Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-04 / 23. szám
23. szám. 1907. Junius 4. (3) találni, másrészt nem ismer oly vállalatot, mely neki termelvénye értékesítése körül segédkezni tud és ezért inkább nem főzi ki a gazdaságában termelt gyümölcsöt, hanem azt vagy el hagyja rothadni, vagy a házi állatok által eteti meg, miáltal önmagát károsítja meg, mert igy a gyümölcstermelés aránytalanul kisebb hasznot hajt, mintha az pálinkának dolgoztatnék fel. A vállalat, mely Kecskeméten, az ország szivében, hazánk legelső bortermő és pálinka termelő helyén fekszik, hivatva van egy fontos »értékesítő szervet« képezni és a tervezetbe vett exportszerü értékesítés által, határozottan dicséretreméltó köz- gazdasági missiót végezni, mert bárkitől a saját égetésü bárminemű pálinketermelvényét akár egészben való beraktározásra és bizományi eladásra, akár pedig minta ellenében, bizományi eladásra mindenkor a legjutányosabb raktárbér és jutalék mellett szívesen átveszi és külföldön létesített kitűnő összeköttetései utján . következő piaczokra, mint Amerika, Austria, Ma- j rokko és Batavia, fogja exportálni. Hogy mindez a t. termelő közönség részére könnyebben keresztül vihető legyen a beküldött árukra előleget is folyósítunk, miért is tisztelettel kéri az eziránti kívánalmakat határozottan kitüntetni. Az előleg a beérkezett áru elraktározása és a megfelelő előlegezési levél aláírása után folyó- sittalik. Garázdálkodó cigányok. Tudtunkkal figyelmeztették már a községi elöljáróságot, hogy községünkben idegen cigányok garázdálkodnak s nem egyszer épületes botrányt rendeznek a község legnépesebb utcáin is. Sem az elöljáróság, sem a csendőrség nem tartotta szükségesnek a cigányok kiutasítását s most épen az elöljáróság egy tagja, Imre István, esküdt adta meg az árát a nembánomságnak. Május 29-én ugyanis adóvégrehajtáson volt Imre a községben a végrehajtóval és egy rendőrrel. A Zugó-völgy táján a cigányok megtámadták a végrehajtó társaságot s egyik cigány az esküdtet fejszefokkal úgy oldalba vágta, hogy most súlyos beteg és hivataloskötelességét nem teljesítheti, pedig négyből csak ő egyedül van most a község szolgálatában. A támadás elől a végrehajtó — állítólag — egy közeli kocsi alá bujt, a rendőr pedig kivont karddal — . . hanyathomlok futott tüskén bokron át, míg magát biztonságban nem érezte. Imrét egy kocsis mentette ki a cigányok körmei közül. A támadó cigányok elmeneküllek s most a csendőrség keresi őket újabb találkára. Fürdőinkről. A rügyeket fakasztó tavasz alig fejezi be a természetet fölujitó munkáját, már is nyomába lép a nyár és megindítja a munkában vagy élvezetben kifáradt emberiség nagy áradatát a fürdőhelyek felé, a szabad természet ölében enyhet keresni. Ezzel elkövetkezett a legfontosabb pillanat a fürdőlulajdonosokra nézve, kik élelmességük és fürdőik jelentősége arányában osztoznak a tömegen. Sajnos, a magyar fürdők csak egy kis részét foghatják fel ez áradatnak a maguk számára, mert a nagy hullámok föltartózhatatlanul hömpölyögnek tovább a messze idegenbe, nagy kárára a magyar íiirdő- ügynek és örömére -a külföldi fürdőtulajdonosoknak, kik magyar vendégeiket gavalléros tulajdonaiknál fogva rendesen nagyra becsülik. A magyar fürdők tulajdonosainak persze rosszul esik ez a mellőztetés, melyben érdekeiknek nagy sérelmét látják. Ha a dolgot közelebbről szemléljük, első sorban is a magyar társadalom lelkiismeretét kell nehány szemrehányással megterhelnünk. A magyar közönség nem viseltetik fürdői iránt a bizalom kellő mértékével, kicsinyli a fölszereléseket, kevesli a nyújtott kényelmet, ócsárolja a szórakozási eszközöket és drágálja a költségeket ; mert mindig egy elsőrendű külföldi fürdő képe lebeg szemei előtt s ennek hatása alatt túlzott kritikát gyakorol a kezdet nehézségeivel küzdő magyar