Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-04 / 23. szám
(2) 1907 Junius 4. 23. szám Kepes Gyula és Simonyi Béla szinérváraljai illetősége nem ismerteteti el. Bogdán István 50 K 25 f községi pótadójának törlését elrendelte a közgyűlés. A 25-én tartott gyűlésen Ziegelhofer Ödön segédjegyző adta elő az ügyeket, mivel Uray községjegyző gégebaja miatt ebben akadályozva volt. Az esküdtek választását most is levették a napirendről épen azon okból, ami már a 21-iki gyűlésen is fenforgott; de utasította a gyűlés a bírót, hogy a választásra 15 napon belől uj gyűlést hívjon egybe s addig is fogadjon fel a kézbesítésekre két embert. Losonczy Gyulának a tűzrendészetre vonatkozó indítványára hozott határozatot lapunk múlt számában már leközöltük. Itt csak azt említjük meg, hogy a felfogadandó rendőröket Ziegelhofer Ödön segédjegyző és Kocsis János képviselőtestületi tag fogja a fecskendő kezelésére betanítani, tűz esetén a mentést Ziegelhofer vezeti. Ez az intézkedés csak ideiglenes jellegű, mert a készülő szabályrendeletben a tűzrendészetről külön fejezet fog intézkedni. Burghofjer János utóajánlatott tett a vágóhíd bérletére vonatkozólag. Az utóajánlal elvben elfogadtatott, de érdemleges tárgyalását a legközelebbi közgyűlésre halasztották. Kondor Ferenc a 21-iki határozat oly irányú megváltoztatását kérte, hogy a bódé helyeit a piactér valamelyik forgalmasabb pontján sátrat állíthasson fel. A kérelem fölött élénk vita indult meg, melynek során Losonczy Gyula és Burg- hoffer János sok jóakarattal küzdött a kérelem teljesítése mellett, de a többség mégis elutasította azt, illetőleg ragaszkodott a 21-iki határozathoz. A vármegye alispánja 6236 — 1907. szám alatt elrendelte a Bányai utca jobboldalán az árok kitakarítását. Papolczy Béla indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a sérelmes intézkedést megfelebbezi, mert a Bányai-ut árkának a kiásásával ki lenne téve a község annak, hogy a Szinér-patak áradás idején az egész községet elönti. Különben régebben a vármegye maga utalt ki 1000 koronát arra, hogy a most kiemelni rendelt árkot betömjék. Az 1000 korona annak idején elkallódott s az árkot a háztulajdonosoknak kellett betömetni. Ami nem felelt meg ezelőtt, miért akarnak most ismét felesleges munkát, kiadást és — esetleg — veszedelmet okozni vele ? Krónika a hétről. (A helyzet. — A koronázás negyvenedik évfordulója. — A sajtóanket befejezése. — A sütőiparkiállitás megnyitása. — Elpusztult község. — A rétsági rablógyilkosok pőre.) A képviselőház a hét elején befejezte a cselédtörvény feletti általános vitát, s áttért annak részletes tárgyalására, amely széles mederben folyik. Ha a cselédtörvénynyel végeznek sorra kerülnek a vasutas javaslatok. — A horvát képviselők és a magyar kormány között megindult tárgyalások fonala megszakadt, a horvátok nem fogadták el Wekerle kompromisszumos tervét. Elégületlenségük a vasutas törvény tárgyalásánál fog előreláthatólag teljes erővel kitörni. — Vasárnap az ország külömbőző részein népgyülések voltak, különösen szocilisták által rendezettek, s Megy, indul haza, otthon elfelejti börtöne borzalmait. Még mielőtt tiszta ég helyett nedves kőfal borult föléje, sok minden elveszett, de a hűség némelyeknél az elveszetthez megmaradt; s ő . . . ? Félt visszagondolni. Jó sorsa majd elvezeti. Beá bízta