Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-05-12 / 20. szám
(4) 1908. május 12. SZ1NÉRVÁRALJ A 20 szám. Jegyző helyettesítés. Az érkörtvélyesi körjegyző egy évig tartó szabadságot kapott, melynek letelte után nyugdíjazni fogják. A nagykárolyi főszolgabíró ennek folytán az ottani jegyzői teendők ellátására Tőtös János segédjegyzőt helyettesítette. Lóversenyi segély. A m. kir. földmivelés- ügyi Miniszter a Szatmármegyei Lóverseny- Egylet f. évi szeptemberi versenyeire 2100 kor. segélyt helyezett kilátásba. Meggyuladt az Ecsedi-láp. Kétségkívül emlékeznek még olvasóink arra a rengeteg kárt okozó tűzvészre, amely két évvel ezelőtt az Ecsedi-lápon ütött ki. Ez következett be a napokban is Péchy László Porcsalma község melletti tanyáján, de sikerült a tüzet fáradtságos munka után lokalizálni. Kirándulás. A szatmári ref. főgimnázium 60—70 növendéke a pünkösdi szünet alatt Nagybánya és Felsőbánya nevezetességeinek megtekintésére Bakcsy Gergely igazgató vezetése alatt kirándulást tervez, melynek egyes részletei kidolgozására és a kalauzolásrajdr. Rencz János, a nagybányai főgimnázium igazgatója a legnagyobb készséggel ajánlkozott. Botrány egy templomban. Kinos botrányról értesülünk, mely a napokban történt meg Papos községben, az Isten-tisztelet alkalmakor. Balog József és János, Kovács István, Hamza András és Demeter Sándor gazdálkodó suhancok említett napon az ottani református templomba tértek be részeg fővel, mielőtt a község utcáját végig kurjongatták. A templom előtt abba fogadtak, hogy bemennek és ott hangosan fognak beszélgetni. Ezt meg is cselekedtél azonkívül dörömböztek, sőt mikor Kéry Pál ref. lelkész a vallásos szertartást végezte, Kovács István a többi társaival abba is fogadott, hogy szivarra fog gyujtan, amit meg is tett. Később a szivar felét bagókép szájába tette és a nyálat a nép közé köpdöste, végül pedig, miután azon helyen, hol az u. n. kórusrész cementtel van bevonva: abból darabokat törtek le botjaikkal s azt a nép közé dobálták. A vandal-munka az éppen prédikáló papot annyira felháborította, hogy kénytelen volt az imát abbahagyni s csak nehány perc múlva folytathatta. Képzelhető az elmondottak után az egész ájtatos közönség megbotránkozása. A csendörjárőr a nevezett tetteseket Vagner János h. biró és Szécsi János esküdt jelenlétében kihallgatta, akik mentségükül részegségüket hozták fel. Az ügy a mátészalkai járásbíróság előtt fekszik. Öngyilkos fiatalember Nagy József szatmári kosárfonó iparos 17 éves fia, Nagy Gyula szijgyártósegéd e hó 2-ára virradó éjjel szüleinek Kisfaludy-utca 16. sz. alatt levő lakásán felakasztotta magát. Előző este nyugodt kedélylyel vacsorázott családja körében és a tánciskolába ment. Atyja hajnalban kiment barmait megnézni, és fiát a ház tőszomszédságában épült istálló tornácán, a földön, holtan találta. Az orvosrendőri vizsgálat megállapította, hogy az öngyilkos ifjú éjjel hazajőve, a nélkül, hogy vele egy szobában alvó szüle észrevették volna, balkarját egy borotvával elvágta, s aztán a tornác gerendájára fölakasztotta magát. Halálos vergődése közben a vékony kötél elszakadt, de már későn, és holtan z uhant alá. Az öngyilkosság oka ismeretlen. Állatsereglet. Pár nap óta nehány elkényszeredett vadállatból álló gyűjteményt mutogatnak Szinérváralján. Aki nem is tudja, hogy ilyen nagy szerencse ért bennünket, elárulja neki a ritkaságot az iszonyú orditás, mit némely agyon- éheztetett fenevad térzene helyett rendez a község főterén felállított sátorban. Egyéb is bizonyítja, hogy valami rendkívüli van a községben. A kutyák napról-napra