fürdőkkel szemben. Eközben feltámad ugyan egy pillanatra a hazafias érzés, de a módnélküli kényelemszeretet mellett nem tud érvényesülni. Viszont a közönségnek egy másik része dicséretre méltó magatartással fogadja a sajtó buzdítását s úgyszólván téritő munkát végez azok körében, kik a külföldieskedés hiú vágyaiból alig tudnak kigyógyulni. Az eredmény mindamellett nem elégíti ki a fürdőigazgatóságokat, mert nem fogynak ki elegikus panaszaikból s egv-két jól látogatott divatos fürdőt kivéve, a többiek mindinkább fogyó reménynyel néznek bizonytalan jövőjük elé. Ha azonban célt akarnak érni, elsősorban lássák be, hogy a sürgős teendők jelentékeny része őket is illeti, s csak ezeket elvégezvén számíthatnak a közönség, esetleg az állam nagyobb mérvű támogatására. SZINÉRVÁRALJA Abból a szempontból kiindulva, hogy az életképesség a versenyképességtől van föltételezve, feleljenek meg önmaguknak a fürdőtulajdonosok arra, hogy a vezetés hivatása magaslatán áll-eV Figyelemmel kisérik-e a külföldi fürdők vezetésében a kor igényeinek megfelelő változtatásokat, s tesznek-e kísérletet azok helyi alkalmaztatása iránt? Megtörténik-e minden a közönség kényelme, szórakoztatása céljából ? Végre fordiltatik-e gond a közönség esetleges — különösen az élelmezésre vonatkozó — panaszainak orvoslására. Az ezen kérdésekre adott válaszokban foglaltassák a fürdővezetőség üzleti hitvallása, melyre a közönség bizalma helyezkedjék. A közönségtől nem lehet elvitatni a logikus gondolkozást, midőn azt kívánja, hogy előbb a fürdő-igazgatóságok kezdjék meg a reformokat, az ő kötelességei csak ezután következnek. Kétségtelen, hogy ezután is mindig lesznek elegen, kikel csak a külföldi fürdők komfortja tud vonzani, de e körülményben az ős vándorlási ösztön jelenségét is kell tekintenünk, mely a mai kor müveit emberében kulturtényezővé alakult át. A népeknek szükségük van a bensőbb érintkezésre, hogy tapasztalataikat, szokásaikat össze mérve, kicserélhessék s szellemüket uj eszmék fölvétele által fölfrissitsék. A fürdőhely pedig — hol a társadalom kvintesszenciája gyűl össze- — erre nézve a legjobb alkalmat nyújtja. Ezért azonban kárpótol bennünket a kölcsönösség, vagyis ugyanazon ösztön irányítja az idegen forgalmat is hosszú, tekervényes utakon át Magyar- ország felé is, ha még egyelőre kisebb mértékben. A fürdők itt már nemzetgazdasági jelentőséget nyernek, ha sikerül nekik, magukat a turisták célpontjaivá felküzdeni. Szóval, a fürdőigazgatóságok tevékenységének alapelemei legyenek: kényelem, jó élelmezés és olcsóság! Akkor csak idő kérdése, hogy a magyar fürdőhelyek hemzsegjenek a tarka sokaságtól s ebben lesz legfőbb vonzóerejük. Az ember végre is a maga szemléletében találja meg a legtöbb gyönyörét, nem tud fölségesebb látványt, mint egy impozáns tömeg hullámzását és nem ismer bájosabb zenét, mint a messze kiharsogó életkedvet. E nagyszabású feladat azonban megköveteli az erők egyesítését s a partikuláris érdekek teljes mellőzését és azért kívánatos volna, ha az állam támogatásával elősegítené fürdőügyünket. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. Zsúp rozsszalmát vásárlók bármilyen mennyiségben, vagy erre előleget adok az idei aratás utáni vagy későbbi átvételre. Az ár és a keresztek mennyiségét kérem. Síiig! M iiVEHÁS ZEKE« II. p. UÁLASZUI (Szatmáimegye) czimen tudatni. 