Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-04-27 / 17. szám
1909 Április 27. vábbá az automobil-motorok kezelése és hibáinak javítása. A tanfolyamra jelentkezhet minden géptulajdonos, gépkezelő, vagy érdeklődő, tandíj nincs, csupán 2 korona a beiratás. A tanfolyam 10, esetleg 14 estét fog igénybe venni este 7 órától 9 óráig. Jelentkezni lehet Szatmá- ron a nagygőzmalomban, László Károlynál. 400.000 nyeremény az utcán. A napokban gyönyörű ékszerkollekciók lesznek kiállitva Budapesten és az ország minden részében. Az országos gyermekvédő liga viszi a nyilvánosság elé az általa rendezett sorsjáték nyereménytárgyait, számszerint 400-000 darabot, kivétel nélkül elsőrangú gyárakban készült arany- és ezüsttárgyakat, melyek valósággal remekei az ötvösművészetnek, hogy a közönség előre láthassa: mi mindent nyerhet julius elsején, amikor a Liga tombolajátékának a húzása lesz. A föltételek nem mindennapiak: 400.000 sorsjegy, 400.000 nyeremény, szóval senki sem vásárol hiába Liga sorsjegyet. Segít az elhagyott gyermekek nyomorán, apasztja a züllésnek indult apróságok számát s amellett okvetlenül nyer valami szép dolgot, legalább arany- vagy ezüsttárgyat. Van persze sok nagyértékü nyereménytárgy is: 250 koronától föl egészen 20.000 koronáig. A szelvényes tombola-sorsjegyek minden nagyobb trafikban és banküzletben kaphatók, ezenkívül megrendelhetők a központi irodában, amely a Ferenciek-tere 4. szám alatt van. Fegyelmi ügyek a vármegyénél. Szatmárvár- megye fegyelmi választmánya folyó hó 14 én dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott s több fegyelmi ügyet intézett el. A választmány Bay Miklós szinérváraljai főszolgabírót a főispán által tartott hivatalvizsgálat alkalmával tapasztalt mulasztások miatt 300 K pénzbüntetésre, Trost István járási írnokot ugyanezért 100 K pénzbüntetésre ítélte. Általánosan tudott dolog, hogy Bajnak ezt a büntetést nem a maga, hanem mások mulasztásáért kellett elszenvednie. Majos Győző felfüggesztett nagykárolyi járási írnokot okmánybélyegek kezelése körüli szabálytalanságért 300 K pénzbüntetésre ítélte. Utóbbit hivatalába visszahelyezték. A tanítók gyermekeinek otthonáról. Ismeretes, hogy vármegyénk tanítóinak gyermekei számára Szatmáron egy internátus felállítása van készülőben. Lapunkban az erre vonatkozó mozgalmat néhányszor ismertettük már. Azonban helyesnek tartjuk a közönséget, mely az ügy fejleményei iránt bizonyára érdeklődik, az alábbiakban tájékoztatni. Szatmár városa legutóbb tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a tanítók gyermekeinek internátusa részére nem azt a telket veszi meg, amelyet a hét folyamán mint legkönnyebben megszerezhetőt tervezett megvenni. Hanem 25000 korona készpénzt szavazott meg legutóbbi közgyűlésen az internátus telkének megvételére. Szatmár város nemes cselekedete nagy lelkesedést keltett a megyebeli tanítók között. Nagy segítségére van az ügynek az az ajándék, melyet a földmive- lésügyi minisztérium részéről kap a tanítóság. A miniszter ur ugyanis az építéshez szükséges összes fa- és deszkaanyagot díjtalanul adja az internátus részére. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy nagyobb arányú, modern épületnél a faanyag miféle értéket képvisel, az ajándék nagyságáról fogalmat alkothatunk. Mindenek mellett ott van a vallás- és közoktatásügyi minisztérium évi 2000 korona fentartási összegének megajánlása, a megye részéről megajánlott és megajánlandó hozzájárulás, az egyesek által tett adományok. Hogy maguk a tanítók mennyire felkarolják az ügyet, bizonyság reá a nagybányai tanítóknak az internátus ügyéhez való hozzájárulása, kik 674 korona 32 fillért ajánlottak meg s le is fizettek az internátus céljaira. Maga a tanítóság eddig 