Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-03 / 45. szám

(2) 1908. November 3.

SZINERV AR ALJ

tudta nemcsak megmagyarositani, de nem tudta a magyarságnak még csak barátjaivá is tenni azokat, akik ellenében küzdött, a nemzetiségieket, különösen pedig a románokat. Elismeréssel, tisztelettel hajiunk meg a Széchenyi-Társulat önzetlen, lelkes működése előtt; de, — hogy fennállásának 50 éves évfordulóján méltóan ünnepelhessen — kénytelenek vagyunk ünneplését megzavarni azon szerény tanácsunkkal, hogy magyarosító' munkájában ezután nagyobb körültekintéssel járjon el. Ne higyjen az esti tanfolyamoknak, ne higyjen a drága pénzért hangoztatott hazafiság- nak, ne adjon jutalmakat azoknak, akik csak a jutalomért magyarok, egyébként pedig nyilt ellenségei a magyarságnak, mert ha továbbra is tömjé- nezni fogja az emberi hiúságot, törtetést, hogy az alacsony kitüntetettek lemosolyogják a magyarok jóhiszeműségét s újabb becsapáson törhessék a fejőket: akkor nem fog ünnepelni 50 év múlva, mert uj társulat alakul, mely nem fog felülni a hamis próféták álnokoskodásának.

A magyar szív teljes, becsületes őszinteségével járuland mindazon jókívánságokhoz, melyek a Széchenyi-Társulat jövőjére vonatkoznak ; de egyúttal — ismét az őszinteség jegyében — kötelességünk figyelmeztetni azt a nemes társulatot, hogy meleg kebelén csak a kiismert jó barátoknak adjon helyet s taszítsa le onnan az ámító kígyókat.

A kultuszünnep a következőleg folyt le:

25-én délelőtt 9 órakor érkezett meg Széli Kálmán, az orsz. közművelődési egyesület elnöke, akit s a vele jött notabiütásokat lovasbandérium vezetett be Szatmárra a Pannóniáig, hol villásreggeli volt. Az előkelőség, mint már ilyenkor szokás, kiválasztotta az első helyet Dr. Boromisza Tibor püspök házánál s nem vegyült a misera plebs közé.

A diszgyülés d. e. 11 órától délután 3 óráig tartott. A gyűlésen Széli Kálmán, Dr. Bornomissza Tibor, Dr. Falussy Árpád és llosvay Aladár beszélt, nem is szólva Dr. Fechtel Jánosról, az egyesület lánglelkü titkáráról, kinek ismertető beszéde felül állt minden más szónoklaton.

A diszgyülés után 300 teritékü bankett volt, melyen a gróf Károlyi-család számos tagján és a gyűlésen szerepelt notabilitásokon kívül Szat- már város és a vármegye előkelősége is jelen volt. Este a várost kivilágították s a színházban díszelőadás volt, mely az ünnepség sorozatát berekesztette. Színre került ez alkalommal Rákosi Viktor »Elnémult harangok« cimü műve.

Gyönyörködünk egy kultur-társulat jubileumában s őszintén óhajtjuk, hogy teljes sikerével tegye boldoggá a sorsa s eredményei iránt érdeklődő magyarságot! Rab.

Halottak napján.

Irta: Herczeg Ferenc.

Kérlek kedves olvasóm, ne dobd el boszu- san ezt a lapot, hanem szenvedd el néhány percig a kellemetlen érzést, melylyel a keserű és megszégyenítő igazságok feszegetése jár.

Hatalmas tüntető menet vonul el lelki szemeid előtt. A tüdővészesek tüntető menete. Nyolcvanezer ember, akinek szemében már ott vibrál a halálos félelem. Órákon át látod őket vánszorogni és a rettenetes menet még sem akar véget érni. Fakó arcú, horpadt mellű parasztok, kiknek sovány válláról oly furán lóg a cifra szűr. Elaszott úriemberek, akik fázva vonják össze prémes kabátjukat. Munkásemberek, akik erőtlenül vonszolják maguk után a nehéz csákányt. Azután a huszesztendősök serege! A fiatal leányok, akik menyasszonyi ruhába öltöztek és rémüldözve kacérkodnak a halállal. A nyurga fiuk, kiknek szivében forró vágyak lobognak és kiknek arca eltorzul a félelemtől.

Amit a hatalmas állam nem tud megcsinálni, azzal megpróbálkozik a gyönge társadalom. A József Szanatórium Egyesület megragadó hévvel, bámulatos szivósággal harcol az alattomos ellenséggel. Vezető emberei fáradhatatlanul tervezgetnek, Írnak, szónokolnak, izgatnak, kérlelnek és koldulnak, hogy felrázzák közömbösségből a társadalmat.

