Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-10 / 50. szám
TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona. Fél évre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Nyiltlér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: fAbiAit istvAft A lapra vonatkozó mindennemű közieméi.y és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Földes Béla nyilatkozata a helyzetről. (Befejező közlemény.) A kiegyezésnek forgalmi politikánkra való kihalása első sorban a vasúti tarifapolitika iránt létrejött megegyezésben tükröződik vissza. A vasutpolitika terén, minthogy Ausztria-Magyar- ország között most nem szövetség, hanem csak szerződés áll fenn, a messzebbmenő kedvezményeket, mint amelyek a Németországgal kötött szerződésben foglaltatnak és melyek a legnagyobb kedvezmény elvén alapulnak, nem akarták megújítani. A legnagyobb kedvezmény magyarázata tekintetében nézeteltérés merült fel, amennyiben a vasúti díjszabás terén bizonyos szállítmányok megszerzése érdekében távolabbi pontoknak nagyobb előnyök nyujtatnak, mint természetesen a saját állampolgároknak. Ezen alapon osztrák részről csak annyi kedvezményi akartak a magyar szállítmányoknak nyújtani, amennyit élveznek osztrák állampolgárok, de nem annyit, mint amennyit esetleg idegen (államok termelői élveznek. Vasulpolitikai és vasut- pénzügyi szempontból az osztrák álláspont ki- fogásoihatatlan. Ha egy osztrák vasút egy ezer kilométernyi vonalhosszra képes nagy orosz szállítmányokat megszerezni, melyek különben a tengeri utat keresnék fel, lehetetlen kívánni, hogy ugyanazon kedvezményt nyújtsa a közelfekvő magyar állomásnak. Alig is lehetett volna ezen általánosan elismert igazsággal szemben Magyarországra nézve kedvező elbánást biztosítani, ha nem sikerült volna annak idején Szélinek egy igen szerencsés és Magyarországra nézve előnyös megállapodást létesíteni, ameny- nyiben egyszerűen a fennálló díjrészletek rög- zitteltek. Azonban eltekintve attól, hogy el kell ismerni, miszerint egy állam sem képes vitel- dijpolitikai fenségi jogáról teljesen abdikálni, a Széll-Körber féle egyezmény már első alkalmazásánál is nagy nézeteltérés és inlerpretalio- nalis nehézségek keletkeztek. Magyarországra nézve pedig nem bir fontossággal, hogy Ausztriát a Magyarországot nem érdeklő viteldijak megállapitasában gátolja, hanem csak az, hogy a nagyobb távolságból származó provenienciák az olcsóbb differenciális dij alapján a magyar termelő versenyképességét alá ne kösse. A kormány által kötött megállapodás ezt elérte és igy biztosítva van az, hogy olyan kedvezmények, melyek a magyar termelés versenyképességét csökkentenék, csak úgy adhatók meg, ha azokat a magyar szállítmány is igénybe veheti. Azonkívül a helyi díjszabás terén is biztositialoit a magyar közgazdaság érdeke, úgy hogy még arra a bekövetkezendő eshetőségre is, hogy Ausztriában egy viteldijreform következtében a viteldijak emeltetnének, ez a magyar közgazdaság mai helyzetét meg nem vállozlatandja. Ezen fontos megállapodásokkal tehát eléretett az, hogy Magyarország méltányosságból nem ragaszkodott a Széll-Körber féle egyezményhez, azaz annak Magyarországra nézve nem értékes részéről lemondott és csak olt és azon esetekre biztosította magának annak fentartását, ahol az Magyarországnak reális előnyt nyújt. Kielégítő módon oldattak meg a tarifáíis nehézségek a bruck—marchegg—wieni vonalra vonalkozólag, amelynek díjszabására eddig semmi közvetlen befolyásunk nem volt. Ennek azért van jelentősége, mert az említett rövid magánvasuti vonalak az osztrák államvas- utakra Wienen át menő forgalomnál ki nem kerülhetők s mert azokon különösen az utolsó esztendőkben dijrészesedések folytonos emelésére irányuló és a magyar kivitelt hatásukban megnehezítő tendenciák nyilvánultak. A magyar kivitel részére rendelkezésre bocsátandó szállítási dij a