12000 koronánál több folyt be a megajánlott összegekből. Vegyük figyelembe, hogy mindez, négy hónapi munka csupán. Dicsérendő, hogy úgy a nagyobb, mint kisebb helyek kereskedői közül a papír és könyv-árusítással, vagy azzal is foglalkozók minden 100 eladott irka után 20 fillért s minden 100 rajzfüzet, énekfüzet stb. után 1 koronát ajánlottak meg, tanítók gyermekeinek otthona javára. A jótett önmagában hordja jutalmát s dicséretre külön nem szorul. Siculus. Merénylet a bikszádi vasul ellen. Az »vasi fuvarosok sehogy sem ludnak megbarátkozni a bikszádi vasúttal. Haragusznak arra nagyon, mert a fuvarozás által eddig szerzett keresetüket meggyengítette. Ellenszenvüknek, amelyet a gőzmasina iránt táplálnak, már többször kifeSZINÉRVÁR ALJA 17. szám. (3) jezést is adtak. így nemrégiben fel akarták robbantani a vasutat, aminek azonban a csendőrség elejét vette. Most újabb merényletet eszeltek ki a vasút ellen, amely hogy végzetessé nem vált és emberéletbe nem került, az csak a véletlen szerencsének köszönhető. E hó 16-án virradóra a bikszádi vasút pályájának Avasfelső- falu és Bikszád közötti részén hirtelen nagyot zökkent a vonat, óriási lökést kapott s bár a regulator nyitva volt, a vonat hirtelen megál- lott. A mozdonyvezető nyomban elzárta a gőzt s megdöbbenéssel látta, hogy a pályán a vonat előtt óriási kőtorlasz emelkedik. A pálya közepén egy óriási ágas volt leásva és mintegy 7—8 szekér kővel körülrakva úgy, hogy a kőrakás a pályát teljesen elzárta. A mozdony ennek ment neki s véletlen szerencse, hogy ott a pálya lejtős lévén, nem haladt teljes gőzzel, mert különben óriási szerencsétlenség történhetett volna, így a nagy lökés folytán előállott apróbb sérüléseken kívül komolyabb baj nem történt. A csendőrség széleskörű és erélyes nyomozást indított, hogy a merénylet tetteseit kinyomozza, akik nem lehetnek mások, mint az avasi fuvarosok. Ismertetés dr. Erős Vilmos jogi szemináriumáról. A német és svájci egyetemeken már régen kuitiválják a jogi vizsgákra előkészítő intézeteket, amelyek rövid összefoglalásban alaposan megismertetik a jogi vizsgák terjedelmes anyagát. A német és svájci példák után indulva dr. Erős Vilmos, egy a külföldi egyetemekhez hasonló intézetet létesített Budapest Wesselényi- u. 18. mely 6 éves fennállása alatt az előkészítés terén elért sikerei által országos elismerésre tett szert. Tapasztalati tény, hogy az egyes tárgyaknak részletes átvélele, a tudományos apparátussal megirt könyvek alapján, szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Az anyagoknak rövid, essentiális, de mégis szakszerű ismertetése az, ami dr. Erős Vilmos jogi szemináriumának sikeres fennállását biztosítja. Az előkészítés módja az, hogy az egyes tárgyak anyagát e téren elsőknek elismert szakavatott egyéniségek ismertetik tömör összefoglalásban. Azoknak azonban, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy hosz- szabb időt töltsenek a fővárosban, szintén segítségükre lehet az intézet az által, hogy a készüléshez használt s általában elismert speciális jegyzeteit rendelkezésükre bocsájtja. Termésete- sen ez nem teszi nélkülözhetővé az anyagnak szóbeli teljes átvételét, csak megkönnyíti azt, mert az intézet jó hírneve érdekében csak akkor engedhető vizsgára a jelölt, ha az igazgatóság készültségéről teljesen meggyőződött. Mindazok, akik alapvizsgára, szigorlatra, állam-, birói vagy ügyvédi vizsgára készülnek, forduljanak bizalommal az intézet igazgatóságához, ahol a vizsgával kapcsolatos bármily természetű kérdésben díjmentesen nyernek felvilágosítást, az intézet pontos cime: Dr. Erős Vilmos jogi szemináriuma, Budapest, Wesselényi-utca 18. A perlekedő testvérek. (Keleti mese.) — Eredj te! Én bizony ki nem bújok az ágyból. Te vagy