Szinérváralja, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-28 / 26. szám
(2) 26. szám. SZINÉRVÁRALJ A 1910. Junius 28. bírnak, vagy akik valamely hivatali állást töltenek be, tehát akik megfelelő szellemi kvalifikációval bírnak és mint önálló kenyérkeresők, mint a státusba beosztott tisztviselők működnek. Ezeknek jogi állásuk teljesen hasonló az ugyanazon szolgálati ágban alkalmazott férfiakéval. Méltányos és igazságos tehát, hogy ezeknek az állam ép úgy megadja a köz jogokat, mint a férfiaknak. Ezeknél fogva én szerintem már most felruházandók lennének választási joggal a tanárnők, óvodások, a posta, távírda és vasúti osztályban alkalmazott nőtisztviselők, gyógyszerésznők, orvosnők, könyvelők, pénztárosok, ámbár magánhivatalokban vagy társulatnál alkalmaztatnak és általában mindazok, kik bizonyos elméleti szakképzettségükről írásbeli bizonyítványt tudnak felmutatni. Ezek a nők önállóan keresik meg kenyerüket. Az élet harcait ép úgy megvívják, mint a férfiak. Erkölcsileg is magasabban állanak a férfiaknál. Méltányos tehát, hogy jogaik se legyenek kisebbek a férfiakénál, avagy hogyan lehet azt összeegyeztetni az igazsággal, hogy az iskolaszolga választó, de az igazgatónő nem az. Ha a nőnek elég észe van ahhoz, hogy a tudományos téren is megszerezze a férfiakéhoz hasonló kvalifikációt, úgy föl kell tenni róla, hogy elég értelemmel és rátermettséggel bir a politikai jogok gyakorlásához is. Fényesen bizonyítja ezt Mária Terézia, magyar királyné, Erzsébet angol királyné és Katalin orosz cárné, akik nemcsak, hogy kifogás nélkül teljesítették uralkodói hivatásukat, de sőt ennek sikerei bámulatba is ejtenek bennünket. A történelemből tudjuk hogy, Vili. Károly francia király helyett az anyja, Szent Lajos francia király helyett a nővére uralkodott, V. Károly német császár pedig hercegnőket nevezett ki Németalföld helytartójának. Hát a nemzetközi jogban nem olva- sunk-e a nőkövetekről, kik a rájuk bízott diplomáciai küldetésben mindig a legjobb sikerrel jártak el. Mint XIV. Lajos alatt Kerronal kisasszony az angol udvarnál, Louise Mária Gonzaga IV. Wal- demár lengyel királynál, Koenigsmark Mária Anna XII. Károly svéd királynál és Louise Auguste Andé Thimozée, kit XV. Lajos küldött az orosz udvarhoz követi minőségben. Méltán mondja Hippel német iró a 18-ik század végén (1792), hogy a nő a világ világossága, aki Istenfélelmével és igazságszeretetével az államba uj életet tudna önteni. Nálunk 1848. előtt a nemesek özvegyei is szavaztak az országgyűlési követek választásánál. Sőt nem egyszer ők döntötték el a küzdelmet. Így Pulszkv Ferencet 1840-ben a sárosmegyei özvegyek juttatták diadalra gróf Dessewffy Auréllal szemben. Kossuth Lajos is, mint egy főrendi özvegynek képviselője jutott be először a országgyűlésbe. A most fennálló választási törvény tárgyalásakor 1874-ben, Kállay Ödön, Majoros István és Stanesku Imre képviselők szorgalmazták a nők választójogának dek- retálását. 1905-ben pedig Hentaller Lajos jelentette ki, hogy ő a választói jog ki- terjesztésénél indítványt fog tenni a nők választási joga érdekében, Mire Kossuth Ferencz azt a megjegyzést tette, hogy a nők ezen politikai jogai nem ismeretlenek alkotmányunkban, mint ezt a rendi országgyűlések korában a távollevők követeinél és a banderiális özvegyek követküldésénél látjuk. A jelenlegi országos képviselők közül a nők választási jogai mellett vannak Barabás Béla, ki már 1906-ban az erzsébetvárosi választók előtt a nők választójoga hívének vallotta magát, aztán Justh Gyula, Benedek János, Szemere Miklós, Pap Tibor. Láttuk az eddigiekből, hogy a nők válaszási joga nem valami szokatlan tünemény a mi hazánkban. Szerepeltek ők ilyen minőségben már 1848 előtt a rendiség korszakában is. Ez biztos átmenet ! gyanánt szolgálhat a jövőre nézve. Erre | már több mint két évtized óta meg van j törve a jég, egyengetve az ut. Községi törvényünk megengedi, hogy a községi — Nono, morgott a mészáros. — Igenis. A birtokomról — amelyik ott terpeszkedik az ország túlsó oldalán, gonosz hírek érkeznek. Jégverés, májusi fagy, árviz . .. A bérlő nem tud fizetni. Sok a gyerek, jövedelem semmi. — Gondoltam, bólong bosszúsan a mészáros. — Azért hát várjon avval a husszámlával a jövő elsejéig. Jó pénz ... hehehe . . . Elválnak. A mészáros nyomott kedvvel, Máté bácsi emelkedett lélekkel. Kutya nagy a szerencséje. Hanem — hivatalbamenet — két fűszeres boltot rendszeresen elkerül. Nem sajnálja az utazást a város körül. Ki tudja, nem áll-e a »speczerájos« a bolt küszöbén s nem kelt-e ballábbal ma reggel? Ezek a kereskedők nagyon ordináré emberek. Ennek az Írásnak nincs meséje, mert Máté bácsi tipus, akihez hasonló száz, meg ezer kerülgeti a boltokat, mészárosokat az országban. Gyerekes füllentések, gavallér-nüánszok s vacsora nélküli napok teszik ki őket. És nagy, bolondos, meginduló szív. Onnan tudom, hogy