Szinérváralja, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-03 / 45. szám

45. szám. 1908. November 3. (3) sára és egyben át is adták neki a nemzeti szinü szalaggal diszitett templom-kulcsot. Boros Kál­mán szívesen fogadta a meghívást és fenkölt szellemű bezsédben avatta fel a templomot méltatván a kamocsai zsidók példás hazafiságát, Kiss szerencséje Nagy! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a legkedve­zőbb nyerési esélyeket nyújtja. Nagy nyeremé­nyek mellett számos kisebb nyeremények van­nak és különösen az, hogy a fele a kibocsájtott sorsjegyeknek — tehát minden második nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rétege ki­próbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ily utón szegényből gazdaggá. Az uj sorsjáték 1. osztályának húzása november 19. és 21-én lesz. Tegyen szerencsekisérletet és vásároljon sors­jegyet az előnyösen ismert Kiss bankházában (Budapest, Kossuth Lajos utca 13.), mert pontosan és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert Kiss szerencséje Nagy! Gyászhir. Fényes Péter batizi földbirtokos hosszas, sorvasztó szenvedés után 35 éves korá­ban a múlt szerdán elhalt. Már régebben hor­dozza magában a pusztító tüdővész csiráit, ag- gasztóbban csak a múlt év folyamán lépett fel, midőn orvosai tanácsára a Tátrába ment gyó­gyulást keresni. A család mindent megtett élete megmentésére, ám a végzetes csapást elhárítani lehetetlen volt. Napról-napra gyengült, végre a gyógyíthatatlan kór csakugyan kioltotta életét. Pénteken délutáu helyezték a közönség nagy részvéte mellett örök nyugalomra Batizon a ko­rán elhalt férfiút. A Fényes családon kívül a Sepsy, Halász és Hajnal családok, valamint ki­terjedt rokonság gyászolja. Uj rend — a kutyák körül. A földmivelés- ügyi minisztertől érkezett le a veszettség elleni védekezésre vonatkozólag életbe léptetett uj ren­delet. E szerint a veszettség idején a zárlat 45 nap helyett 90 nap lesz. A zártörő (póráz) és szájkosár nélküli kutyákat a gyepmester 90 napig tartja megfigyelés alatt a tulajdonos költségén. Azt az embert, akit kutya mart meg, az eddigi 8 nap helyett 21 napig figyelik meg. Ha a kutya egy másik kutyát mart meg, a megmart kutya 90, a maró kutya 8 napig tartandó megfigyelés alatt. A »bor« szó eredete. Ez a kérdés is ak­tuális most, amikor javában dolgozik a must és nagy az öröm a jótermés irányában. A Bor még Árpád idejében magyar személy név szürkét, fehéreset jelent. Árpád geneologiában Hunor és Dama apja volt, aki a száznyolcz nemzetség egyike lévén, birtokul az ország feloszlásakor a déli részen kapott részt, nevezetesen Baranya és Valkó vármegyékben. A régi valkó vármegye még Magyarországhoz tartozott; a mai Horvát­ország akkor sokkal lejebb feküdt A régi Valkó megyében voltak abban a korban a legkisebb bortermő szőlők, melyeket még Probus római császár ültetett. A Bor nemzetségnek jutott ekkép hazánk legelső szölőföldje s az oltani meghódolt lakosok megtanitották azután a magyarokat a szőllő művelésére s az abból nyert ital élvezé­sére. Mikor később a magyar nemzetségeket Bor vitéz a gyűléseken szőlőtermelésével megkínálta s lassankint — mivel az egyes nemzetségek bir­tokait a nemzetségekről nevezték el, igy az em­lített részt is »Bor«-nak, Borföldjének — a Bor nemzetségekről keresztelték el a meg kedvelt italt is- a bor névvel mint itallal már a keresz- tyénség felvételekor találkozunk. Aboritaladó eltörlése. Valóban nagy jelen­tőségű, közérdekű kérdés megoldása érdekében lépett ’ki a