Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-12-22 / 52. szám

52. szám.

SZINÉRVÁR ALJA

1908. Deczember 22. (3)

a száműzött költészet az ősz sárga lombjai közt tova repdes... és szárnyai szelétől megremegnek a száraz levelek.

»Majd valamikor« — akkor is, akad egy fejecske, mely elfárad a számok vetésében, két kezére fekteti gyöngyöző homlokát és mig pihen, valami dal akkordjai füleiben visszacsengenek. És szivecskéjébe álmok költöznek egy jobb múltról, nagyanyja meséi, mese-időkről, mikor a férfi melle volt a nő fejének támasza.

És lesz egy álmodozó férfi, ki a lombikok között karosszékében hátra veti magát és ábrándozni fog . . . Gyakornok korában egy muzeum lomtárában olvasta Mirza Saffi verseit s azóta a rímeket feledni nem tudja . . .

Ha ez valaha meg fog történni: a következményeket el nem háríthatja többé a mathésis védőangyala sem ... Ha annak a férfinak szemébe ötlik a villanylámpa ive, eszébe téved valami kis lánynak a szive; a gép, ha zakatol, ha sistereg, ha robog, úgy hiszi, hogy a szi- vecske érette dobog; a celziusban minél magasabbra emelkedik a hő, annál jobban érdekli az a szőke nő és mikor a feszitő erő a maximumra hág : az a nő neki már több, mint az egész világ!

.... Vegyes rímek, ölelkező rímek, páros rímek ... mi következhetik ezután? Semmi, hanem rendfelforgató, a borzasztó, az általános sztrájk.

Egy demagóg elkiáltja a vezényszót: Le a szerszámmal, ki az utcára, fel talpra, sorba! És május elsején, veres májuskor a népáradat összezúzza a dynamógépeket, darabokra tépi a statisztikai adatokat, felrúgja a lombikokat, kivonul az utcára és fennen lobogtatja a lobogókat. Mél- tóztatnak tudni melyeket? Visszatérek előadásom kezdetére: »a tömeg sárba taposta azokat a zászlókat, melyeken egész múltúnk drága jeligéi voltak felírva«. .. Ezeket a zászlókat fogják előkeriteni akkor és fennen lobogtatni és elfogják dalolni az énekek énekét, a szerelem és költészet dicső himnuszát.

Fcrencz Dezső.

Nagy ünnepen.

Templomba, mén a gazdag,

Hol bug az orgona Ékszer villog, selyem suhog Sok száz szép asszony mosolyog De titokban száz szív zokog És bug az orgona

Egy büszke szép pap prédikál A jászol szent fiáról,

Aki szegény és gyenge volt Aki á szégyenfán megholt A rabszolgák testvére volt,

És szent és nagy és jámbor,

Sok gőgös ur, sok gőgös hölgy Hallgatja áhítattal S hogy a misének vége van Szerte szélednek bodogan Vidám könynyel, gondtalan Vár rájuk teli asztal.

De künn a város végén,

Hol a nyomor az ur,

Fázva kuporog a család És várja várja az apát Ki hoz kenyeret, hoz ruhát — Ha megjön józanul.

Két kis leány, egy kis fiú Imádkoznak zokogva 0 Jézus, aki megszülettél,

0 Jézus aki megszenvedtél,

Ó Jézus, aki eljöhetnél Miértünk, karácsonyra.

Ha nem hoz az apa ruhát,

Ha nem hoz kenyeret,

Akkor Jézuska szállj ide És vigy el minket messzire Szállj velünk messze, messzire —

Ha nem hoz kenyeret.

Szombatos Elemér.

A nyersolaj tüzelés a háztartásban.

A »Magánmérnökök Országos Szövetségében« Budapesten, december 15-én Székely Lajos mérnök felolvasást tartott a nyersolajnak, a jövendő eme fütőszerének óriási jelentőségéről. A nyersolaj, másképen naphta, úgyszólván napiren • den vao úgy a napisajtó, mint különösen a szaksajtó hasábjain. Mindnyájan szinte előre megé- rezzük, a nyersolajnak diadalmas bevonulását mindenhová, ahol csak fűtésről, tüzelésről szó lehet.