a fiatalabb . . . — Én bizony nem csukom be ! Te vagy az öregebb, neked kell ügyelned a házra. így perlekedtek hosszú ideig s a szobába bekandikáló hold mosolyogva nézte őket. Végre igy szólt Ali: — Tudod mit, testvér, az tegye be az ajtót, aki kettőnk közül elébb megszólal. — Jól van, testvér, beleegyezem ebbe. Mindkettő ismerte a másik perlekedő természetét mind a kettő*azt hitte, hogy a másik nem sokáig fogja megállni a hallgatást. Csalódtak egymásban, mert mind a ketten konokul hallgattak. Egyszerre egy kóbor kutya szaladt be a szobába s kutatni kezdte, hogy mit lehetne felfalni. Végre ráakadt egy nagy darab sajtra, amelyet azután a fogai közé kapott. A testvérek némán nézték a kutyát; egyik sem szólalt meg. A kutya elvitte a sajtot. Lassan-lassan eltelt az éjszaka s Szaid elhagyta szürkületkor az ágyát, hogy a pataknál megitassa a tevéjét. Ali egyedül maradt a szobában. Egyszerre felsurrant hozzá valaki. Tolvaj volt s nyomban kutatni kezdett a szobában, hogy mit lehetne ellopni. Közben észrevette az ágyban fekvő Alit, aki szótlanul nézett rá. — Jó ember, — mondotta most neki a tolvaj — nagyon szegény ember vagyok, add nekem azt a köcsög tejet. Ali nem felelt. — Aki hallgat, az beleegyezik — mondotta most a tolvaj s a hóna alá kapta a tejes köcsögöt. Ali most sem szólt egy szót sem. A tolvaj persze még bátrabb lett ekkor s a ládába is belenyúlt, amelyben a pénzecskéjét őrizgette a két testvér. Örömmel kiáltotta oda Alinak: — Jó ember, hiszen itt pénz is van. Add nekem! Ali néma maradt, a tolvaj pedig igy szólt: •— A hallgatásodból megértem, jó ember, hogy nekem adod a pénzt. Minthogy ilyen jó ember vagy, nekem adhatnád a fogason függő ruhádat is. A tolvaj nyomban le is akasztetta a ruhákat a fogasról, azután a pénzzel és a tejesköcsöggel együtt elillant. Szaid, amikor visszatért a teveitatásból nyomban észrevette, hogy milyen nagy baj szakadt rájuk. Üresen találta a ládát, a fogason nem voltak ott a ruhák s a tejesköcsög is hiányzott. — Jaj, jaj, itt tolvaj járt! — kiáltotta kétségbeesetten. — Miért nem kergetted el! Ali felemelkedett az ágyban s örömmel kiáltotta : — Te teszed be az ajtót, mert te szólaltál meg először! Persze, amikor gondolkodni kezdtek az eseten, nagyon megszégyelték magukat és nagyon megbánták a makacskodásukat, mely olyan nagy kárt okozott nekik. Okultak a kárukon s ezután békességben éltek egymással. Főmunkatársak: — Irta: Londesz Elek. — Ali meg Szaid testvérek voltak s együtt laktak az apjukról maradt házikóban. Az életük nem volt békességes. mert folytonosan perlekedtek egymással. Mindegyik okosabb akart lenni a másiknál s ha Ali azt mondotta valamire, hogy »fehér«, Szaid nyomban erősödni kezdett, hogy az bizony »fekete«. A házikójuk örökösen hangos volt a perpatvartól. Történt egyszer, hogy este véletlenül nyitva maradt a házikó ajtaja. A két testvér már nyugalomra tért s egyiknek sem volt kedve ahoz, hogy kibújva a meleg ágyból, betegye az ajtót. Mindegyik azt várta, hogy majd a másik búvik ki az ágyból. Hallgattak sokáig, majd megszólalt Ali: — Te, Szaid, nyitva maradt az ajtó. Szaid nyugodtan felelte: — Látom. — De be kellene tenni — folytatta Ali. — Bizony, én is azt gondolom, — tette hozzá a másik. Hallgattak azután egy ideig, majd ismét megszólalt Ali: — Jó lenne, ha betennéd az ajtót, mert attól félek, hogy éjjel valaki bejön ide és meglop bennünket. — Én is azt hiszem, hogy jó volna betenni az ajtót. Eredj tehát hamar és tedd be. dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. Figyelem! Szőlő oltványt, szőlővesszőt ne rendeljen addig1, mig tőlem árjegyzéket nem kér. Gyökeres oltványok ezre 140 korona, Delaware ezre 100 korona, óim.: Szigysrto Niüy Miül! Felsősegesd, Somogymegye. 3—IC