minden egyes magyar állomástól Pás- sauig, az osztrák államvasutak állomásairól a m. kir. államvasutakon át keletre irányuló forgalom díjszabási elbánás pedig Zimonyig és Orsováig érvényesülő Dunaverseny mérvadása szerint határoztatik meg. Magáliapittatott továbbá az egyes vasútvonalak dijrészesedésének melyek a maximális és minimális tételei. Az egyezmény felsorolja azon árucikkeket, melyekre vonatkozik és ott megtaláljuk mindazon árukat, melyek Magyarország nyugateuropai kiviteli forgalmában számottevő mennyiségben előfordulnak. Mindazon megállapodások azon eredményre vezetnek, hogy a magyar kivitel részére az eddigi közvetlen szállítási dijak nehány állomás kivételével, változatlanul érvényben lesznek hagyhatók és igy kivitelre dolgozó termelésünk a szállítási dijak címén semmi károsodást sem fog szenvedni, továbbá, hogy a m. kir. államvasutak részesedésében az osztrák államvasutak javára mutatkozó csekély, legfeljebb évi 200.000 koronányi eltolódásokkal szemben az Ausztriából magyar vonalokon át keletre irányuló áruforgalom díjtételeiből a m. kir. államvasutaknak biztosiiható nagyobb részesedésben megfelelő kárpótlás kínálkozik. A viteldijpolitika mellett a forgalmi politika egyik legfontosabb része a vasúti jog, melynek egyik forrását az üzleti rendtartás képezi. Itt is Magyarország gazdasági önállósága a szerződésben teljesen érvényre jut, amennyiben az üzleti rendtartás a közösen intézendő ügyek sorából kivétetett s igy annak az ország viszonyaihoz és jogi felfogásához, gazdasági szükségleteihez való alkalmazkodásának többé semmi sem áll útjában. Áttérek a kiegyezésnek a kassa—oder- bergi vasútra vonatkozó megállapodására. — A kassa-oderbergi vasút vonala Magyarország életében úgyis mint kiviteli vonal, úgyis mint beviteli vonal — különösen szénbevitel — kiváló fontossággal bir. A magyar forgalom lebonyolítása e vonalon nagy nehézségekkel jár, melyeket mindenesetre osztrák részről az osztrák forgalomnak előnyösitése még jobban fokozott. Vitális érdeke az országnak, hogy ezen a bajon mielőbb segiítessék, Ez két féle módon történhetett. Az egyik mód az annabergi csatlakozás, mely a magyar vasúthálózatot közvetlenül bekapcsolná a porosz vasúthálózatba. Ezzel persze a forgalmi nehézségek és magyaror- szág sérelmei redukálódnának, habár szem előtt kell tartani, hogy ezen vonalrész is természetesen osztrák területen halad át és akár államo- sittalik a vonal, akár osztrák részvényesek kezében van, az annabergi csatlakozással sem nul- lifikálhaljuk teljesen az osztrák befolyást. A másik megoldás a mostani vonal olyatén berendezése, felszerelése és oly kötelező lekötések, melyek teljes mértékben biztosítják a magyar forgalom érdekeit. Minthogy az osztrák kormány az annabergi csatlakozást egyáltalában nem, vagy legfeljebb nagy rekompenzációk fejében volt hajlandó engedélyezni, a magyar kormány elfoglalta és elfogadta a másik pozíciót anélkül, hogy a magyar forgalmi politika érdekeiből bármit áldozott volna. A megállapodás által biztosítva van egy másik vágány Teschen és Jablunka között, ahol a forgalom lebonyolítása most nagy nehézségekkel jár, biztosítva van egy kisegítő csatlakozás Dzieditznél, biztosítva van egy nagy rendező pályaudvar létesítése, melybe az Annabergből a magyar vonalra szánt vonatok belefutván, egyenesen folytatják útjukat a kassa-oderbergi vonalon, anélkül, hogy előbb az oderbergi fejállomásba kerülnének és ami talán a legfontosabb, kon- tingenlállátott a szállítandó vonatok minimuma, amennyiben naponta 94 vonalot kell továbbítani, ami a személyvonatok leszámításával a jelenlegi teherforgalom kétszeresét teszi. Azonkívül ki lett kötve, hogy oly áruk, melyek forgalomképessége csekély, pedig ezek a magyar kivitelben elég nagy szerepet játszanak, a legrövidebb idő alatt továbbitandók. Ezzel kielégítést nyertek a magyar forgalmi