. A régi emlékek, a nagyszerű jómód leginkább visszavágyott pompája, amelylyel még az arisztokratáknál is különbnek látszottak. Mondom, Pali báró, a harmadik Levendula gondolkodott, sőt a Kinnácsorgó bárókisasszonyra is gondolt, akit ugyan még soha nem látott, de akart, már tegnap megsürgönyözte a bátyjának, Menyus bárónak: — Bárónőt imádom, küldj előleget. Minden jó szándéka megvolt, hogy a menyasszonyával egy kicsit foglalatoskodjék, de ebben a pillanatban megjelent az ajtóban két újabb Levendula, a negyedik és ötödik. Nevük: Gida és Dénes. Gyors csókolózás, ölelkezés, aztán leültek és csak úgy füstölték az egyik czigarettát a másik után. Ha f áj a fej e, használjon azonnal © 2? © "í# ^ § w mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. ^ Készíti Borotvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. mesebb, önérzetesebb és testileg is erősebb növendéket. Siralmas dolog, hogy nálunk nem lehet annyit sem tanulni, amennyit közepes iparosnak és kereskedőnek is kell. Ezen siralmas állapotokat legkönnyebben, legjobban, legtermászetesebben szanálná egy községi polgári fiúiskola, melynek fölállítására az 1874. évi julius 15-én kelt 19,425. sz. kormányrendelet kötelezte a nagyobb községeket, az bOOO-nél több lakosuakat. Valóban az idegen nem tudja hinni, hogy ily népes nagyközségben nincs polgári iskola; mi, akik tudjuk, szégyenkezünk, hogy nincs. Lehet, hogy azért nincs, mert szegények vagyunk. Azt is szégyelhetjük, hogy a magyar kormány, mely milliókat adhat kortespálinkára, ily szerény kulturális intézményre nem juttathat semmit. Gyalázat, hogy Szilágycsehen lehet állami polgári iskola, nálunk meg nem lehet. A felvidéki kétezer lakosú városkákban polgári és felső kereskedelmi iskolák vannak, csak nálunk kell nézni a létért való küzdelemben elfáradt apának, hogy ferdén és alacsonyra nő gyermekének teste és lelke egyaránt, erkölcse pedig durva lesz. Sarokra kell már végre állnunk, áldoznunk is kell már valamit és úgy kell kérnünk a kormánytól az állami polgári iskolánkat és ha százszor elutasitnak, százegyedikszer is kérnünk, követelnünk kell! A polgári iskola eszméje Magyarországon Csengery Antaltól származik, ki egyike volt 67 utáni történelmünk egyik legnagyobb és legnemesebb alakjának s ami nagy emberek közt is ritka, egyike volt a legmunkásabbaknak. Ezen Gida mondta: — Hallom Pali, hogy házasodol és visszaváltod a mi Levendula fiú ruháinkat! Dénes ujjongott: — Bizony undok volt már ez a vigéczsors Kolozsváron úgy bántak velem, hogy a belükbí szerettem volna taposni. — Jó jó, intette le őket Pali báró, ne bántsátok a zsidót. — Persze — csaptak egyszerre a fejükre — ' hiszen az aranyborjú is zsidó. Az aranyborjú, a kinn ácsorgó bárókisasszony — bólingatott Pali báró, a harmadil Levendula. Aztán nem beszéltek, csak szívták a czigarettát és néztek ki az ablakon. Közben sürgönyhordó jött és pénzt számolt az asztalra. Szegényes kis pénzt, de kocsit vettek belőle és kihajtattak a pályaudvarra. — Bandériummal, négyes fogaton, mozsárdörgés mellett szerettelek volna benneteket fogadni, szavalta Pesten Menyus báró, az első Levendula. Tudod Pali most terajtad a sor, hogy , visszahódítsad a Levendulák nagyságát. És itt mindegyiknek egy perezre könyel gyűltek a szemébe. Hiszen a Levendulák nagy reneszánszának csak tegnap hántolták el elsé halottját, Gabi bárót, a második Levendulát. Si-