22-3 ZPelfünő olcsói: +-» , *0 H <D 01 •tű N 0 U <0-H T) d ior r „VWUVIVHI mely alkalomból van szerencsém felhívni a t. közönség szives figyelmét, miszerint üzletemben folyó év junius hó 1-től egész julius 1-ig feltűnő olcsó árban vásárolhat következőkét : tipli Iliiül, Pistii, iHÍStDl Sll. Női, férfi és gyermekcipőraktár! Maradékok félárban! Tisztelettel «3-« Osztián Antal. ® H r+ P> 4 0 N P 03 ® 0^ Peltünő olcsói: 4871 — 1907. ikt. sz. Hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közzé tétetik: miszerint a szatmár- bikszádi helyi érdekű vasút számára az alább megnevezett határokban kisajátított területekről elkészített összeírás, térkép és egyedi kimutatás hitelesítésére a helyszínére a következő határnapok tűzetnek ki, úgymint: Aranyosmegyes községre nézve 1907. évi junius hó 25-én délelőtti 9 óra, Gombáserdő állomáson, Avas- Újváros, Ráksa és Avasvámfalu községekre nézve 1907. junius hó 27-én délelőtt 9'/2 óra, Avas-Újváros állomáson Avasfelsőfalu és Terep községre nézve 1907. évi junius 28-án délelőtti 10 óra, Bikszád állomáson. Az érdekeltek feíhivatnak, miszerint netaláni észrevételeik a fennebbi határnapon a bizottság előtt előterjesszék, különben a kisajátítás és a felvett térfogat, úgy a feljegyzett szolgalmak s jogosultságok iránti kifogásaik többé tekintetbe nem jöhetnek. Egyúttal felhivatnak mindazok, akik a fennebbi határokban a fent említett vasút számára kisajátított területekért járó és az egyedi kimutatásban kitett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegre bármi cim alatt igényt tartanak ; ezeket 1907. évi julius hó 20-ig ezen telekkönyvihatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők, észrevételeire s igényeire semmi tekintet nem lévén, a kisajátítási és kártalanítási összeg annak és azon mennyiségben fog kiadatni, akinek nevére és amely összeggel az az egyedi kimutatásban ki van téve, a bekebelezett vagy felülkebelezett tételek pedig ezentúl a kisajátított területről hivatalból le fognak töröltetni. Az összeírás, térkép és egyedi kimutatás a telekhivatalban betekinthető. Az érdekeltek elmaradása a hitelesítést nem gátolja. Kelt Szinérváralján, a kir. járásbíróság, mint tkvi hatóságnál 1907. május 25. 23—3 Papp István, kir. jbiró. KLEIN SAMU ^fl úri és női divatáru-üzlete Szinérváralján. 1 ' | | Értesítem az igen tisztelt vevőközön- j ségef, hogy a legdivatosabb tni is nyári Pilisig mstrteltí, u. m. angol, francia és gácsi női ruhakelmék, díszek, kartonok, vásznak, kanavásznak nagy választékban. Hímzett batiszt, detain és selyemblúzok, szőnyegek, asztal- és ágy- teritők, függönyök, nap- és esőernyők és minden e szakmába vágó cikkek. Női diszitett kalapok, kézimunkák, nyakkendők, férfikalapok, ing,gallér,kézelő stb. Mérsékelt árak! A t. közönség pártfogását kéri tisztelettel : IClein Samu. 21 Km vásárlás lián épp tlelM Képei ÉK. 1923/1907. K. B. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1907. évi május hó 2-án 31,291/1907. III. 1. sz. a. kelt intézkedése folytán a vámfalusi bükkerdőipar részvénytársaság által a vámfalu-büdössári h. é. vasút céljaira I Vámfalu község halárában szükséges ingatlanokra vonatkozólag a kisajátítási tervnek, az 1881: évi í XLI. t.-c. 33. és következő §-ai alapján leendő megállapítása céljából a helyszíni tárgyalásra ; 1907. évi junius hó 17-ik napjának d. e. 9 órája i Vámfalu község házához oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett, akkor is# érdem ileg határoz, ha az érdekeltek közzül senki sem jelenik ! is meg. Kelt Nagykárolyban, Szatmár vármegye közig bizottságának 1907. évi május hó 15-én tett ülésen kívüli intézkedése alapján. 22—3 Dr. Falussy, elnök. SZATMÁRMEGYE. Szatmárnémetdől köz,: ——— -— vetlen vasúti vonal a fürdő-állomásig. Fürdőidény május hó 15 tol szeptember hó 20-ig' V Kénes vasas égvényes savanyúviz- források : vérszegénység, légző, - emésztő-szervi bántalmak-, vesebán- talmak-, gyomor- és bélhurutnál s egyéb más bajoknál kitűnő sikerrel használható fürdő, völgyben, szép erdős parkkal, szélmentes, kényelmes lakásokkal, házilag kezelt fürdő, ízletes, jó és olcsó ellátással. Megrendelések és tudakozódásokra díjtalanul válaszol, prospektust kívánatra ingyen és bérmentve küld a /} a Máriavölgyi füráóigazgatőság Vámfalu f' Szalmármegye.