érdekek A kassa-oderbergi vasút kérdésével bizonyos kapcsolatban áll a likai vasul, illetőleg dalmát csatlakozás. A horvát vasút építését régebben a kormány Horvátországnak bizonyos föltételek alatt kilátásba helyezte, hogy ama teljesen elhanyagolt szegény vidék fejlődését előmozdítsa. A dalmát csatlakozás a forgalmi hálózatba való bekapcsolás nehezen megtagadható követelménye volt. A vasút építése mindeneseire tetemes áldozatot követel, mely ama vidék csekély fejlettsége mellett kevés ellenértéket nyújt. Politikai szempontból talán értékkel bir az, hogy Dalmácia, mint a magyar szent koronához tartozó terület, a magyar vasúti hálózattal összeköttetik. Az az aggodalom, hogy ezen vasút Fiúmét károsíthatná, nem jogosult, mert általában a vasút a tengeri ut olcsóságával alig versenyezhet. Inkább arra van kilátás, hogy Fiume forgalmára előnyösen fog hatni; a mennyiben a messze jövőben kedvezőtlen alakulás mutatkoznék, Fiume ép úgy fog védekezni, mint ahogy az osztrák a reá nézve rendkívül fontos Triesztet védeni fogja. A forgalom szempontjából még fontos a magyar postának, távirónak és telefonnak teljes önállósítása, mely intézmény még mindig félig-meddig közös ügy természetével birt, most pedig befelé és kifelé teljes önállóságot nyert, főleg szerződéseket a külállamokkal önállóan köthetünk Ausztria nélkül; fontos továbbá a segélyezett folyamhajózási vállalatok paritásos eljárásának biztosítása, mi különösen a magyar hajózási vállalatoknak Ausztriában szenvedett sikanirozása miatt fontos, a hajózás versenyképességének előmozdítása a szállítási adó alól való felmentésük következtében. A conzulátusi ügy terén a legfontosabb uj intézkedés az, hogy a külföldi szaktudósitók intézménye a törvény szövegébe fel van véve, bár még mindig hiányosak azok az intézkedések, melyek ez intézmény teljes elismerését és igy actióképességét biztosítanák. A két állam gazdasági önállósága természetesen visszauta- sithatatlanul követeli, hogy ott, hol annak szüksége fennforog, előbb-utóbb mindkét állam külön saját konzulai által legyen képviselve. Uj és talán nem egészen irreleváns azon intézkedés, hogy a konzuli jelentések egyidejűleg közlendők mindkét állam kereskedelmi és földmi- velési minisztereivel. Gondoskodás történik a két állam külkereskedelmének és egymásközti forgalomnak statisztikájáról. Sajnálattal nélkülözzük azt a régen óhajtott intézkedést, hogy a külkereskedelmet tárgyaló egységes munkálat magyar nyelven is kiadandó. Áttérvén a kiegyezési mü pénzügyi részére, ez a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozására kötött szerződés megkötésénél azzal együtt bírálandó el, mert, habár részben önálló egyezményekben talált kifejezést, de úgy a belső összefüggésnél fogva a kiegyezési mű elbírálásánál figyelmen kívül nem hagyhatók, de külső összefüggésüknél fogva sem, amenyiben az egyezmények szövegéhez csatolt úgynevezett nyilatkozatok szerint ezek hatálybaléptének feltételét a kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozására vonatkozó szerződésnek és a gőzhajózási szállítás használata után járó adónak megszüntetéséről szóló törvénynek létrejötte képezi. Legnagyobb fontosságot kell tulajdonítani nemcsak pénzügyi, de különösen közgazdasági, sőt politikai szempontból a fogyasztási adórendszer függellenitésének. Ezen vívmány pénzügyi jelentősége könnyen érthető; ez abban áll, hogy Magyarország állami szükségletének kielégítésénél a fogyasztási adók tekintetéből ugyanazon szabadságot fogja élvezni, mint az egyenes adóknál. Ez pedig annál nagyobb fontossággal bir, mert az egyenes adók úgy magasságuk, mint nyomasztó természetüknél fogva eljutottak azon ponthoz, melynél azok ruganyossága megszűnvén, itt nagyobb állami szükségletek kielégítésére további tartalékot nem találunk. A közgazdasági jelentősége ezen újabb rendezésnek abban áll, hogy a ma