Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1909-04-27 / 17. szám

nobel spiccen ne rugóit volna túl! Vagy eszébe jutott volna, hogy a biró — az ut­cán is biró, a bajban is ur és nem duhaj, bicskáző legény! Sovány Dezső vétett a gentri-morál ellen: letért a lovagias útról. Ezért min­denképen lakolni fog... Ez úri morál! Ez gentri-morál!... Szőlőtelepítés. (»G. L.«) A szőlőtelepítés egyik f'őfeltétele a rigolozás. Célja a talaj lazítása és áteresztővé tétele, miáltal a fiatal tövek gyökérképződése és ennek folytán a növény fejlődése elő lesz segítve ; továbbá célja a talajforgatás, miáltal a felső érett talaj a főgyökerekhez jut és az altalaj a felszínre kerül, hol az időjárásnak, a levegőnek és talaj­munkának kitéve termőtalajjá lesz. Sok sikerte­lenség arra tanít bennünket, hogy hátrányos a túl mély rigolozás és kerülendő a kötött, nem rit­kán rossz, levegőnek soha ki nem tett altalajnak nagy mennyiségben a gyökerekhez való juttatása. Gyakran megesett már, hogy ily rosszul alkal­mazott mivelet a telep gyengeségét, sőt pusztu­lását is hozta magával. A nyers, kötött talaj kevés felvehető tápanyagot szolgáltat, nem bocsát a gyökérzet számára elegendő levegőt át és nem ritkán egyenesen kártékony anyagokat tartalmaz. Mindenesetre azonban óvva kell intenünk a sekély rigolozástól vagy éppen a föld egyszerű átásásától is, mert ezáltal csak az oldalgyökerek jutnak jó termőtalajhoz és ezeknek fejlődése lesz előmozdítva, mig a főgyökerek visszamaradnak, elsatnyulnak. Az igy tisztán sekélyen lévő mel­lékgyökereire támaszkodó tő, amennyiben a mel- lékgyökerek fagy- és szárazságtól könnyen szen­vednek, kevésbé lesz ellentálíó és tartós. A rigo- lozásnál a legtöbb helyen meg fog felelni az 50 cm.-es mélység. Nem tanácsos a rigolozolt talajt több éven keresztül pihentetni ültetés előtt, mert ez esetben a rigolozás a legfőbb előnyét, a talajlazitás előnyeit elveszti, mert a föld újra meg fog ülepedni. Éppen ezért a tőke jobban fejlődik a frissen, mint a régen rigolozolt föld­ben. Szabályul felvetjük: rigolozzunk ősszel, ül­tessünk tavasszal. A rigolozás nagyon megkönnyittetik, ha elő­zőleg a talajt szántás által meglazítjuk. Rigolo- zásnál fordítsunk nagy gondot a pajorok (csima- szok) összeszedésére, mert ezek a telepítés leg­nagyobb ellenségei. Homoktalajainkon, hol a pajor főfészke van, bizonyos mennyiségű pajor után külön jutalmat kap a munkás. Ahol csak lehet­séges, rigolozzunk külön erre alkalmas ekével, mert igy gyorsabb és olcsóbb a munka. A rigol-eke munkája, ha ősszel dolgozunk vele és nem ve­szünk igen széles barázdát egyáltalán nem olyan rossz, mint azt némelyek állítják. Az al- és fel­talajnak részbeni keverése sem nagyon hátrányos. Ha egy régi szőlőt akarunk betelepíteni, több évi pihenés, ha csak lehetséges célirányos; sőt öreg, kihasznált szőlőkben szükséges is. Ki­merült vagy gyökérgombákban nagyon dús talaj oka a legtöbb esetben a gyenge fejlődésnek és elgyomosodásnak Mindenesetre takarítsuk meg rigolozásnál a talajt a régi szár- és gyökérré- szektői, mert ezek első sorban szaporodási fész­kei a gyökérpenésznek. Ami a növények egymástóli távolságát illeti, a legmegfelelőbb rendesen az 1 méteres és csak száraz talajviszonyok mellett (köves talajon, me- redekebb hegyoldalon stb) hol a fejlődés gyen­gébb, kisebb növénytávolság lesz helyén való. HÍREK. Bírósági kinevezés, ö felsége a király Koős György nagysomkuti albirót járásbiróvá nevezte ki. Egyházi képviselő. A szinérváraljai ref. egy­ház a f. hó 29-én és 30-án Nagybányán tartandó egyházmegyei közgyűlésre képviselőjéül Bay Mik­lós főszolgabíró, egyháztanácsost küldötte ki. Uj bányafelügyeiő. Baumerth Károly felső­bányái bánya- és kohóhivatali főnököt a pénz­ügyminiszter Petrozsényba, az ottani kőszén­bányák felügyelőjévé nevezte ki. Uj főigazgató, ü felsége a király Ratkovszki Pál szatmári kanonok, kir. kath. igazgatónak, jelenlegi állomáshelyén való meghagyása mellett a VI. fizetési osztályba sorozott főigazgatói cí­met és jelleget adományozta. Vizsgálat. A sorozó bizottság a szolgabirói hivatalnál a katonai ügyek vezetését, nyilvántar­tását e hó 19-én pontosan megvizsgálta s a ta­pasztalt rend és pontosság felett élőszóval is, meg a honvédelmi miniszterhez közvetlenül meg­küldött jelentésben is teljes elismerésnek adott kifejezést. A vizek lecsapolása ügyében Mangu Béla, vármegyei tb. főjegyző elnöklete alatt e hó 22-én érdekeltségi gyűlés volt a községházánál, mely azonban csak annyit eredményezett, hogy áz ördögtó lecsapolása elhatároztatott. A társulattá alakulás a szavazók egyhangú állásfoglalása foly­tán meghiúsult. Ebzárlat. