Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-05-12 / 20. szám
20. szám. 1908. május 12. (3) gésben szenved, minek következtében a gyors nedvkeringés folytán a rügyek épen nem, vagy csak hézagosán termékenyülnek meg, dacára annak, hogy a vesszők csapon nőttek. Oda kell tehát törekedni, hogy a tőke nagy erejét több pajtásba ossza szét és vékonyabb vesszőt neveljen ; ezt azáltal érhetni el, hogy a karika helyes ropogtatása által, minden rügyet kihajtásra kényszerítünk, a termőnyeleket az eddigi szokástól eltérőleg, hosszabbra hagyjuk, vagyis a legfelsőbb fürt fölött legalább 4—5 levelet hagyunk meg, végre a tőkén több hajtást nevelünk. Ha a termőnyeleken az eddig hagyott 2—3 levél helyett 4—5 levelet hagyunk meg, elérjük azt, hogy nemcsak több nedv használódik fel, hanem a meglévő termés fejlettebb, lédusabb és 1 nagyobb cukortartalmú lesz. A csekély termés harmadik oka az, hogy a szálveszőt eddig mindig rövid csapon nevelték; erre vonatkozólag azt ajánljuk, hogy a tőkéből kinövő uj hajtást első évben 2 szemre messük, a második évben legalább 5 szemre és csak a harmadik évben hagyjunk rajta karikát. Ezzel elérjük egyrészt azt, hogy több hajtást hagyva, a nedveloszlás nagyobb lesz, másrészt a karikának való fát 2 éven keresztül nevelve, sokkal biztosabb és nagyobb termést érünk el. A negyedik ok a hajtásoknak tulkorai be- kurtitása. Ha a tőkén lévő hajtásokat nem kurtítjuk, fölöslegessé válik a hónaljhajtások vissza- csipése és igy a vessző nem fog túltengeni, hanem szabályosan fejlődik ki. A hajtások kurtítását akkor végezzük, midőn azok többé már nem növekednek és felerészig meg vannak fásulva. Tekintetbevéve a talaj erőművi és vegyi tulajdonságait, ajánlatosnak találjuk a termés fokozása céljából, szőlőkben phosphorsavas műtrágyákat alkalmazni. Hisszük és reméljük, hogy ajánlataink szigorú betartása és a művelési rendszer ez irányban való megváltoztatása által Szatmár- és Szilágy megyék szőlőinek termőképessége néhány év alatt fokozatosan javulásnak indul: nemcsak mennyiségben fog a termés emelkedni, hanem minőségben javulni is fog, melylyel kapcsolatban a szőlősgazdák panasza is megszűnik. M au ver. Útmutatás a cserebogarak irtására. A cserebogarak irtásának legcélszerűbb módja a cserebogarak összeszedése és elpusztítása. A szedést mindjárt a bogarak első megjelenésekor kell megkezdeni, hogy elpusztítsuk azokat még mielőtt petéiket lerakták volna. Minthogy napos időben és estefelé a bogarak élénken repkednek, legjobb a cserebogarakat reggel, vagy borús időben nappal is gyűjteni, amidőn a bogarak meg vannak gémberedve, vagy halált színlelve, a fákról könnyen lerázhatok. Szedéskor nagy gond fordítandó a magányosan álló, vagy az ültetvények szélén levő fákra, amelyeket a bogár különösen föl szeret keresni. A cserebogarat szedő munkásokat legcélszerűbb az összegyűjtött bogarak mennyisége szerint, tehát kiló, vagy liter számra (1 kg. mintegy 1060 darab cserebogár) fizetni, mert igy a szedők jobban igyekeznek; mivel azonban az ilyen szedők buzgóságukban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kímélik, azért a gyümölcsfákról célszerűbb a szedést kellő felügyelet mellett napszámosokkal végeztetni. Ennek az lesz a jó oldala, hogy az ide-oda való méregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint ahogyan az a mennyiség arányában fizetett szedők alkalmazásánál történnék. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le; magasabb törzsű fáknál azonban a rázáshoz hosszú nyelű horgokat alkalmazunk, vagy ha a szedők között fiatal su- hancok akadnak, akkor azok másszanak föl a fára és úgy rázzák meg annak ágait egyenkint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le; mert a fának ide-oda való lóbálásakor az erősen megkapaszkodó bogarak nem hullanak le. Szedéskor iegcélszerübb a cserebogarakat szélesszáju, belül mázos és félig vízzel telt cserép fazékba gyűjteni, amelynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészenmegtelnék, időnkint ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel, félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféle módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat kemény talajon (utón) agyon lehet tiporni vagy összegyömöszölni ; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, amely gödröt aztán be kell temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel és oldatlan mésszel, turfahulladékkal összeS Z 1 N É R V A R ALJA keverjük, [mely utóbbi a bogarak tetemtömegét az átható szagtól is megfosztja. A feldolgozandó cserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, amennyi elég, hogy az előállított trágyatömeg bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód a cserebogarak ellen az is, ha lárvájukat, tehát a földben élő pajorokat irtjuk, amelyek különben szintén igen kártékonyak. A pajorok irtására legalkalmasabb idő a földforgatás, kapálás és szántás. Kapálás és forgatáskor a felszínre kerülő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig, ha sok a pajor, érdemes azt az eke után járó olcsó napszámossal fölszedetni. Itt is tanácsos a pajorszedő-munkás figyelmét némi pénzbeli jutalommal lekötni. A pajorokat szintén lehet értékesíteni, még pedig, ha kis mennyiség van belőle, akkor a baromfiakkal étetjük meg, ha pedig sok van, akkor trágyának dolgozzuk fel. n. A gyermekek egészsége. A ház ékessségét, örömét, családok Boldogságát, a magunk vidámságát semmi nem mozdítja úgy elő, mint az, ha vidám, boldog, egészséges gyermekeket látunk magunk körül. S ez nem oly nehéz, mint általában hiszik. Sok gyermeket kérlelhetetlenül, a leggondosabb ápolás dacára elragad a halál, de a legtöbb gyermek éltében való elcsenevészedése, elsatnyulása a szülők hibáján is alapul. Gazdag családokban gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekek játékszerül szolgálnak a szülőknek. Úgy bánnak velük, mint csecsebecséikkel, melyek őket megörvendeztetik és szórakoztatják, de melyek sem Komoly céllal nem dicsekedhetnek, sem valamely határozott irányban haladást nem eszközölhetnek. Ennek az a következménye, hogy a gyermekek elkényeztetnek, elpuhittatnak, hogy szeszélyesekké, piperkőcökké lesznek, hogy bőrszínük sápadt, izomzatúk lágy marad, és tehetsegeik ki nem fejtetnek. Müveit családokban nem ritkán találjuk, hogy csakis az ész fejlesztésére van gondjuk gyermekeiknél, tekintet nélkül a testre és erejének gyarapítására. Azt hiszik, ha ivadékukat rósz időben otthon fogják és minden szellőtől megóvják, hogy minden lehetőt megtettek a gyenge test érdekében. Pedig éopen oda kellene hatnioK, hogy az óvószerekre szükség ne legyen, hogy a szervezetben rejlő ellentálló erő jusson érvényre az ártalmas külső befolyások ellen. A munkás