Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-01 / 40. szám
(2) 1907. Október 1. Az országos, elintézésre váró feladatok mellett megszámlálhatlan teendő van, melyek magukban véve ugyan csekély jelentőségüeknek látszanak, mert nem is igényelnek törvényhozási vagy hatósági beavatkozást, de összeségükben mégis végtelen befolyással lehetnek gazdasági állapotaink javítására. Reformra van szükség a gazdálkodás minden ágában és újjá kell teremteni az ország egész ipari organizációját, amely utóbbihoz az uj ipartörvény, ha olyan lesz, aminőnek várják, is hozzá fog járulni. Arra kell törekedni, hogy a belföldi termelés emeltessék és a magyar áruk jobb értékesítése lehetővé tétessék. Egészséges üzleti szellemnek kell áthatni e nemzetet, hogy boldogulhasson. Kimondhatlan nagy vesztesége volt hazánknak abból, hogy a jobb módú középosztály nem tudta idejét jól felhasználni, vagyis, mint az angol mondja, pénzzé tenni. »Time is money« (Az idő pénz), ezt tartják a világ leghatalmasabb nemzetének milliói. És csakugyan azt látjuk, hogy mig a magyar közbirtokosság lába alól kilicitálják a földet, mert idejét nem tudja jól felhasználni : addig a nagy északamerikai köztársaságban az egyszerű zsellérmunkásból lett tarmer (gazda) és businessman (iparos vagy üzletember) gyárakat építtet és terményekkel megrakott hajókat küld Európába, melyek valóságos arany- özönt indítottak Európából Amerikába. A hatalmas északamerikai köztársaság a legerősebb versenytársa Magyarországnak a nyu- goteurópai piacokon. Az Óceánon túl, annak partjaitól száz meg száz mértföldnyi távolba eső nyugoti államok olcsóbban elszállítják Európába tízszer oly hosszú utón terményeiket, mint a magyar gazdák; jobban berendezett gazdasági rendszerük által megvernek és leszorítanak a piacról minket. De éppen, mivel Északamerika ennyire felettünk áll, tőle tanulhatunk és kell is tanulnunk legtöbbet. Északamerika hatalmas versenye csak az esetben lesz végzetes reánk, ha azt hasznunkra nem fordítjuk, de ha eltanuljuk Amerikától azt, amiben előnyben van felettünk, akkor a versenyből baj nem fog reánk hárulni. Ellenkezőleg, az még hasznunkra is lesz, mert a haladás utján gyorsan előre fog ragadni és elvesztett piacainkat is visszahódítjuk, mivel a földrajzi és más természeti előnyök a mi részünkön lesznek és a nyugoti, hozzánk közel eső piacokra minden esatre olcsóbban fogjuk szállíthatni terményeinket, mint az amerikaiak. Nem lehet most egyenkint kifejteni mindama tényezőket, melyeknek Északamerika nagy gazdaságát köszönheti. Csak egyre szorítkozunk, mely úgyszólván éltető eleme a többieknek: és ez az amerikai »business« szellem. Északamerikában egészen más üzletvilág van, mint Európában; ott oly pezsgő élet, örökös nyüzsgés, lázas tevékenység uralkodik, mint egy méhkasban; aminőről itt az egyszerű magyar fálusi embernek vagy kisvárosi polgárnak fogalma sincs. Puszta térségeken gyakran pár hónap lefolyása alatt városok keletkeznek, melyek rövid idő alatt jelentékeny ipari és kereskedelmi pontokká növik ki magukat. S mindezt az amerikai business szellem alkotja. Ezt a szellemet kell átplántálni Magyar- országba, vagyis inkább csak fel kell ébreszteni, Végre is visszafekszik az ágyába és csakhamar az igazak álmát alussza. Már javában horkol, midőn újabb csengetés zaja riasztja fel. Most már valóban dühöng, toporzékol, de kénytelen nyájas képet ölteni, mert az orvos érkezett meg (hajnali két órakor), kinek kezében van az ő élete. Megkezdődik a műtét; férj, feleség, gyermekek felráncigálva a mély alvásból, egymásután beoltatnak. Az orvoson meglátszik a rettenetes munka, de azért kedélyeskedik a félig alvó családdal és azt is elárulja, hogy három hete oltogat, de nem maradt még ideje, hogy beoltássá magát. Valami csirkefogó még viccet is csinált. Egy ház kapuján levő cédulán önkényes módosítást telt. Csak egy vesszőt törült el. Ez igy festett: El i xxx lóoltás naponta. Talán akadtak