Szinérváralja, 1909 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1909-08-24 / 33. szám
Szinérváralja, 1909. Augusztus 24. — 33. szám. Hatodik évfolyam. Előfizetési áruk: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes s/.ára ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő : FÁBIÁN ISTVÁN. A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkeiztö- ségéhez Színé/váraljára küldendők. = Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. = TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. emelt oszlop helyét emlegetik némelyek a Kossuth-szobor helyeit, mig a Sylvester emlékoszlopot a református templom előtt elterülő Érd ősi-térre telepítenék át, mert a közhit az, hogy a tér közelében született Sylvester János. A törzeti összhangzás e mellett a terv mellett szól. Egy másik csoport viszont arra helyez súlyt, hogy községünk főterét nagyban ékesítené, sőt dr. Pap Zoltánnak egyenes kívánsága is teljesittetnék, ha a szobrot azon a helyen állítanék fel, amelyen a Rákóczi-zászló felszentelése, illetőleg a szegbeverés történt, tehát a Herskovics és Tólh-íéle ház között levő téren, mely alkalmas módon feltöltetnék. A vallásujitó emlékoszlopa s a politikai reformátor emlékszobra szépen megférne itt egymással. Ismételjük, mi nem akarjuk a bizottságot befolyásolni s épen azért mind a két helynek csak az említettük fel. Alkalmas egyik is, másik is, mi azonban mégis az első tervei ajánljuk, magunkat meg nem kötvén. A bizottság minden esetre vegye komoly bírálat alá e két helyet s úgy döntsön. A másik kérdés a szobor leleplezése. Igaz, hogy a szobor méretei nem állanak, arányban egy nagyobb szabású ünnepséggel; de tekintettel beékelt helyzetünkre, tekintettel a nagy nemzeti gondolatra, mit a szobor kifejez, mi mégis azt ajánljuk, hogy a szobor leleplezése nagyobb szabású ünnepély keretében történjék. A nemzetiségek minden apró alkalommal nagy ünnepségeket csapnak itt, mert ezzel szilárdítják, terjesztik felfogásukat, érdeklődést keltenek törekvéseik iránt. Egy Kossuth-szobor e végvidéken bizony sokat jelent, hiszen any- nyira elernyedt már, színtelenné lett még e nagy emberünk emléke is sok ember szivében, hogy azt külsőképen is éleszteni kötelességünk. Be kell bizonyítani, hogy Kossuth tanításai, cselekedetei a hűtlen örökösök dacára is hálával töltik el és lelkesedésre buzditják azokat, kikért legtöbbet tett, a magyar köznépet. Harmincznégy korona a búza ára! Sokat, sokszor és sokau írtak már a gabona- tőzsde ellen, de bár hasztalanul történt idáig minden fölszólalás, minden panasz, minden irás, minden ankét, benne él a köztudatban az egyedül igaz, megdönthetetlen meggyőződés, hogy a drágaságnak egyes egyedül a gabouatőzsde az oka. Aki még kételkedett volna idáig ebben az igazságban, annak alaposan módjában volt jobb meggyőződésre jutni a mostani őrületes, erőszakos buza-hausse láttára. Ennek a mesterséges árfelszöktetésnek issza keserű levét az ország máris és ihatja még egész esztendőben. Hallatlan, képtelen dolog az, ami olt történik a budapesti Szabadság-tér gyönyörű tőzsde palotájában. A spekuláczió egy hónappal ezelőtt rávetette magát a búzára s azóta kisebb kizökkenések mellett minden erejét megfeszítve csaA Kossuth-szobor. A Rákóczi-zászló felavatási ünnepélye alkalmával dr. Pap Zoltán, orszgy. képviselő Kossuth-szobrot Ígért Szinér- váraljának. Ezt az Ígéretét be is váltotta s a szobor már évek óta ott hever a község házában. Kepes Sándor polgártársunk végre könyörült az elzárt szobron és díszes talapzatot készített hozzá. Kossuth ércalakja tehát nemsokára állani fog. Szinérváralja piacterén, hogy e nehéz ponton hirdesse a törhetlen hazafiságot, a szó erejét, a tett, a példa varázsát és buzdítsa, lelkesítse az élet mostohaságai alatt már-már elfásult lelkeket élni, munkálkodni a haza, a nemzet meg- erősitése, művelése és ezek által függet- lenitése érdekében. A szoborbizottság, amelynek feladata lesz a szobor felállítása és lelepzése felől intézkedni. Nem akarunk elébe vágni a bizottság intézkedésének, inkább elősegíteni szeretnének azt, mikor véleményünket ebben a kérdésben kifejezzük. Első kérdés az, hogy hová helyezzük a szobrot ? Hogy erre a kérdésre helyes feleletet adhassunk, több körülményre kell tekintenünk. Figyelembe kell vénünk a szobor méreteit, rendeltetését, a község fekvését, tereit s azokat a körülményeket, melyek között a szobor született. A vallás