osztályban ellenkezőjére akadunk mindennek. Itt az izomerőnek van egyedül becse. Kitérnek ama mindennapi tapasztalat elől, hogy a szellemileg elmaradt embernek nehéz a keze, s ennélfogva csak durva munkára alkalmas ; hogy az értelmiséggel tinomabb izomérzés is jár, mely a munkát jóval megkönnyíti. Nevelésünk módszere tehát majd egyoldalú, majd elvnélküli. Nem bírunk annak tudatával, hogy a test erőinek egyenletes fejlése az elmének szolgál javára, hogy mindkettőnek összhangzó gyarapodása a jó erkölcsnek legbiztosabb támasza és. hogy következetesen kell mindennek elérése után törekedni, ha a jó sikert nem akarjuk a véletlenre bízni A gondozás módja döntő a gyermek egészségére nézve, sőt — mi több — nemcsak egészségére, de későbbi jellemére nézve is, a lelKébe vésett első benyomások adván meg neki az alapszint. Nem szabad a gyermeket tisztaság tekintetében elhanyagolnunk. Rendszeresen taníthatjuk reá öntudatos állapotának támogatásával. Ennek fontossága úgy testi, mint lelki épségét tekintve, fölötte nagy. Tisztán tartva testét, mintegy folytonosan fertőztclenitjük és a betegségek rohama ellen edzzük, lelkét pedig a szeplötelenség varázsában óvjuk meg, megutáltaíván vele a piszkot és pedig nemcsak a tárgyakon és személyeken, de a beszédben is. Piszokban nevelve, a legru- tabb, különösen a ragadós nyavalyák veszélyeztetik folyton egészségét, észjárása pedig úgy hozzátörödik, hogy végre nem fog visszariadni még a gyalázattól sem. Mert a piszokban születik a betegség és a bűn. a tisztaságban az egészség és az erény. A tisztasággal együtt jár a rend. Ahol tisztaság uralkodik, ott rendre is akadunk. A szeny- nek társa a rendetlenség. Arnily jóltevőleg hat a rend és tisztaság érzete, ép oly jóltevő befolyást gyakorol a test és a lélek épségére; mig ellenben a rendetlenség és a szeny érzékeinket sértik, i egészségünket romlással fenyegetik és lelkünket ! majd féktelen szenvedélyekkel, majd megfoghatatlan érzéketlenséggel rutitják el. Rend mindenben, úgy a háztartásban, mint az életmódban, étkezésben, nyugvásban, szórakozásban és az ápolás egyes mozzanataiban, pontosságra és mél- tékletességre szoktatja a gyermeket, nagy előnyére a szervezet szigorú szabályokhoz kötött működésének. Rendetlenség mindebben durcás, zabolázhatatlan, vad gyermekeket nevel, kik örökös nyafogásuk miatt még tűrhetetlenebbekké lesznek és gyakori betegedésiik által javulásuknak útját is elvágják. HÍREK. Kanonoki kinevezés. Ő felsége a megyés püspök előterjesztésére a Hámon József halálával megiiresedet kananokságra dr. Lessenyey Ferenc egyházmegyei tanfelügyelőt, s az igy megüresedett utolsó kananoki helyre dr. Binder András papnevelöintezeti tanárt nevezte ki. Szoborleleplezés. Folyó hó 28-án (áldozócsütörtökön) délelőtt 11 órakor leplezik le a nagykárolyi Kossuth-szobrot fényes ünnepség kíséretében. A leleplezési ünnepségen való megjelenésüket megígérték Kossuth Ferenc keresk. miniszter és Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, akik 28-án reggel érkeznek Nagykárolyba. A fogadó küldöttség dr. Falussy Árpád főispán vezetésével háromnegyed nyolckor kivonul az állomáshoz, ahonnan a megyeházához vonulnak. 