együgyű emberek, kik lovaikat is (nem a kancákat) beoltatni akarták himlő ellen. Elvégre sok pénzbe van egy ló, meg kell védeni a nyavalyák ellen, nehogy megkaphassa az embertől a himlőt, vagy pedig a himlő teszi lóvá az embert. Négiusz. SZINÉRVÁRALJA mert a tapasztalás megmutatta, hogy a magyar emberből is lehet épp oly jó businesmann, mint aminő az amerikai, csak be kell vezetni az üzletvilágba, vagyis módot és alkalmat adni neki arra, hogy üzletember váljék belőle. Tízezer áldozat. — A kivándorlás rémségeiből. — A száraz statisztika időközönkint beszámol a kivándorlásokról, természetesen a numerusok egyre emelkedőben vannak. Ez már oly mindennapi dolog, hogy idestova hidegen hagyja az embert. Mert hát tart nálunk a kivándorlás, nem csappan a kedv és nincs senki, aki ellensúlyozhatná. Amig arról van szó, hogy azok a szerencsétlenek hagyják oda az anyaföldet, kik idehaza munkához egyáltalán nem juthatnak, még indokolt és érthető, mert hát a hazában nem akarnak kegyelemkenyéren élni, vagy koldulni, miért is fölcihelődnek és Amerikába vitorláznak. Gondolkodóba ejti azonban az emberfiát az, hogy lelketlen kivándorlási ügynökök szép szóval, fényes Ígéretekkel elcsábítják a hiszékeny, tudatlan népet, amelynek különben idehaza volna megélhetése. Egy fővárosi napilaphoz szomorú levelet intézett egy Bueuos Airesben élő hazánkfia, melyben borzalmas dolgokról ad hirt. Arról van szó, hogy Bueuos-Airesben nem kevesebb, mint 10,000 hazánkfia ődöng, ténfereg munka nélkül. A szerencsétlen embereknek nincs kenyerük, nincs egy árva fillérjük, nincs hová fejüket hajtaniok, még alamizsnát se igen kapnak. Az ottani konzulátus — mint a levélíró mondja — egyszer s mindenkorra két korona segélyt juttatott mindegyiküknek. A szegény emberek a kétségbeesés végső pontján állanak és nem tudják mitévők legyenek. Valamennyit egy németországi kivándorlási cég magyarországi ügynökei bírták arra, hogy Dél- Amerikába vándoroljanak, hol biztos munkát és fényes díjazást helyeztek nekik kilátásba. Természetesen az egész merő hazugság volt, mert először is pénzüktől kifosztva, egyáltalán nem kaptak mnnkát, azután teljesen lerongyolódva, hasztalan szeretnének visszatérni hazájukba, nincs meg az útiköltségük, nincs aki támogassa őket. Amint a fentebbiekből is látnivaló, a kivándorlás ellen hozott intézkedések vajmi kevés eredménynyel kecsegtetitek, a hatóságok meg nem őrködnek eléggé, hogy az országot keresztül- kasul bebarangoló és ellepő lelketlen ügynökök ellen sikeresen eljárhatnának, hogy őket lefülelve, a legszigorúbb büntetéssel sújtanák. Mert hát arról van szó, hogy végre-valahára a könnyen- hivő és gyorsan lépremenő népet kell kellően felvilágosítani arról, hogy Amerika már nem a kincsek hazája, ott se pottyannak az aranyak, de meg a munkát se fizetik oly rózsásan s végül munkát se kap mindenki. Főleg azokat kell kioktatni az amerikai állapotokról, akiknek idehaza van tisztességes megélhetésük, van kenyerük, van keresetük, melyből családjukat eltarthatják illőképen és ha meggazdagodási vágyból idegenbe akarnának menni, kellemetlen csalódások érnék őket, mert koldusszegényen simák vissza százszorosán is a hazát. Komoly munkával fokozott buzgalommal és erős akarattal Magyarországban is lehet kielégítő eredményeket elérni, csakhogy mig Amerikában a legtürelmesebben tudnak várni (mert muszáj) honfitársaink, addig itthon a türelem hamar a a végletekig megy. A belügyminiszter élénken érdeklődik a kivándorlási ügy iránt, tanulmányozza ezt a kérdést és szanálni is akarja az e térért mutatkozó bajokat. Ha ez tényleg igy van, reméljük, hogy figyelmét nem fogja elkerülni a fent vázolt esemény és most már odahatni fog, hogy olyasmiknek elejét vegye, mik tízezer áldozatot követelnek. Ilyen óriási számú magyar polgár megmentése mégis csak játszhatik valamelyes szerepet egy nemzet fejlődésének, haladásának előmozdításánál. Meg kell végre menteni országunkat az