Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-28 / 26. szám
Színé r váralj a, 1910. Junius 28. 26. szám. Hetedik évfolyam. Előfizetési árak'. Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint ÍO fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő: FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. — A nők választójoga. — Irta: Herczegh Mihály, egyetemi tanár. — Hazai alkotmánj’unkban ezer év óta 1 gyakoroltatik azon jogtétel: favores am- ! pliandi, odiosa rehtringenda. A magyar nemzet mindig vallotta ; és alkalmazta a jogkiterjesztési elvét. A ! jogokat mindinkább kiterjeszteni; a korlátokat pedig mindinkább kevesbíteni az igazság, méltányosság, haladás és felvilágosodás igényeihez képest. Ezt a jogtételt alkalmazta a magyar törvényhozás a nőkkel szemben az elmúlt időkben is. Sohasem volt szűkkeblű; mindig kiváló és közmondásszerü lova- j giassággal viseltetett irántuk. S az európai ' kultúrával folyton lépést tartva, eddigelé is tiszteletreméltó állást vívott ki részére ! törvényeiben, melyek az idő, a helyzet és a viszonyok méltányos követelményeihez képest úgy a közjogi, mint a magánjogi téren mindig megadták a nőknek, sőt gyarapították, tetézték is azon jogokat és kedvezményeket, melyek a ő részükre az európai államok által csak újabb időben biztosíttattak. Legyen az ősi példa ezúttal is követésre méltó. Külföldi példát itt ne utánozzunk. Inkább a magunk feje után induljunk. Hazai jogforrásaink alapján dolgozzunk. Az uj intézmények felállításánál ne azt kérdezzük mindig, hogy jónak, célszerűnek tartja-e azokat a külföld; avagy hogy mit szólnak ahhoz az osztrák vagy nénié országi kodofikáto- rok. Nem szabad felednünk, hogy épen a közjogi törvényhozás az, ahol ősrégi alkotmányos életünknél fogva egész Európára nézve vezető szerepet gyakorolhatunk. Ahol nem mi, hanem a külföldi tudósok jöhetnének hozzánk tanórákat venni. Ahol elmondhatjuk önérzetesen, minden önhittség nélkül, hogy nem szükséges nekünk minduntalan mintáért a külföldre szorulnunk. Vannak nekünk a múltban intézményeink, melyek a kor követelményeihez idomítva, teljesen kielégítenek bennünket. így vagyunk a politikai jogok intézményével is, melyet fokozatosan a nőkre is ki lehet, de ki is kell terjeszteni. Az élet nem tűri a hirtelen való ugrásokat. A közjogi, a politikai érvényesülés az, mely az állami élete! mig egyfelől minden erőszakos zökkenéstől megmenti, addig másfelől a jogok természetszerű kiterjesztésének uí,<ra tereli azt. A merev konzervativizmusból nem lehet azonnal átcsapni a szélső radikalizmusba. Ez az átmeneti állapot, ez a fokozatos fejlődés már 1848 előtt megkezdődött. Mert a mag}Tar nők már 1848 előtt is bírtak politikai jogokkal. A nő, ha íiusittatott (práfectis), vagy ha mint özvegy a férj halála után ennek jószágában bennmaradt; a jobbágyok fölött ítélkező uriszéknek elnökévé lett; sőt ezen bíróság tagjait is ő nevezte ki. Követválasztási, tisztujitási joggal bírtak. A nemesi fölkelésben (insurrectio) is részt vettek. Az országgyűlésen és a köztörvényhatósági gyűléseken az általuk kirendelt és utasítással ellátott képviselő által ülési és szavazati joggal bírtak (1662. 53, 1741. 63. t.-c. 7. §.) Azért mondja báró Eötvös József: Történelmi múltját illetőleg tény az, hogy a magyar nőnemet a haza dolgai mindig különösebben érdekelték. Miért? Mert nekik az alkotmány számos férfi dolgot adott s ezekhez ugyanoly érdekű kötelességeket is csatolt, ök némely esetekben a fiák jogaiba léptek, fiági birtokosokat örökölhettek; mint ilyenek a törvényhozásba és honvédelembe is befolyhattak és családfőként dolgaikat érvényesen intézhették. Innen van a magyar nőben az a még ma is észrevehető bizonyos finom árnyalata, zománca a férfias bátorságnak és önálló jellemnek. Innen van az ő kiváló honszeretete. Ez a történeti múlt szolgálhat irányadóul a jövőre nézve a nőknek politikai jogokkal való felruházásánál is. Ha ellenkezőleg cselekednénk a reakció terére lépnénk. Hogy azonban félre ne