magát. Mintegy öntudatlanul ment neki a vak éjnek. Látnoki szemmel néz jövőjébe. Csak homályt vesz észre. Elmosódott emlékek is feltolakodnak leikébe. Ezen az utón már kétszer volt. Itt sebesült meg, itt bukott le lováról. Erre vitték szomorú fogságba, ahonnan most visszatér . . . Itt a rég nem látott hajlék; most már derengett előtte, az öröm is visszatért beléje, — benyitott. Mi várt reá ? A zajra föbredt az agg. Megösmerte fiát. . . Az megértette, mit akar mondani, fölemelt reszkető kezéről; e.őtte sápadt, élettelen nő feküdt, — a neje. Egy megtört szív utolsó nyögése hallatszott, egy sóhaj. A zivatar lármája nem vegyült már a csöndbe, vagy tán erősebben dúlt idebenn a vihar . .. A férfi könnyezett. Hűtlenül elhagyte őt élete párja, mielőtt még egyszer megölelhette volna. Elvándorolt, még mielőtt egyszer magához szoríthatta volna forró szivét, megszökött előle — a halálba. Ezért jött vissza? Ezt hozta neki a szabadság ? A vihar nem zúgott többé, talán azért, hogy két boldogtalan imája felhangozzék a menybe. Rúzsa Dezső. SZÍN ÉR VÁRALJA ezeken hangosan követelték az általános választói jogot. Legnagyobb feltűnést a nagyváradi magántisztviselők nagygyűlésének lefolyása keltett, hol szembehelyezkedve a mai kormánynyal, igen hevesen szálltak síkra az általános titkos szavazati jog mielőbbi törvénybeiktatása mellett. — A nemzeti közművelődés emelése érdekében a vallásügyi miniszter figyelemreméltó rendeleteket bocsátott ki, melyeknek czélja: összpontosítani a magyar kultúra erejét a felekezetek és az állambontó nemzetiségek teljes kizárásával. A koronázás negyvenedik évfordulóját nem fogják zajos ünnepségek keretében megülni, hanem a kormány törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, hogy maradandó emlékekkel örökítsék meg a történelmi nevezetességű tényt. Száz koronás arany- és ötkoronás ezüstemlékérmeket veretnek s ezek átadatnak a közforgalomnak. A fővárosban munkáskórházat és munkásotthont létesítenek, újra felépitik az Árpád emlékére emelt templomot és megnagyobbítják a zágrábi kereskedelmi múzeumot. A sajtóanket igen hosszúra nyúlt tárgyalásai e héten véget értek. Határozatot ez az ankét természetesen nem hozhatott, de az igazságügyminisztert helyettesitő államtitkár kijelentései után indulva biztosra vehető, hogy amennyiben a sajtóreform a mostani kormány és a mai politikai viszonyok közt nyerne megoldást, az kétségkívül olyan sajtótörvény lesz, amely a sajtó- szabadság minden igazi barátjának megelégedésével fog találkozni. A nemzetközi sütő-, cukrász- és rokonipari kiállítást kedden nyitotta meg József főherceg, neje Auguszta főhercegnő kíséretében. A kiállítás legfontosabb iparágainak fejlesztésének modern eszközeit mutatja be és a nagy érdeklődést tekintve, amely iránta széles rétegekben mutatkozik, valószínűleg fényes erkölcsi és anyagi sikert fog elérni. Az ország sok helyén nagy mérvet öltött áradás különösen Rudolfsgnád torontál megyei községben valóságos katasztrófává fajult. Az árvíz nemcsak a községbeliek termését pusztította el, hanem tönkretette az egész virágzó községet is, mely 1 —4 méterig vízben áll. Az árvíz sok em- beréletet is martalékává ejtett, s a kár több mii lió koronára rúg. A katasztrófáról nap-nap után hajmeresztő részletek kerülnek nyilvánosságra. A pestvidéki törvényszék esküdtbirósága