A szives olvasó most már tudja, hogy cikkem tulajdonképpen reklám-cikk akar lenni. Valóban az. Az életnek szeretnek reklámot csinálni a halállal szemben. A reménynek, a verő- fénynek, a csüggedés s az árnyék princípiuma ellen. A Szanatórium Egyesület egy megkapóan gyöngéd ötlete adta kezembe a tollat. Felhívást tesz közzé, melyben azokhoz fordul, a kik halottak napján virágot tesznek kedveseik sirjára. Ha mindenki csak egy virágszállal kevesebbet fon koszorújába és az egy virágszál árát elküldi az egyesületnek, akkor megígéri, hogy megmenti ezer tüdőbeteg ember életét.

Az enyészetet állítani az élet szolgálatába, a halottak napját a reménység ünnepévé avatni: gyönyörű gondolat. A ki valaha már végigszem- iélte és végigszenvedte egyik kedvesének lassú elsorvadását, a kit tehetetlen fájdalommal töltött el egy ifjú élet korai elhamvadása: az meg fogja értem a Szanatórium Egyesület szózatát. S a ki megérti, az hozzá fog járulni a nemzet szégyenfoltjának letörléséhez. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület címe (Budapest, IX., Lónyay- utca 47. sz.)

HÍREK.

Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Fejes Ilona okleveles tanítónőt az ara- nyosmegyesi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé kinevezte.

Gerber Ödön

Mély megdöbbenéssel vettük lapunk zártakor a lesújtó gyászos hirt, hogy Gerber Ödön, gyógyszerész, lapunk egyik jeles munkatársa november 1-én délben hirtelen meghalt. Temetése ma délután lesz. E szomorú esetre lapunk következő számában még visszatérünk.

Október 31. A reformátió megindításának évfordulója október 31. Ekkor szegezte ki Luther Márton a vittenbergi vártemplom ajtajára ama

valamennyi közt legbensőbb barátság uralkodott.

— Akarom, — szólt Jupiter — hogy a legnagyobb fesztelenség uralkodjék közöttetek, miután amúgy is mind ismeritek egymást.

— Még nem — szólalt fel két tiltakozó hang.

— Kik ? . . . Ah igen. Már látlak mindkettőtöket. Meg fog a bemutatás azonnal történni, j De remélem, hogy látásból ismeritek már egymást ? J

— Még látásból sem.

— Ez valóban különös. Ne jertek közelébb ! i íme a — Jótékonyság l Ez meg itt a — Hála. \

E két erény rendkívül meg volt lepetve, I mert csakis hírből ismerték egymást s a világ ! teremtése óta most találkoztak először. És valószínű, hogy utoljára is, mert sohasem hallottam, hogy azóta is a jótékonyságot hálával fizette volna vissza valaki

És azért mégis akad ember, ki gyakorolja a jótékonyságot s tűri nyugodtan, hogy jótéteményeit hálátlansággal fizessék vissza. Es e jótékonyságot gyakorló emberek legnagyobb része: nő.

Valóban csodálatos teremtése a nő az istennek ! Az élet kertjének legrejtelmesebb magva, amelyből tetszés szerint nevelhetsz virágot.

Szebb, nemesebb, finomabb érzésű a férfinál. Ami valóban emberré teszi ez embert, az mind nagyszerűbben, tisztábban és vonzóbban lelhető fel a női nemnél. És mégis asszonyt állatoknak nevezik a nőket vallásos könyveink, maga a

szentirás e megalázó epitheonnal van magyarra fordítva. így hirdetik azt templomainkban szószékeikből a papjaink és tanítják gyermekeinknek az iskolákban.

És miért ? Azért, mert a szentirás legelső fordítója nem talált hamarjában egyéb kifejezést.

Ez ósdiaskodás a szegény nők és az egész női nem rovására, valóban megbotránkoztató a mai felvilágosodott században.

Sok más kérdésben is igy vagyunk. Sokat várnak tőlünk, de annál kevesebbet tesznek érdekünkben.

De nem akarom, hogy félreértsenek. Nem akarok izgatni, csak rámutatok egy kellemetlen állapotra, melyet okvetlenül meg kell változtatni.

Legyenek nagyobb figyelemmel irántunk a teremtés urai. Ne nyújtsanak tetteikkel mindennap tápot annak a föltevésnek, hogy a jótékonyság és hála csakugyan nem ismerik egymást.

Legyen meg mindenkinek a magáé ! Legyenek nagyobb figyelemmel irántunk nők iránt és j akkor bizonyára fokozottabb mértékben fogják | tapasztalhatni a női kezek hathatós támogatását — noha igy is elmondhatjuk, hogy a nők a jótékonyság terén most is bámulatos dolgokat visznek véghez és nem a világ elismerésében, hanem a tiszta öntudatban keresik és találják meg jutalmukat. Sz. Takács Juiai.

45. szám.

hires 15 tételét, mely eredete, forrása lett azon nagy munkának mely az egyház reformálását eredményezte.