rohamosan fogynak, mert az állatsereglet vendégszereplésével egy időre esik az ebek zárlata is. Ennek következtében a szép bundájú és a kövér kutyák örökös rettegésben élnek, már t. i. amelyek még élnek. Az udvarban elzárt kutyák sem menekülnek meg a nem épen ideális haláltól, mert az ilyenek is halnak, egyre halnak. Ha sokáig itt lesz az állatsereglet, talán még a sintér sem menti meg a kutyákat az életnek. A karikás művelet hiányai cimü cikkünket a „Szőlészeti és Borászati Lapok“-ból vettük át mint olyant, amelyből szőlőtermelő olvasóink sokat okulhatnak. Ezt a dús tartalmú lapot, mely Kecskeméten Maurer János szerkesztésében jelenik meg s egész évre 10 koronáért rendelhető meg, olvasóink figyelmébe ajánljuk. A kivándorlás. A múlt hónapban a vármegye területéről kivándoroltak részére mindösz- sze 80 útlevelet adott ki az alispáni hivatal. A kivándorlás tehát örvendetesen csökken. A kiadott útlevelek lulnyomólag Amerikába szóltak. Közigazgatási elvi határozatok. Közöljük a közigazgatási bíróság közérdek döntéseit: Ha községi tisztujitásnál nem 4, hanem csak 2 bizalmi férfiú alkalmaztatott, a választást meg kell semmisíteni. — Községi adóvégrehajtásoknál a felmerül behajtási költségeket az eljáró közegeknek akkor is köteles a kösség megfizetni, ha ezek a dijak a befolyt illetékekből ki nem telnének. — Ha a fél a határozatban annak kihirdetésekor meg is nyugodott az ellen a törvényes időben jogorvoslattal élhet. — A közös konyha által végeztetett vágások és ölések nem esnek husfogyasztási adó alá. Az önkéntesi jog reformja. A hadügyminiszter az egyéves önkéntesi jog reformálását tervezi. Eddig önkéntes lehetett, aki középiskolát, vagy vele egyenragu iskolát végzett. A legtöbb iskolának megadják az önkéntességi jogot, mivel a tanuló ifjúság csak abban az esetben látogat tömegesen néhány iskolát, ha az iskola befejezése mint önkéntes szolgálhat. A régi rend szerint az önkénteseknek még önkéntességi joggal felruházott iskolát sem kellett elvégeznie, elég volt a középiskola négy osztálya és az önkéntes képesítő vizsgálat sikeres letevése. Ezáltal az önkéntesek és a tartalékos tisztikar képzettségének színvonala sülyedt, évente túlsók önkéntes szolgált s az is letette az önkéntességi vizsgálatot, akinek foglalkozása révén, vagy pályáján erre szüksége nem volt, de mint egyéves önkéntes akart szolgálni. A hadügyminiszter ezt megakarja szüntetni s az uj terv szerint az önkéntességi jogot csak a gimnáziumnak, reáliskolának s ezzel egyenrangú középiskolának adja meg s a képesítő vizsgálatot megszüntetik. Ily módon emelik a tartalékos tisztikar színvonalát, intelligens, képzett altisztikart létesítenek s remélik, hogy többen fogják az altiszti pályát élethivatásnak választani. Halálbüntetések statisztikája. A magyar büntetőtörvény életbeléptetése 1880. óta Magyarországon a halálra ítéltek száma 111 volt. Kivégeztek 40 elitéltet, a kivégzés előtt meghalt 3, kegyelmet nyert 68, tehát az elitéltek két harmada. A legtöbb halálos ítéletet 1884-ben hozták, legtöbb kivégzés (7) is ugyanekkor volt. 1903. óta nem volt kivégzés. Az utóbbi 4 év alatt 12 halálra itéltnek kegyelmezett meg a király, Húsz Ábrahám lett volna a 13, de rajta végrehajtották az Ítéletet. A kosárfonás- jövője Kecskeméten. A Kecskeméti Gazdasági Egyesület titkára, Kecskeméten a leghálásabb talajon, hol az óriási gyümölcskivitel millió számra igényli a kosarakat, a kosárfonás alapját vetette meg s igy remény van arra, hogy a leginkább külföldről drága pénzen vásárolt kosarakat Kecskemét maga fogja már a közel jövőben előállítani. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 400 koronát adományozott a tanfolyam támogatására s jövőre is segítségét helyezett kilátásba. Rendelet. A munkás közvetítés körül egyesek által elkövetett visszaélések meggátlására a földművelésügyi miniszter a következő rendeletet adta ki: „Arról értesültem, hogy több törvény- hatóságban, különösen külföldi gazdaságok részére, engedéllyel nem biró ügynökök gazdasági munkások közvetítésével üzletszerűen foglalkoznak. Minthogy az engedély nélkül való munkásközvetités, akár külföldre szerződtetnek a munkások, akár nem, a gazdasági munkás közvetítés szervezése tárgyában az 1899. évi dec. 28-án 11,180—99. ein. sz. alatt kiadott rendeletéin 12. §-a értelmében kihágást képez, mely az 1898. évi II. t.-c. 64. §-a alapján 15 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, felhívom t. törvény- hatóságot, hogy a gazdasági munkás közvetítés ügyére különös figyelmet fordítson s intézkedjék, hogy az idézett rendelet 12. §-ába ütköző kihágások megtorlása iránt az eljárás hivatalból folyamatba tétessék. A midőn figyelmeztetem a törvényhatóságot a hivatkozott rendelet 9. §-ának azon rendelkezésére, hogy az a munkás, aki vele együtt szerződni kívánó munkásokat összegyűjti s a munkacsoportban maga is munkát vállal és tényleg teljesít, közvetítőnek nem tekinthető, — egyben közlöm azt is, hogy a gazdasági munkaközvetítés üzletszerű gyakorlására — a most idézett 9. §. alapján — eddigelé engedélyt senkinek sem adtam“. Budapest, 1908. március 28. Darányi s. k. A folyadékot tartalmazó kisebb postacsomagok csomagolása tárgyában a kereskedelmi miniszter 24,551 —1908. sz. alatt a következő rendeletet bocsátotta ki: A posta-tarifák és postaüzleti szabályzat II. rész 2. §. 13. pontja értelmében a csomagokban postára adott folyadékokat, amennyiben postán való szállításra egyáltalán alkalmasak, a feladó köteles pincetokba, kosárba, vagy faládába csomagolni. E határozat módosításával egyelőre pórbaképen megengedem, hogy a belföldi, valamint az Ausztriával való forgalomban a folyadékot tartalmazó, kisebb terjedelmű csomagok csomagolására pincetok, kosár, vagy faláda helyett hullámosán recé- zett, ruganyos papirbetéttel ellátott lemezpapir- dobozt lehessen használni. Egy-egy ily küldemény kiterjedése azonban a három irányban 30, 20 és 10 centimétert meg nem haladhat és szükséges, hogy a feladó a folyadékot tartalmazó üveget a lemezpapirdobozban az esetleg kiszivárgó folyadék felszívására alkalmas anyag (kóc, fürészpor stb.) közé csomagolja. Szükséges továbbá, hogy a feladó lemezpapirdobozt erős - csomagoló papírba burkolja és a burkolaton a tartalom törékeny voltát a szokásos palack idom alkalmazása által jelezze. Répabogár pusztítása. A m. kir. földmiveiésiigyi miniszter a répabogár pusztítása céljából a következő rendeletet adta ki: „A m. kir. rovartani állomás jelentése és a magyar cukorgyárosok országos egyesületének felterjesztése szerint az úgynevezett répabogár válfajai az utóbbi években mind jobban elszaporodván, a cukorrépában oly nagy pusztítást okoztak, hogy ennek folytán az ország némely vidékén a különben jó jövedelmező terméssel felhagytak. Ezen nagy mérvben szaporodó bogár pusztításai és károsításainak lehető megakadályozása végett a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894” évi XII. t.-c. 58. §-ában adott felhatalmazásnál fogva egyidejűleg a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletemmel az úgynevezett répa barkót (lisztes répabogár, Clecnus punctiventris Germ.), valamint a hamvas vincellérbogarat (Otiorrhyn- chus ligustici Liné) azon káros állatok és rovarok közé soroztam, melyeknek irtása az idézett t.