kezdeményezés terére a Magyar szőlősgazdák országos egyesülete, mely a bor- italadó eltörlése ügyében október 21-én d. e. 9 órakor Budapesten, a Tattersal helyiségében megtartott országos gyűlésre hívta meg a bor­termelőket, borkereskedőket, vendéglősöket, valamint, ezek országos érdekképviseleteit. A boritaladó eltörlése nem uj követelmény. Mióta fennáll, a borfogyasztásra nezve nyomasztó hatását egyenként sinylik a teimelők, a keies- kedőkés fogyasztók. Valóságos képtelenség az, hogy oly országban, melynek sok ezer polgára él a bortermelésből és egyedül csak abból, az állam kicsinyes fiskális érdekekből egyenesen elnyomja a borfogyasztást, nem is szólva arról, hogy a bor megdrágításával az állam rákény­szeríti különösen a munkásosztályhoz tartozókat az egészségre sokkal hátrányosabb pálinka­fogyasztásra. Lám, Franciaország, hogy a bor- fogyasztásnak nagyobb lendületet adjon, már 1900-ban eltörölte a boradót és 173 millió frank évi bevételről való lemondással sietett a SZINÉRVÁRALJA bortermelők segélyére. Nálunk a boritaladó csak 16 millió koronát hoz be, a mi elenyészően csekély összeg a másfél milliárdot meghaladó állami költségvetésben és a törvényhozás még erről a csekély összegről sem hajlandó le­mondani. Azaz, hogy akarna, de nem mer. Már 1902-ben majdnem leszavazta a képviselő­ház a boritaladót, melyet Széli Kálmán csak nagy erőfeszítéssel mentett meg ; másfél év előtt Wekerle is hajlandónak nyilatkozott a borital- adónak legalább mérséklésére, ha az előálló hiány fedezésére más forrásból megfelelő rekom- penzációt talál. Hát ez a hiányt pótló fedezet már meg van,a szeszadó felemelése 37 millió K bevételi többletet jelent s ennek valamivel több mint egyharmada fedezi a boritaladó el­törlése folytán előálló hiányt. Soha sem nehezült a bortermelőkre a boritaladó súlya oly óriási teherként, mint épp az idén. Az ország rend­kívül nagy bortermésnek örvend, a mustára hektoliterenként 10—15 koronára szállott le, de még ilyen alacsony árak mellett sem akad vevő, mert a kereskedők félnek attól, hogy ,a megvásárolt borok a nyakukon maradnak' És joggal félnek, mert a boritaladó meg egyéb terhek a fogyasztásban annyira megdrágítják a bort, hogy a kitűnő minőségdacára a fogyasztók visszariadnak a magas áraktól. Hiszen külföldi ember előtt szinte hihetetlennek tűnő dolog az, hogy midőn a termelő 15—20 fillért kap egy liter mustért, Budapesten 1 koronán alul sem lehet megiható bort kapni, holott Párisban 30-40 centimesért jó asztali bort szolgálnak ki a vendéglőkben. Kérelem a zongorajátszókhoz. »A magyar nemzeti zene müformáit és sajátszerűségeit« szán­dékozom megírni és ezért hazafias tisztelettel fel­kérem azongorajátszók közül azokat, akik oigá- nyos modorban vagy naturalista-módon játsza­nak, hogy a magyar nóta játékmodorát, zamatos, szenvedélyes karakterét ne hagyják elveszni el­rejtve az ismeretlenség homályában, hanem akár kótába foglalva, akár az általuk használt magya­ros futamokat, átmeneteket stb. ismertetve örökít­sék meg. Ha más népek nemzeti zenéje oly saját­szerűségeket tüntet fel, ami faji karakterüket büszkeséggel tölti el, a magyar is joggal követel­heti, hogy zenéjét, a délibábos rónák csapongó, sírva vigadó nótáit, a magyar lassú és friss csárdás játékinodorának nemzeti jellegét egész Európával elismertessük és az utókor számára megmentsük. Kéziratokat, kólákat vagy szíves­ségből átengedett saját szerzeményeket méltóz- tassék címemre (Erdős Tivadar tanár, Besztercze- bánya) küldeni. Hisz minden városnak