Nyugalmazott tanító. A vallás és közoktatásügyi miniszter Maák Lajos herendi ev. ref. tanítót 1220 K évi nyugdíjjal nyugalomba helyezte.

Toborzó. Mai tárcarovatunkban e címmel Alba Nevis-nek, az országosan ismert kitűnő költőnőnek tollából gyönyörű költeményt talál az olvasó; lendületes, bátor, szinte harcias riadót, mely a mai magyar asszonyokat szólítja sorompóba. A modern társadalmi átalakulás keretében a nők érvényesülésének útját tudvalevőleg nő- iróink legkiválóbfijai egyengetik s a kultúra ez előharcosainak egyik vezéreként csendíti meg most a Toborzó-1 a fényes tollú nőpoéta. A remek költeménynek különös aktualitást ad az az érdekes körülmény, hogy a magyar nőirók most tömörülnek egységes táborba, eszméik propagálására s külön orgánumot is szerveznek maguknak »Női élet« címen, mely mint díszes, illusztrált folyóirat legközelebb jelenik meg Álba Nevis szerkesztése alatt. A maga nemében páratlan újságból olvasóink kívánatra mutatvány- számot kaphatnak, ha ez iránt a kiadóhivatalhoz (Budapest, IX kerület, Angyal-utca 29.) fordulnak, addig is ezt a gyönyörű költeményt adjuk mutatóba, mint legjellemzőbb termékét az ébredő korszellemnek.

Halálozás. Nagy gyász érte a Neumann családot. Neumann Antal anyósa, özv. Stern Simonné szül. Klein Amália október hó 26-án este 8 órakor hirtelen meghalt. Leányának látogatására jött vasárnap. Még azon napon este roszul lett s hétfőn este meghalt. Október 28 án temették el nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki. Alulírottak úgy saját, mint számos rokonai nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen édesanya, anyós és rokonnak özv. Stern Simonné szül. Klein Amáliának rövid kínos szenvedés után élete 55-ik évében f. hó 26-án este 8 órakor történt gyászos elhunytál. A drága halott hült teteme folyó hó

28-án d. e. 10 órakor fog a helybeli sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Szinérváralja, 1908. október 27 én. Áldott legyen emlékei Neumann Antalné szül. Székely Helén, Székely József, Sehmerler Mórné szül. Székely Szerén, Székely Mór, Székely Dezső, Székely Gyula gyermekei. Neumann Antal, Sehmerler Mór vejei.

A király ajándéka a pápának. Már elkészült az az ajándék, amelyet a király a pápának ötven éves papi jubileuma alkalmából ad. Áz ajándék egy arany feszület, amely hatvan aujort foglalt gyémántból és ötven ugyanoly foglalásu rubinból álló keretben Krisztusnak vert aranyból való képét mutatja. Az egyik oldalon levehető aranylemezbe vannak vésve latin nyelven a következő szavak. »I. Ferencz József császár és király, aki hatvan esztendeig töltötte be hivatalát, szerencsét kíván X. Pius pápának, aki ötven esztendeig végezte szent hivatását — 1908 ban, mindkettőjük jubileumának esztendejében«. A latin fölirat disztihon formájában van megszögezve. A kettős jubileum eszméje kifejezésre jut a hatvan gyémánt és az ötven rubinban is.

Alapító tagok. Hehelein Károly praelátus- kanonok. Kovács Gergely kir. kath. főgimnáziumi tanár, id. Csás2y Bálint mikolai földbirtoka s, Veszelovszky Béla építész, Márkus Márton szállodás. Dr. Vajay Károly polgármester, Antal Sándor tiszti főügyész és N. N. 100—100 koronával a Széchenyi társulat alapitó tagjai sorába léptek.

Fizetésképtelenség híresztelése büntető cselekmény. A kir. kúria egy konkrét esetből kifolyólag legutóbb azt az elvi kijelentést hozta, kereskedőről vagy kereskedő társulatról állított ama tény, hogy fizetésképtelen vagy csőd előtt áll, — ha ez a tényállásnak meg nem felel, büntetendő cselekményt képez, illetve rágalmazást, esetleg becsületsértést képez.

Rabbi helyett református lelkész. Érdekes eset történt Kamocsa dunántúli községben, ahol az uj zsinagógát egy református lelkész avatta fel. A feltűnést okozó eset annál figyelemre méltóbb, mert a kamocsai zsidók hazafias érzésében leli magyarázatát. A bitközség zsinagógát épített, amelynek felavatását mostanára tűzte ki. Minthogy rabbijuk még nincs, a szomszédos Guta község rabbiját akarták felkérni az avatásra. Ki- j derült azonban, hogy a gutái rabbi nem tud magyarul és németül szokta beszédeit mondani. Kamocsa község magyar érzésű zsidósága rös- | telte volna, ha idegen nyelven avatnák fel a i zsinagógát, miért is felkérték Boros Kálmán | református lelkészt az avató beszéd megtartó-