-c. szerint kötelező. Miért is elrendeltem, hogy minden birtokos répa földjén az említett bogarakat márciustól június hó közepéig irtani tartozik. Budapest, 1908. április hó 28-án. A miniszter helyett: Mezőssy, államtitkár.“ Az elzüllött gyermekek munkatelepe. Az Országos Gyermekvédő Liga egyéb emberbaráti intézményei között fentartja a rákoskeresztúri fiúnevelő intézetet is, amelyben elzül- lésnek induló tiz-tizennégy éves gyermekeket gondoztat és taníttat. Ebben az intézetben a többek közt kosárfonó mester vezetése mellett tanulják meg a gyermekek a gazdasági háziipar egy-két ágát. Darányi földmivelésügyi miniszter méltányolva a liga nemes céljait, a foglalkoztató műhely részére beszerzendő nyersanyag költségeire hatszáz korona államsegélyt engedélyezett. A növendékmarha legeltetése. Arra nézve, hogy a növendékmarhát milyen korban legtanácsosabb a legelőre kihajtani, az alpesi vidékek szokása adja a legjobb felvilágosítást. Az alpesi tenyésztők rendesen úgy szokták gazdaságukat berendezni, hogy a legtöbb borjú november, december és január hónapokra esik, ami az állatok nevelkedésére a legkedvezőbb idő, mert a borjak tavaszig annyira megerősödhetnek, hogy a legelőrejárás előnyeit már első ^életévükben kihasználhatják. A legelőrejárás idejéig a borjú hat hónapos kort ért el és egy kevés jó széna, vagy zúzott zab adagolása mellett képes már a legelőn elegendő táplálékot magának szerezni. Mivel a borjúnak a legelőre való járáshoz hozzá kell szoknia, gondoskodni kell arról, hogy a még egész fiatal állatok megfelelő szabad helyeken, kifutókban szabad mozgásra való teret kapjanak. Szükséges a jó szilárd kerítés is az ilyen helyeken, máskép a borjak hozzászoknak a megszökéshez. Az ilyen szabad térre, kifutóba napos, szélcsendes téli napokon is ki lehet hajtani a borjukat, persze kezdetben csak egész rövid időre. Mikor aztán a legelőn a zsenge fü kidugja fejét, a borjak annyira vannak már, hogy kóstolgatják, majd megszokják a legelő takarmányát. Éjjelre, esős időben, vagy nagy hőségben a borjaknak az istállóban a helyük. A borjaknak kell a legjobb legelőt juttatni és különösen”arra kell figyelemmel lenni, hogy, ha trágyázzuk a legelőt, megfelelő mennyiségű meszet és foszforsavat juttasunk neki. A vasút kártérítési kötelezettsége kézi- podgyász elveszése esetében. A budapesti Ítélőtábla egy konkrét eset alkalmából kimondotta, hogy :akár az áru, akár a személyfuvarozás körébe tartozónak tekintessék a kézi podgyász szállítása, bizonyos, hogy arra nézve is az utas és a vasút között szerződés jön létre, amelyet a keresk. törvény nem szabályoz s melyre nézve az üzletszabályzat lényegileg csak azt az intézkedést tartalmazza, hogy az utas köteles a pod- gyászra felügyelni (28. §.) a vasút azonban embereinek vétkessége esetén az elveszésért vagy megsérülésért felel. (34. §.) E szerződési viszony természetéből, de az imént idézett üzletszabályzati rendelkezésekből is az következik, hogy oly esetben, midőn útközben beállott kivételes körülményeknél fogva á kézi podgyász akár azért, mert az utas a felügyeletet nem gyakorolhatja, akár más okból az elvesztés vagy megsérülés sürgős veszélyének van kitéve, a vasúti közegek a kár elhárítása végett közreműködésüket nem tagadhatják meg, amennyiben az e célból szükséges intézkedése a vasúti forgalom körében nehézség nélkül foganatosíthatók. Minthogy azonban a kereskedelmi törvény 388. §-a illetőleg az Ügyv. Szab. 75. §-ának rendelkezése a fel nem adott podgyászra ki nem terjed, a vasutat semmi