és tudomány nagy hősének, Erdősi (Sylvester) Jánosnak emlékére észszerű pénzügyi tanácsaikkal megmentették Európát az anyagi tönktől. Hazánk rettenetes bukását Mohács után az ország pénzügyeinek példátlan ziláltsága okozta s Európa a napóleoni idők után pénzügyileg épp oly szomorú helyzetben volt, mint Magyarország 1526 ban. Hogy a pénzügyi konsolidátió a züllött viszonyok dacára sikerült, abban nem csekély része van a Rotschildoknak. Frankfurt, a majnarnelléki kies város, hol Goethe és Börne bölcsői ringtak, a Rotschild-ház eredő helye. Rotschild Amsei Mózes családja egész Frankfurtban általános nagy tiszteletnek örvendett s keresztény kartársai megkülönböztetésül a »becsületes zsidó« -nak nevezték. E korban Németországban is, miként egész Európában a zsidók csak egy foglalkozást űzhetlek, a kereskedést, s Rotschild is, mint többi hitsorsosa, kereskedő volt, régi érmekkel, és régiségekkel kereskedett. 1743-ban született fia Mayer Amsei, aki a Rotschild család nagy hírneve tulajdonképeni megalapítójának tekintendő. Szülei a papi pályára szánták, mert a Rot- schild család tagjai között igen sokan a zsidó vallás és tudomány ápolásának szentelték életüket, igy többek közt dr. Levysohn szerint Rotschild Mandel Worms város, Rotschild Izsák Frankfurt város főrabbija volt, Rotschild Bőáz, Amsei nagybátyja pedig egy Fürthben megjelent világhírű valíásludományi munkának a szerzője. Rolschild Mózes Amsei, a családi traditió- nak vélt eleget tenni, midőn fiát a papi pályára szánta. Rolschild Amsei 1755-ben elvesztvén szüleit, theologiai tanulmányainak befejezésére rokonai által Fürthbe küldetett. Ám a theologia nemes tudománya Amseinek nem volt ínyére. Csakhamar tudatára ébredt annak, hogy hajlamai a kereskedői pályára von- zák, ezért rokonai ellenzése dacára, tanulmányait abban hagyva, visszatért Frankfurtba, hol eszes találékonysága folytán, nemsokára ismertté lön a kereskedők között. Több igen tekintélyes kereskedelmi háztól előnyös feltételek mellett, alkalmaztatási ajánlatot kapott. Rotschild Amsei a hannoveri Oppenheim bankház ajánlatát fogadta el. A bankház szolgálatában nyolc évig maradt. Egyenes jelleme és ügyessége által tekintélyes positiót vívott ki magának s főnökhelyettessé neveztetett ki. Egyszerű és takarékos életmódja mellett sikerült jövedelme jórészét megiakarii.ani s midőn már számba vehető tőkével rendelkezett elhatározta, hogy önállósítja magát. Eleinte azonban a szerencse nem kegyelte Amseit s bizony nem egyszer volt azon a ponton, hogy bankárüzletét abbauhagyja, de törhetetlen energiája győzött, a kezdet nehézségein átesvén, üzlete prosperálni kezdett. Még abban az időben, mikor Rotschild az Oppenheim bankház alkalmazottja volt, gyakran volt alkalma üzleti ügyekből kifolyólag összejönni báró Estorff generálissal, IX. Vilmos hes- szeni választófejedelem intim barátjával. Báró Estorff csakhamar felismerte Rotsc- hildban azt az embert, akire tekintélyes vagyonának kezelését bizhatja. Fejedelmi barátjának is figyelmébe ajánlotta, mint különösen ügyes és A ..SZINÉRVÁRALJA" TÁRCÁJA. A Rotschild-ház. — Irta: Szitányi Pál. — A történelem lapjait forgatva, kevés oly nevet fogunk találni, mely az ismeretlenség homályából aránytalan rövid idő alatt oly tüneményes hírnévre tett volna szert, mint a Rot- schildoké. Valóságos fogalommá vált ez a név a pénzbeli gazdagság és az ebből folyó kétségtelen hatalom fogalmává. »Vájjon mi egy név« — kérdi Hamlet s valóban a jelen esetben, nem volna nehéz a tépelődő dán királyfinak felelni, mert ez a név »Rotschild« épp oly ismert a szibériai jégsivatag lakója, valamint nem ismeretlen a forró talajú Sahara nomád fia előtt. Maga a »Rotschild« név a pénz synonimá- jaként ment át a köztudatba, a Rotschildoknak nagyarányú bankári tevékenységét és közremun- kálásukat Európa pénzügyeinek konsolidációja terén azonban alig ismerik s ha a Rotschild-ház keletkezésének és működésének történetével foglalkozunk, úgy ez nem tekinthető tisztán egy család magánélete történetének, hanem a pénzügyi történelem kiegészítő részének a XVIII. század második fele és a XIX. század pénzügyi monográfiájának. Európa, de különösen a német szövetséges államok igen sokat köszönhetnek a Rotschildoknak, mert »oly időben, midőn Európa csaknem összes trónjai inogtak s a merész korzikai ala posan megtépázta az Isten kegyelméből való uralkodók hatalmát, a Rotschildok voltak azok, kik