elnéptelenedéstől, meg kell óvni a hiszékeny honpolgárokat a gaz, és lelketlen kivándorlási hiénák karmaitól és főleg a mai elrémitő viszonyokat, a nagy drágaságot kell enyhíteni, hogy aki e hazában él, ha már nem is- fényesen él, legalább nyomorgás nélkül élhessen, hogyha becsületesen dolgozik. Az egészséges házról és lakásról. A lakóház, mind műveltségi, mind társadalmi, mind egészségügyi szempontból fontos kérdés. A nép társadalmi jólétére és nyugalmára lényeges befolyásuk van a lakásviszonyoknak. A rossz lakásokban ugyanis 40. szám. csökken a munkakedv, romlik az erkölcs, elégedetlen lesz a hangulat. E rossz lakásokban találja támogatását a szocializmus. E rossz lakásokban támad és terjed a betegség is, ragályos kórok, melyek azután nemcsak a rossz lakás lakóját fenyegetik, hanem az összes népességet. Nagy városokban különösen fontos, hogy a szegényebb népességnek is kényelmes és egészséges lakás nyujtassék. Ezt célozzák a mindinkább terjedő munkás-házak. A lakásoknak befolyása az egészségre igen jelentékeny. Az egészségtelen ház és lakás inkább veszélyezteti a beköltöző egészséget és életét, mint a legvérengzőbb háború a katonáét. Az egészségtelen ház káros befolyását észre lehet venni minden egyes lakóján. Az egészséges ház első kelléke az egészséges telek, a talaj. A talaj, melyre házat építünk, oka lehet annak, hogy a ház fennállásának egész ideje alatt egészségtelen maradjon. Különösen ártalmas, ha a talaj szeny- nyezve van állati és növényi hulladékkal, aminő árnyékszékgödrökből, csatornákból szokott a talajba hatni. A szennyes talaj két módon fertőzheti a felette lakót. Először a viz által, mely a talajban szintén szennyes lesz; másodszor a talajlég által. A talajban levegő, talajlég van s ez a levegő a talajban fel-alá áramlik, s időnkint eltölti az utcák, udvarok, nevezetesen pedig a lakószobák légkörét. A talajlég, ha szennyes talajban rothadó anyagokkal érintkezett, azokból oly anyagokat vehet fel, melyek által megfertőzheti az embert, aki a talajléget belélegzi. A nagy házaknak erkölcsi, kényelmi és egészségi hátrányai vannak. A magas, több emeletü házak egészségtelenek. Legcélszerűbb lakóház az egyemeletes, amelyben alul vannak a nappali, s az emeleten az éjjeli helyiségek. Az építkezésre velő anyagok minősége is fontos kérdés egészségi szempontból. Az építkezésre szánt anyagok lyikacso- sok legyenek, hogy a falon át természetes szellőztetés történhessék; legyenek továbbá szárazait és rossz melegvezetők. Ezeknek a kellékeknek megfelel a jól égetett tégla. Nedvesség szempontjából különösen fontosak az uj, eléggé ki nem száradt lakóházak. Nagyobb épület falai egy-két év alatt sem száradnak ki annyira, hogy minden ártalmasságukat elveszítenék. A száradás előmozdítására a leghathatósabb eszköz az ablakoknak folytonos nyitvatartása, a folytonos szellőztetés. A szoba falának meszelése a legelőnyösebb módja a fal kezelésének. A fal festése azzal a hátránnyal jár, hogy emiatt ritkán meszelik a falat. Még hátrányosabb egészségi szempontból a falaknak papir- kárpitokkal való bevonása, mert a papir- burkolat a falnak lyikacsosságát csökkenti, mert az nedvesség által rothadásba hoza- tik, s ekkor fertőzi a szoba levegőjét, s mert az igen gyakran mérges színnel van befestve, amely szin a szoba lakójának egészségét megtámadhatja. A szoba padlója is fontos. Nálunk fapadlót használnak. A keményfa egészségesebb, mert kevésbé veszi magába a szennyet. Az ablakok tágasak legyenek, hogy a világosság és tiszta levegő bőségesen bejuthasson. De nem elégséges a házat egészségesen építeni és helyesen berendezni; azt helyesen fel is kell használni. A felhasználásnál három egészségi tényezőre kell figyelemmel lenni; a ház tisztaságára, a szobák szellőzésére és a fűtésre. A folytonos és bőséges tisztogatás, mosogatás, egyik főtényezője a lakás egész- ségesyvoltának. Ez okból fontos, hogy a lakásban lehessen sok tiszta vizhez jutni.