10 órakor lesz a küldöttségek fogadása, 11 órakor kezdődik a szoborleleplezés, 1 órakor közebéd lesz, délután 3 órakor pedig Kossuth, Apponyi és kíséretük visszautaznak Budapestre. Halálozás. Pillich Lajos, volt honvédtüzér és nyug. kincstári tanító, Pillich Ottó, sárközi plébános édes atyja e hó 2-án 77 éves korában Sárközön elhunyt. Temetése 4-én ment végbe. A temetési szertartást Frank József, főesperes, ami plébánosunk végezte Láng Gyula, káplán segédlete mellett. Uj inegyebizottsági tagok. Az olcsvai kerületben Kovács Lajost, Gacsályon Szoboszlay Istvánt, Tiszabecsen dr. Kovács Dezsőt [választották meg a napokban megyebizottsági taggá. Jegyzőválasztás. Mangu Dezsőt, Ópályi község eddigi képzett és szorgalmas h. jegyzőjét a község képviselőtestülete jegyzővé választotta. Gyakornok kinevezés. Vármegyénk főispánja Madarassy László végzett joghallgatót Szatmárvármegye törvényhatóságához díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte. Meghívó. A szatmármegyei Széchenyi Társulat Szatmár-Németi sz. kir. város tanácsházának nagytermében 1908. május hó 18-án d. e. 11 órakor az alapszabályok szerinti tárgysorozattal közgyűlést tart, melyre a vármegye társadalmát, a Társulat alapitó, választmányi és rendes tagjait tisztelettel meghívjuk. Plebánosi beiktatás. A csapi róm. kath. helyi káplánságot a szatmári püspök parochia rangjára emelte. Az uj plébánosnak, Török M. Lajosnak, ki úgy Csapon, mint egykor Szinér- váralján teljesen megnyerte a társadalom rokon- szenvét és tiszteletét, ünnepélyes beiktatása a múlt hó 29-én ment végbe Benkő József ungvári lelkész, főesperes és Sirulszky Gyula, kisráti lelkész, alsó-ungi esperes közreműködésével. Az uj plébános üdvözlésére sokan jelentek ineg az ünnepélyes aktusnál úgy a paptársak, mint a másrendii tisztelők köréből. Régi, jelles tollú munkatársuk tiszteléséhez mi is őszinte szívvel csatlakozunk. Bérmálások Szatmár vármegyében. A bérmálás szentségét a nagykárolyi és nagybányai kerületekben a következő napokon és sorrendben fogja dr. Boromisza Tibor püspök kiszolgáltatni; I. a nagykárolyi kerületben: Május 16. délután 4 órakor érkezés Nagykárolyba, 17-én reggel fél 7 órakor indulás Csomaközre, 8 órakor sz. mise, sz. beszéd, bérmálás. Utánna visitatió. Délután iskolalátogatás. 5 órakor vissza Nagykárolyba. 18-án bérmálás Fényen. Indulás stb. úgymint fentebb, a következő napokon is. 19-én bérmálás Mezöteremen, 20-án Csanáloson, 21-én Mezőpetriben. 22-én pihenő, esetleg bérmálás Nagykárolyban, 23-án Vállajon, 24-én Szaniszlón, 25-én Kaplonyban, 26-án Mérken, 27-én Kálmán- don. Délután 4 órakor vissza Nagykárolyba onnan 6 órakor vasúton Szatmárra. II. Nagybányai kerületben: Junius 7-én d. u. indulás Szat- németiből s megérkezés este 6 órakor Felsőbányára. 8-án bérmálás, visitatió, iskolalátogatás Felsőbányán. 9-én reggel 6 órakor indulás, fél 7 órakor Giródtótfaluban a templom és iskola megtekintése, 7 órakor megérkezése Alsófernezelyre, bérmálás, visitatió, iskolalátogatás, este 5 órakor átvonulás Nagybányára. 10-én 6 órakor indulás, 8 órakor megérkezés Láposbányára, visitatió, iskolalátogatás, délután vissza Nagybányára. 11-én bérmálás Nagybányán, visitatió, délután átvo nulás, 8 órakor megérkezés Józsefházára, bérmálás, visitatió, iskolalátogatás, délután vissza Szinér- váraljára, 13-án bérmálás Szinérv ár alján, visitatió, iskolalátogatás, délután átvonulás Barlafaluba. 14-én bérmálálás Barlafaluban visitatió, délután átvonulás Nagysomkutra. 15-én Bérmálás Nagy- somkuton, visitatió. Délután vissza Szatmárra.