értessem, mindjárt kijelentem, hogy én a nőket a közel jövőben nem általában akarnám felruházni politikai jogokkal, hanem egyelőre még csak kivételesen. Egyelőre még szavazati jogot csak azoknak a nőknek adnék, kik földbirtokosok, vagy önálló ipar- vagy kereskedelmi üzlettel A „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Az adomány. A kistermetű Barancsiaknak nagy volt a hirük-nevük annak idején, csak az a kár, hogy ez a kellemetes antithezis, mint a hullám gyűrű, mindjobban elmosódott a tűnő évek csendes vizein. Én példának okáért, az alacsony, kövér BarancU Máténak már csak sovány erszéuyére emlékszem, amelyből reggelenként, hivatalbamenet, fontoskodva szokott két kongó krajczárt kivájni. A kerek summa egy lisztes asszonyság tenyerét verte, neve szerint a Bébu Borosáét, aki szeplős sóvári almákat árult a Gencsi-utcza szegletén. Adott pedig azért a szép pénzért három almát. Hol kisebbeket, hol nagyobbacskákat, de inkább kisebbeket, mint nagyobbacskakat. Máté bácsiban felébredt ugyan néha az ellentállás sajgó szavú ördöge, de a kofa-diplomata sietett azt fortélyosan megintelen elaltatni. — Ejnye, tarka czicza farka, beh korán kelt ma a lelkem tekintetes url Hát a Piroska kisasszony ? (Egyem azt a gyüszücsöpp száját!) Minek is kérdem: készül, ugye bizony, a megye- bálra ? A »lelkem tekintetes ur< haragos arcza azonosmód felenyhült, csak a fejét ingatta dur- czás kényeskedőn. — Ajaj, minek is hozza elő azt a fruskát! A méreg esz meg vele. Képzelje, ő rózsaszínbe akar öltözködni a czéczóra, pedig én a fehéret szeretem. (Az anyját is abban ismertem meg, nyugtassa Isten.) Aztán én Bécsből szeretném hozatni a ruhát, hadd nézzék, hadd csudálják, de ő ragaszkodik a Magyar Julis szabta-varrtjá- hoz. Hallott már ilyet? Ezen aztán csúnyául összekaptunk és most háttal állunk egymásnak. S ahogy elégedetten tova ment, apró tömzsi lábait szaporán szedegetve, a félretaposott sarkú, vedlett csizma keservesen nyögdécselt utána. Szinte megörültek — már mint ő meg a czizma, mikor alkalom nyílt a megállásra. A konyha- piaczról gömbölyühasu, hamisszemü menyecskék jöttek vele szembe, azok elől-hátul fogták, csicseregtek, csevegtek, fecsegtek össze-vissza, akár a füstifecskék: így Máté bácsi, úgy Máté bácsi — és Máté bácsi egyszerre megtudott felelni mindannyinak, boldogan forgott köröskörül, hajlongott, mosolygott és illatos bókokat szórt szét, pedig ő mar nem volt a Barancsi márkik eleje s ezek itt nem kényes dámák a Mediciek udvarában, hanem csak egyszerű, kisvárosi polgárasszonyok valának. Az nem baj, ha el is csippent egy-két perczet a hivatalos órából. Úgyis csak amolyan szinekura az az iktatói állás. Annak idején elfogta volt alispán uramöcsém az öreget: Te, Máté bátyám, huzz ki bennünket a sárból, a jó Isten is megáld. Az iktatónk eltestált s most nem lelünk a helyére alkalmas embert. Pedig fontos poziczió . . . Státustitok . . . És Máté bácsi kötélnek állt: bánja a kánya. Utoljára is ennyivel tartozik az ember a hazájának. A Barancsi Máté rezidencziája hm, annak nem volt valami kastély formája. Nádtetős födele közelebb volt a földhöz, mint az éghez. Száz meg száz szájnyílása volt ennek a divatból kiment háztartozéknak s feneketlen torkán vastagon csurgóit be a szennyeslé, ha az egek csatornái megnyilának. Az utczaajtónak — amint a nóta mondja — madzag a kilincse. S ha Máté bátyánk egyszer arra vetemedik, hogy kikukucskáljon az ablakán, hát a rámákat kellene kiszedni, hogy visszahúzhassa ősz, buksi fejét. De azért ne tessék rosszat gondolni. Máté bácsi — illően származásához — nem szegény ember. Ö mondja, hogy nem. Onnan tudom, egy reggel szembe találkozott Melujzival, a mészárossal. Melegen üdvözölte a derék embert. — Pálinkás jó reggelt adjon az Isten. Hogy mint esett az éjszakai nyugodalom ? Engem ne is kérdezzen: tele vagyok búval, gonddal. Ha f áj a f ej e, használjon azonnal Beretvás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Borotvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