megvan a maga nótaköltője és cigánya, aki a dalt meg­zenésíti. Ne hagyjuk elveszni nemzeti kincsein­ket! Gyűjtőknek megküldöm viszonzásul: »C7/ és briliáns zenei hatások a zongorajátékban« cimü népszerűén megirt és hangjegymintákkal ellátott müvemet. Fegyverhasználat Nagybányán. Pénteken d. u. 2 órakor a Hid-utca sarkán Koszorús Mihály szolgálatot teljesítő csendőr észrevette, hogy egy vidéki ember többedmagával pityókos állapot­ban elállja a járdát s akadályozza a közleke­dést. A csendőr egész higgadtan, de komoly hangon odaszólott a leghangosabb atyafinak, hogy menjen le a járdáról, vagy menjen tovább, de ne akadályozza a közlekedést. Mire az illető azt felelte, hogy a csendőrnek semmi köze hozzá. A szolgálatot tevő csendőr látva, hogy hetivásári hangulatban levő emberrel van dolga, felszólította, hogy kövesse a városházára. Elő­zetes őrizetbe akarta tenni, mint ittas egyént. Erre az durva és itt le nem irható aljas kifejezé­sekkel illette a csendőrt, majd többször feléje ugrott, meglökle, sőt mellen fogta s egy Pap János nevű misztmogyorósi ember bujtogatá- sára a csendőr oldalfegyverét is elakarta venni. Közben összegyülekeztek sokan, részeg és ke­vésbé részeg emberek s mind csendőrellenes elveket kezdtek hirdetni, mire nem volt más menekvése a szolgálattevő csendőrnek, mint hogy kardot rántott s fejen csapta a vitézkedőt. A kard bal arcán sértette meg súlyosan a ran­dalírozó embert, akiről kiderült, hogy az Kosz­tin Mihály misztmogyorósi biró. A sérültet természetesen a kórházba vitték, ahol Kádár főorvos és Nagy János orvos bevarrták a sebet s csendőri őrizet mellett nyugalomban tartot­ták egész délután az atyafit, Pap Jánost szintén elfogták, aki bujtogatás miatt első vizsgálati fogságban van. Főmunkatársak: dr. Kaba Tihamér és dr. Katona Sándor. 119/1908. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szat- márnémetii kir. törvényszéknek 1908. évi 10884. számú végzése következtében dr. Keller Lajos szinérváraljai ügyvéd által képviselt, Mandl Mózes és fia cég szinér­váraljai lakos javára végrehajtást szenvedett lakásán Szamosborhida községben 331 K 20 fillér s jár. erejéig 1908. évi junius hó 11-én foganatosított kielégítési végre­hajtás utján felülfoglalt és 3756 koronára becsült követ­kező ingóságok, u. m.: egy gőzmalom berendezés, egy cséplő, egy fabódé, egy hegedű, házibutorok és vasaló nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1908-ik évi V. 579/2. számú végzése folytán 331 K 20 fillér tőkekövetelés, ennek 1908. évi április hó 1. napjától járó 6% kamatai, eddigi összesen 122 ko­rona 94 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szamosborhidán alperes lakásán leendő meg­tartására 1908. évi név. hó 11-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t,-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígé­rőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralja, 1908. évi okt. hó 23. napján. Páblé Antal, kir. bir. végrehajtó. Üzletáthelyezés! Tisztelt vevőimet értesítem, hogy vaskereskedésemet a Korona-szálloda helyiségéből a Takarékpénztár épületébe helyeztem át. — Kiváló tisztelettel: Markovit« Lázár, 39—10 vaskereskedő. és eléé hangszereli részletfizetésre kaphatók AMI ÉS MIMÉI hangszeráruházában Budapest, VII., Rákóczi-ut 26. Árjegyzék ingyen! 4-40 Kivándorlás szükségtelen! Amerika itt van! Alapítson házi-ipart mindenki l\ Kérjen felvilágosítást mindenki r Budapest, Kispest. Legkönnyebb pénzkereset! Élethossziglani megélhetési mód.

Next

/
Thumbnails
Contents