tűzvész pusztított a megyében. Egy falu porrá égett. És megindult a gyűjtés, vulgó: koldulás. A Máté bácsi hivatalában is körbejárt az iv. Jókor. Elseje volt s csak az imént verte a markát Máté bácsinak a nagy summa: negyvenöt forint. Jóformán még zsebre sem vágta, mikor bejött az »alispán uramöcsém« karcsú felesége két dámával s oda tette az ivet Máté ur elé: — Segélyt a földönfutók számára. Máté bácsi az ivre nézett. Ott tündökölt rajta egy csomó név. Öt, hat predikátummal és egy koronával. Valami az agyába villant. Fényes, czikkázó, hogy elvakult tőle. Egy gondolat. Ez az asszony itt s a többiek lenézik, kinevetik. Most letromfolja őket. Biztos, kemény vonásokkal beírta a nevét: »Marquise M. Barancsi: 90 korona.« Sárándy István. választásoknál a nők is résztvegyenek. Községi virilista is lehet a legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nő. S ebbeli jogát meghatalmazottja által gyakorolhatja. (1886. XII. t. c.) Nálunk a nők az egyházjogban is szerepet játszanak, ámenedben az evang. egyház zsinatai törvényei (42. §.) megengedik, hogy az önálló nők az egyházközségekben szavazati joggal bírjanak. Az állampolgárságról szóló 1879. 50, i t. c. a nemzetiségi egyenjogúságról intézkedő 1868:44. t. c. és a Magyarország és erdély egyesitésévol foglalkozó 1868. 43. t. cikkek pedig férfire és nőre némi különbség nélkül egyaránt kiterjesztik az ott szabályozott politikai jogokat. A tanítók vasúti jegye. A kormány végre teljesítette a nem állami tanítók azon jogos kérelmét, hogy az államvasutak vonalain kedvezményes áru jegygyei utazhassanak. Szatmárvármegye tanfelőgyelője 2083/1010. számú intézkedésével az arcképes igazolványok megszerkesztésére a következőket közli: A nem állami népiskolák t. tanítóinak és óvónőinek l A nagyméllóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 33980/910. szám alatti rendelettel a nem állami iskoláknál és óvodáknál működő tanitók, tanítónők és óvónők, rendszeresített hitoktatói állást betöltő hitoktatók számára a féláru vasúti jegy váltására szolgáló arcképés igazolványt engedélyezni méltóztatott, úgy azonban, hogy a nevezett tanszemélyzet családtagjai, valamint a nyugdíjasok ezen kedvezményt nem élvezhetik, valamint azon jogosultak is elvesztik kedvezményüket, akik a folyó évben julius hó végéig, más esetben december hő végéig vagy eskütételük napjától számított 1 hó alatt elmulasztották kérni az arcképes igazolvány ki- állitássát. Az arcképes igazolvány kiállításáért a m. kir. államvasutak igazgatóságához kell bélyegmentesen folyamodni. Ahol többen működnek, egy folyamodványban kell kérni az arcképes igazolvány engedélyezését. A folyamodványt olvasható névaláírással kell ellátni s az iskola igazgatójával láttamoztatni és pecsétjével elláttatni s annyi két koronás át nem Írott postabólyeggei ellátni, ahányan folyamodtak. A postabélyeg a kezelés költségére szolgál s ha nem igényjogosultak folyamodtak, visszatérittetni nem fog, sőt szándékos visszaélés esetén a hibás közegek ellen megtorló intézkedések foganatosíttatnak. A jogcímet a kir. tanfelügyelő igazolja; az igazolás gyors keresztülvitele céljából célszerű az igazoló záradék szövegét az aláírások után odajegyezni. Az igazoló záradék szövege ez: »Folyamodók rendszeresített állomáson működő, esküt tett, nyugdíjjogosultsággal biró tanitók, hivatalosan igazolom. Szatmár-Németi, 1910. junius hó ........-n kir. tanfelügyelő.« Az igazoló záradékkal ellátott kérvényt az első aláírónak fogom visszaküldeni, innen semmi körülmények között nem továbbittatik a kérvény az államvasutak igazgatóságához. A kérvényt a folyamodó kézhez vevén, felszereli személyenként 2 darab látogatójegy alakú fényképpel, a fénykép első oldalát és nem hátlapját az illető sajátkezű aláírásával látja el. Az államvasutak székhelye Budapest, Andrássy-ut. Szatmár-Németi, 1910. junius hó 15. napján. Bodnár, kir. tanfelügyelő. Róth Bankház a k. r BUDAPEST. Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. Bankpalota. Telefon : 92—25 (Interurban) Díjtalanul nyújtunk bárkinak szakszerű felvilágosítást. Válaszbélyeg ■ mindenkor melléklendő. ■ •\r FOLYÓSÍTUNK: »,r ^ Törlesztési kölcsönöket földbirtokokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%—37s°/o—4%—lV*°|«-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és UI-ad helyi betáblázásra ő—15 évre 5%-al, esetleg 5‘|*°|»-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2'|2—-10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és . életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk mindenkori eredménynyel; az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos , törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. — Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reálisügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. BV Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk,