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a hatóság - tekintettel az ujjabban előfordult veszett ebmarásokra — 40 napig tartó ebzárla­tot rendelt el. A hatóságot pedig figyelmeztetjük, hogy mindenkinek egyenlő mértékkel kell mérni. Egyesek kutyáit zári helyiségből erőszakkal hur­colják el a láncról, mig mások ebei, köztük épen az elöljáróság egyik tagjának, a jegyzőnek a kutyája szabadon csatangol az utcán szájkosár és póráz nélkül. Az igazságnak ilyen specialis módon alkalmazása elkeseredést szül a lakos­ság körében. Megbüntették a baptista papot. Az apai hegyen es Szinérváraljánaá a hegyek között eső részén buzgó apostoli működést fejt ki Bodnár Béla baptista atyánkfia. Szép számú hívőt szer­zett már magának a kegyes életű jámbor, kit azonban ez a kegyetlen kegyessége nem riaszt vissza attól, hogy az Istennek nagyobb dicsősé­gére embertársait sértő kifejezésekkel ne illesse. Nem régiben annyira vetemedett az Ur alázatos szolgája, hogy egy levélben, mit Virág László apahegyi ref. tanítóhoz intézett, egy erkölcsi tes­tület elöljáróságát, az apai ref. egyház vezetősé­gét sértő kifejezézekkel illette. A levélben fog­lalt sértésekért az egyh. elöljáróság beperelte a bakpista-papot s a helybeli kir. járásbíróság e hó 24-én 50 K fő és 20 K mellékbün te lesben szabta meg-a kedves hívőnek azt a tandíjat, mit embertársainak a tiszteletére tanításért Bodnár barátunknak le kell szurkolnia. Ha nem fizetné meg, a hűvösre kerül, hol majd bő alkalma lesz elmélkedni a felett, hogy milyennek kell lenni egy papnak. Az idei fősorozás eredménye. A f. hó 16-tól 23-ig megtartott íősorozás eredménye a követ­kező: Állitásköteles volt 1206. Előállittatott 817, távolmaradt 224, besoroztatott 137 beosztás fen- tartásával, póltartalékhoz 28. Önként beállott 4. Az I. korosztályból 538, a II-ikból 391, 111-ikból 271. B. alatt 6. Megjegyezzük, hogy még az idén az avasi járás hadkötelesei is Szinérváralján állottak elő. Betörés. Lauer József szinérváraljai lakos baromfióljának deszkafalát e hó 23-án éjjel isme­retlen tettesek kifürészelték s onnan több darab aprómarhát s kevés mennyiségű felvágott fát elloptak. Volt tehát mit mivel megfőzni. Vakmerő támadás. Vakmerő rablótámadást intézett e hó 23-án egy ismeretien marcona alak dr. Ember Elemér lakásán a ház úrnője ellen. Az orvos nem volt otthon, csak az úrnő és a nőcselédség, ügy hét óra tájban hirtelen betop- pont a lakásba egy hatalmas termetű, ismeret­len férfi és két forintot követelt a megrémült úrasszonytól. Majd, midőn a követelését nem tel­jesítették, dinamitot vett elő a zsebéből s azzal fenyegelődzött, hogy a házat felrobbantja. Ezzel aztán el is érte célját, mert megkapta a 4 koro­nát, mellyel, mint aki jól végezte dolgát, méltó- ságos léptekkel távozott. Szépen vagyunk! A kutyákat nyakra-főre gyilkolják, de az emberek ellenében nem tudják megvédeni a polgárok bé­kés otthonát. Utonállás. Dirié Lászlót és fiát Dirié Györgyöt f. hó 22-én, midőn az Avasujvárosfelé vezető országúton két ökrével és szekerével mezei mun­ka teljesítése végett haladtak, útközben találkoz­tak Moldovan Vaszil, Rovasz Mihály, Finta Vaszil, Zab Vaszil bikszádi és Stecz Mihály terepi lakos­sal, kik egy két lovas szekeren jöttek Szinér- váraljára sorozásra. Dirié és fia, mivel ismerték az avasiak rossz természetét, már messziről ki­tértek előlük, nehogy ezek a hírneves emberek beléjök köthessenek. De rosszul jelölte ki az országút bal oldalát