hétfőn kezdte meg a vác-rétsági rablógyilkosok bünpörének tárgyalását. Az elvetemült gazemberek még 1904. január 5-én este megtámadták a vác-rétsági postakocsit, Czellik József postakocsist s a vele együtt utazó Szunter Jánost nagy kegyetlenséggel megölték. A gyilkosság elkövetése után a kocsit feltörték és elraboltak belőle 5350 koronát. A gaztettet az egyik tettes, Barna Lukács árulta el, aki a végtárgyaláson is beismerésben van, mig a többiek konokul tagadnak. Hétfőn befejezték a vádlottak kihallgatását, kedden pedig a tanukra került a sor. Ezeknek kihallgatása, a közönség nagy érdeklődése mellett, az egész hetét vette igénybe. Adomák. A prédikáció. — Oh, tisztelendő uram — mond a parasztnő a segédlelkészhez — mily felségesen prédikált ma ! — Örülök — felel a a lelkész, — hogy tetszett Ügyelőiednek. Hát mi vonta belőle magára leginkább a figyelmét ? — Oh, tisztelendő ur, magamfajta emberek az ilyesmire nem szoktunk figyelni. Igaz szeretet. — Ugyan mit csinálna kigyel- med, hu az ura feltámadna? — kérdi egy asz- szonyt a szomszédja. — Akkor az előbbi orvosát hivatnám el ismét! A hordár és a csizmatisztitó. Azon vitatkoztak, hogy kit illet az elsőség. Hogy a hordár fölényét kimutassa, felszólítja a csizmatisztitót, tisztítsa ki a csizmáját. Amikor ez megtörtént, azt mondja a csizmatisztitó a hordárnak: »Rendben van; most már te hozd el az én kaszlimat és kvittek vagyunk!« HÍREK. Eljegyzés. Dr. Keller Salamon ügyvéd eljegyezte Kepes Sándor sirkőgyáros leányát Gizikét. Vizsgálat. Dr. Róth Ferenc, a szatmári kir. törvényszék elnöke a. múlt hó 28-tól junius 1-ig. terjedő idő alatt tüzetesen megvizsgálta a helybéli kir. járásbíróság ügykezelését és a tapasztalt mintaszerű vezetés fölött úgy az elnök, mint Papp Béla, kir. ügyész, ki a bírósági börtönt vizsgálta elismerését és megelégedését kinyilvánította. Évzáró vizsgálatok a helybeli áll. elemi iskolában e hó 15., 17. és 18-ik napjain lesznek megtartva. 15-én hittanból, 17. és 18-án a reáltárgyakból vizsgáznak a növendékek. Az iparos tanonciskola vizsgálata 16-mnd. e. 10 órakor lesz. A Rákóci-zászló javára junius 1-én tartott nyári mulatság nem sikerült úgy, mint vártuk s amint a rendezőség fáradozása megérőemelte volna. Az idő kedvezett a mulatságnak és a Bárány Béla által Ízlésesen feldiszitett lombsátor kíváncsian várta a vendégeket, de bizony azok fölötte gyéren érkeztek. 6 órára volt kitűzve a kezdés és még 8 órakor is teljesen üres volt a tánchelyiség. Későbben aztán mégis összegyűlt annyi vendég, hogy deficit talán nem lesz. Akik eljöttek, nem bánták meg, mert jó kedvvel mulattak — sokan reggelig. Sokan panaszkodnak, hogy Váralján ritkán rendeznek mulatságokat s mikor rendeznek, kong a terem az ürességtől. Különös elismeréssel és dicsérettel kell megemlékeznünk Bárány Béláról, ki költséget és fáradságot nem kiméivé, különben is szép fekvésű és berendezésű gyümölcsösét ez alkalomra kis paradicsommá varázsolta. Az általa rendezett tűzijáték szép sikere, kitűnő borainak hatása alatt támadt fesztelen jókedv és a Kertész Antal pompás konyhája feledtették azt a részvétlenséget, mit Váralja közönsége a mulatsággal szemben tanúsított. Az iparos osztály teljesen távol tartotta magát. Hiba volt a rendezőség részéről, hogy a rendezők névsorának összeállításánál az iparosokról megfeledkeztek. Némelyek