Eleddig a nyersolajnak, mint tüzelő anyagnak, csupán a nagyüzemeknél keresték értékesítését s igy nem egy helyütt gépüzemek, központi fűtések stb. alakultak át nyersolajüze- müekké.

Ám hovatovább oda is törekedtek a gondolkodó és feltaláló elmék, hogy a mai fűtési mizériáknak a háztartásokban is végét vessék. Magyar mérnököknek sikerült e nehéz problémát, melynek megoldásával porosz, amerikai, osztrák és román mérnökök évtizedeken keresztül hasztalan kísérleteztek oly módon megoldani, hogy az a modern technika minden követelményének túlontúl is megfelel.

Antal Géza, Magyary Dezső és Székely Lajos mérnökök három és fél éven keresztül kísérleteztek a nyersolaj-kályhák megoldásának kemény kérdésével, mig végre sikerült oly modellel a szakkörök elé állaniok, mely minden kritikát diadalmasan kiáll.

A felolvasó s egyben egyik feltaláló értekezése keretében eme szenzációs magyar találmányt demonstrative is bemutatta s egyben bevilágított eme nehéz kérdés sötét rejtekébe, elfedvén mindama előnyöket, melylyel a nyersolaj tüzelés a háztartásban jár.

Az uj készülék minden kályhán takarék- tűzhelyen azonnal, minden nagyobb költség nélkül felszerelhető, — egy szál gyújtóval azonnal begyújthatunk, tehát aprófára, parázsra s hasonló előkészületekre a tűz készítésénél e szerkezetnek szüksége nincsen. A helyiségek hőmérsékletét, ahol e nyersolaj kályhák működnek, tetszés szerint szabályozható. Egy alkalmazott foggantyu elcsavarásával a tüze eloltható.

Korom, hamu, salak, piszok nem képződik. Mérges gázok, fojtó füst tiem fejőid hetik. Szóvát a gázfűtés minden kényelmét, annak hátrányai nélkül szolgáltatja.

A cselédmizeriák egyik eredendő kutforrá- sát megszünteti, amennyiben a nehéz szén és fahordástól mentesiti őket, a fűtés maga pedig felényinél olcsóbb a szén, vagy fa tüzelésnél.

Bármely városba, vagy községbe bevezethető, semminémü akadálya a felszerelésnek nincsen. Hogy mindezek minő előnyök, azt úgy hisszük bővebben fejtegetnünk nem szükséges,

A jelenvolt meghívott szakközönség, melynek sorában a honvédelmi minisztérium testületileg, a kormány pedig Lázár Pál műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő személyében volt képviselve, nem győzött eleget adózni elismerésével, a feltalálóknak s abbeli reményüknek adlak kifejezést, hogy eme világra szóló magyar találmány rövidesen diadalmas bevonulását tartja az egész világ háztartásaiba.

Egyben nemzetgazdasági fejlődésünket előmozdítani hivatott, mert mig egyrészről a tisztán háztartásokban eltüzelt évenként 20,000.000 importált porosz kőszenet kiszorítja hazánkból másrészről a nálunk teljesen elhanyagolt nyersolajtermelést fogja fellendíteni.

Mint értesülünk e magyar találmány gyakorlati értékesítésére részvénytársaság alakult, mely rövidesen forgalomba is hozza, eme egész háztartásunkat gyökeresen átalakító sensátios találmányt.

Érdeklődőknek a »Magánmérnökök Országos Szövetsége« (Budapest, VI. Váczi-körut 37.) szívesen szolgál felvilágosítással.

Sárból van a házam.

— Irta: Dóczy József. —

Sárból van a házam. Szalmafödél rajta,

Kivül-belül olyan,

Mint egy szegény pajta;

Be ha a galambom Megölelem benne, ügy látom én,

Mintha a kis sárházikóm Szép palota lenne.

Egy szobám van nékem, Ketten lakunk benne;

Ott tanít a rózsám Édes szerelemre.

Fehér galambtollból Megvetve az ágyunk:

Alig fér meg

Ebben az egy kis szobában A mi boldogságunk.

Labancz-nóta.