Dirié, mert az avasi hon­fiaknak is az az oldal tetszett meg és igy szán­dékosan Dirié szekerének hajtottak és minden ok nélkül Diriét és fiát a szekerükön elrejtve volt botokkal, karókkal és késekkel teljesen vé­resre verték és szurkalták. Azon reményben vagyunk, hogy e derék vad avasi harcosoknak a botrányos cselekedetük miatt első sorban arra hivatottak nem maradtak adósai. — Jól tették. Bizonyos, hogy a verekedő atyafiak a bíróság­nál is elnyerik méltó büntetésüket. Háziipar kiállítás Komlódtótfaluban. A Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület a télen szövő háziipar tanfolyamot tartott fen Komlódtótfalu­ban. A tanfolyam folyó hó 18-án, 19-én és 20 án egy kiállítással nyert befejezést, melyen ki lett állítva a tanulók által szőtt több mint száz darab szebbnél-szebb tárgy. Tanfolyam vezető Losonczy Ilonka volt, kinek szakava- tottsága és lelkiismeretes buzgósága mellett bi­zonyít az a fényes eredmény, melynek a kiál­lításon szemtanúi voltunk. A kiállítást mint­egy tiz községből jóval ezenfelül látogatták ál­talános tetszés és megelégedés mellett. A tanfo­lyamnak helyi elnöke Kossuth István tótfalusi földbirtokos agilitása nagyban megkönnyítette a rendező egyesület nehéz munkáját. Amint értesülünk, az egyesület a folyó évben szintén több helyen fog háziipar tanfolyamot rendezni, mivel ez utón véli a téli kereset biztosítása ut­ján a legerősebb és legsikeresebb akciót kifejt­hetni a szocialisztikus mozgalmak és a kiván­dorlás ellen. Motor tanfolyam! A szatmári önkéntes tűz­oltóság oktató termében robbanó motorokról tanfolyam veszi kezdetét folyó évi május hó 3-ikától, amelyen elméletileg előadatik a benzin, petroleum, nyersolaj és szivógázmotorok, to­Szokatlanul koráű, este 9 órakor feküdtek le ezen a napon. Éjfél felé lehetett, mikor Pottle ur arra ébredt, hogy pokoli étvágy marja a belsejét. Körül se nezve, halkan lecsúszott az ágyról és nyílegyenesen a konyha felé tartott. Meg volt lepetve, mikor az ajtó hasadékán j át világosság ütött a szemébe. Első gondolata az volt, hogy rablók. Aztán összeszedte a bátorságát és benyitott. Pottlené arcát bűnös pirosság borította be, amint a zajra kiejtette kézéből a kanalat. — Azt hittem, alszol, — mondta. — Mi az? — kérdezte Pottle ur rekedten — Aimásrétes. — Adjál. Fél perc alatt végzett vele. Mikor az utolsó falat is eltűnt, igy szólt: — Éhes vagyok. — Van hideg borjusült,— mondta Pottlené, teleszájjal. — De te netn szereted a hideg borjut. — Csak hozd! mondta a férje. Rövid idő alatt befejezett két szelet borjút, egy féltucat hideg burgonyát, — aztán ragyogó szemekkel nézett körül. — Rakj tüzet és főzz hat tojást. — mondta feleségének, ellentmondást nem tűrő hangon. Mikor egy óra múlva lefeküdtek, még hoz­zátette : — Tiz év óta nem volt ilyen étvágyam. Holnap bemegyünk a városba Panci és eszünk egy jó vastag ebédet. Azt a gyógyászt pedig lelövöm. Pottlené még rakott utána vagy egy fél tucatot a tányérjára, oly barátságos mosoly kísé­retében, hogy lehetetlenség volt protestálni. — Kiejtettél egy párt az ujjaid közt — mondta. — Láttam. Az ebéd hangtalanul folyt le, csak a mo­gyoró-héjak ropogtak. — Úgy érzem, — mondotta aztán mély­séges meggyőződéssel, — mintha újra kezdeném az életet. Az asszonynak erre ideája jöit. — Van aludttej! — kiáltott. — Nem akarsz aludttejet ? — Aludttej! — mondta megboíránkozva Pottle ur, — Szent Plátó és a Hét Alvók 1 Más alkalommal ékesen fejezte volna ki magát, de most nagyon gyönge volt. — Valami jó már is van, — tette hozzá később szelíden, mint egy juh. — Egy csöppet sem érzem túlterhelve a gyomrom. Egész délután otthon maradt, fel és alá járt a szobában, mint valami ketrecbe zárt vad­állat etetés idején. Az utolsó étkezés pont hat órakor vette kezdetét és véget ért hat óra 5 perckor. — Mért ne vehetnénk egy kis vajat hozzá ? — kérdezte Pottné bátortalanul. — Sok! — mondta a férje rekedten. — Hanem holnap majd teszünk az asztalra egy kis vajat, arra szabad majd nézni, hogy jobb étvágya legyen az embernek.

Next

/
Thumbnails
Contents