ezt adják okul az elmaradásra. ji Nyilvános nyugtázás. Kepes József asze- genysorsu iskolásgyermekek részére 6 koronái ajándékozott, mint amit neki a kir. jbiróság ta- nuzási díjul megítélt. Adományáért fogadja az egyesület köszönetét Domokos István egyesületi titkár. Lopás. A bikszádi vasul Szentvér állomásán a napokban mintegy 10 kg. ágynemű egy csomagban eltűnt, a lolvajlást csakhamar észrevették és jelentést teltek a csendőrségen. A megejtett nyomozás kiderítette, hogy a lopást Stefan Ferenc nevű egyén követte el, kinél az ellopott tárgyakat meg is találták. A nagybányai áll főgimnázium vizsgálatainak sorrendje kővetkező: Jun. 15-én vallásiam vizsgálatok. Jun. 17. I. Magyar, latin, II. Számtan, rajz. III. Történelem, földrajz. VII. Magyar, német, történelem. Jun. 18. IV. Számtan, rajz, térmészet- rajz. V. Magyar, latin, német. Jua. 19 én I. Természetrajz, földrajz. II. Magyar, latin. III. Számtan, rajz. VII. Természettan, számtan. Jun. 20-án IV. Latin, történelem. V. Számtan, természetrajz, rajz. VI. Rajz, görögpótló, görög, történelem. Jun. 21-én. I. Számtan, rajz. II. Természetrajz, földrajz. III. Magyar, latin, német. VII. Rajz, görögpótló, görög, latin. Jun. 22-én. IV. magyar, német. V. Történelem, görög, görögpótló. VI. Természetrajz, számtan. Az érettség vizsgálataira h. elnöknek ki van küldve dr. Tóth Sándor eperjesi kir. kath. főgimn. igazgató. A szóbeli érettségi vizsgálatok valószínűleg jun. 11-én és 12-én lesznek. Öngyilkosság dinamittölténynyel. Smiilár József bányatulajdonos Felsőbányán, betegsége miatti elkeseredésében rémes módon vetett végett életének. Kertjében a földre egy dynamit- töltényt helyezett el, majd a kanócot meggyujtva fejét a töltényre tette. — Néhány másodperc múlva, midőn a robbanás megtörtént és a füst elszállt a zajra odasietők egy fej nélküli szétroncsolt hullát talállak. A tragikusan elhunyt nagy családot hagyott hátra. Az iparkamara szaktanfolyamai. A debreceni iparkamara a kereskedelemügyi minisztériumtól megbízatást nyert, hogy a kamara területén fekvő nagyobb városokban ipari szaktanfolyamokat szervezzen mesterek és segédek számára. A kamara most gyűjtötte össze az iparosságnak a tanfolyamokra vonatkozott kívánalmait, hogy a minisztériumhoz beterjeszsze. A kamara sajnálattal észlelte, hogy sok nagy városban, melyekben pedig ez iparoktatási intézmény nagy gyakorlati hasznai igen szükségesek volnának, részben az iparosság, részben a hatóságok közönye miatt, nem jelentkezett megfelelő mérvű kivánalom. Örvendetes azonban, hogy viszont több helyről a tanulni, fejlődni vágyásnak számos jele tapasztalható. Nagybányáról a szabó, czipész és asztalos iparban kértek tanfolyamokat. Ezenkívül még Debreczen, Szatmár, Nyíregyháza, Karczag, Kisvárda, Hajdúböszörmény, Török- szentmiklós, Hajdudorog, Jászapáti, Halmi kértek a kamarától ipari tanfolyamokat. Az Alföldi Cognacgyár felhívása. Az Alföldi Cognacgyár tudomására hozza a gazdaközönségnek, miszerint a vállalat elhatározta, hogy egy pálinka beraktározási és értékesítési osztály felállításával egy régóta nélkülözött közgazda- sági intézményt óhajt megalapítani és megho- •nositani és ennek keresztülviteléhez kéri a támogatását. Igen sok gazda az értékesítéssel nem bír megküzdeni, mert egyrészt sokszor az általa főzött pálinkára évekig nem tud vevőt