Nem bizonyos, hogy ki szerzetle ezt a nótát, talán valamelyik furfangos labancz iródiák, talán Pálffy generális; az is meglehet, hogy maga a hires nevezetes Ocskay brigadéros, aki először eldudolta az ő édes, régi jóakaró bátyja ura Ber- tóthy István újvári kommendáns fülébe. Mert hogy ő dúdolta el, azt a tulajdon kezeirásával bizonyítja ő kegyelme, amint alább megtetszik. Az is kiviláglik majd itt: miért hogy »nóta« névvel illetjük azt az írást, amelyikről szó esik, holott nincs rövid sorokra tördelve, ámbátor némi vad ritmus lüktet benne s egy-két rim is akad a hosszú sorokban.

Az Urnák 1708-ik esztendejében, szeptember 13-án, tehát mikor már »császár madarává« változott »Rákóczi villáma« s a »tűz fejedelme«, küldötte Ocskay László Bertóthy Istvánnak ezt a felette érdekes levelet, amely szó szerint itt következik:

»Édes régi jóakaró Bátyám Uram I

Nem kétlem, csodálkoznak sokan az én mostani resolutiomon, de ha kiki magába száll és jól meggondolja elsőbben is a magunk dolgait, másodszor azoknak is állapotát, akiktől Isten után vártuk szerencsénket, úgy látom azok is magukkal jótehetetlenek. A Francziának is annyira megcsökkent szerencséje, hogy talán a maga országában is nem maradhat mindenütt békével. Mi pediglen hazánkban és országunkban minémü állapotban legyünk, aki okos ember, könnyen által értheti. Mert hazánk jó pénzét alig láthatjuk, a rézpénzzel csak csufoltatunk. A hadak Ízetlenek, mert fizetettének,_A vármegyék, búsulnak, mert pusztulnak. És az egész országon is nagyok mód nélkül az adózások, aki miatt az executiok is szüntelen keményen sanyargatják mind a nemességet, mind a szegénységet.

Ha jól meggondoljuk, sok vérrel festett szerencsétlen harczainkat is, vájjon mit remélhetünk egyebet utolsó siralmas romlásunknál?

Isten áldása nincsen rajtunk, mert mód nélkül a régi magyarországi igaz keresztény hit ellen is nagy szabadság adatott ellenkezőnek.

Szálljon azért magába kegyelmed is és jusson eszébe, mely becsületben s állapotban vala ez előtt. Ha nagyobban nem is, hitemre hasonlóbban lehet most is, csak lelkössen és Istenessen gondolkozzon s addig kiváltképen, mig az Nagyságos Ur Pálffy János uram eő Excellenciája itt a Commandó, kinek is minémü teljes pleni- potentiát adott eő Felsége, szemeimmel láttam és olvastam. Úgy, hogy valakik eő Excellenciá- jához folyamodnak, a parolájára hajolnak, soha meg nem bánják, mert eő Felsége is mindenekben azokat protegálni s conserválni fogna.

Én Istennek hála, itt bizony már jól vagyok, mert mind magamnak s tisztjeimnek mind regimentemnek, mind formális s generális am- nestiája az eő Felsége kezeirása s pecsétje alatt kezemnél vagyon patenter; jószágaink iránt is hasonló protekciója úgy hóbeli fizetésünk is. Nem is kongóval, hanem tallérral s forinttal.

Mind ezek fölött nagy bátorságot ad az is, hogy szemeimmel látom nagy sokasággal s minden hadi készületekkel való sok szép népeit és erős táborát, úgy hogy százezer török ellen is mind megállhat és mind szerencsésen operálhat.

Többet ennél most nem irok, hagyom a többit a kegyelmed Ítéletire. Vegye mindezeket jó szivére.

Datum ex Castris ad Sók positis 23 sep- tembris Anno domini 1708.

Kegyelmednek

Illendő és nem ellenkező dolgokban régi jóakaró öcscse Ocskay László.«

A szimói bíróra bízta Ocskoy ezt a levelet: meghagyta neki erős parancsolattal, s ráírta kívül a levélre is, hogy »szimói biró, ezen levelet életed és fejed vesztése alatt küld be akinek szól!.«

Bertóthy István, a kemény, hü kurucz meg