Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-01 / 40. szám

40. szám. HÍREK. Eljegyzés. Nagy József m. kir. haiárszéli rendőrségi segédfogalmazó, a kőrösmezői kiren­deltség vezetője szept. hó 22-én eljegyezle Rónay Sándor kőrösmezői g. k. lelkész leányát, Mariskát. Országos vásár lesz Szinérváralján e hó 14. és 15-én. 14-én baromvásár, 15-én kirakóvásár. Esküvő. Orosz Árpád szatmári városi Írnok szept. hó 29-én vasárnap esküdött meg Munkácsy Mariskával, néh Munkácsy Mátyás hajduhadházi volt rendőrkapitány leányával. Vasúti szerencsétlenség. E hó 26-án hajnal: 3 óra táján Érmihályfalva és Reszege-Piskolt állomások között egy feltételes megállóhelyen a Budapestről jövő vegyes vonat szőlőrakományt vett fel. Mig a vonat a megállóhelyen vesztegelt, az utána indított tehervonat neki futott a vegyes­vonatnak s az összeütközés következtében 7 kocsi súlyosan megsérült, 9 utas megsebesült, kik közül egy már meghalt, egy a halállal vivődik s hetet a kórházban ápolnak. Az összeütközést vigyázat­lanság okozta. Arra nézve, hogy kit terhel a felelősség, a nyomozás folyik. Hangverseny után — verekedés virradtig. Ez az unikum Fehérgyarmaté. Szeptember hó 25-én a szatmári iparos-dalárda hangversenyen szerepelt Fehérgyarmaton. Egy Bakó nevű gyar­mati birtokos a maga mulallalására daloltatni akarta az énekkar tagjait, mit ezek megtagadtak. A dologból Bakó kezdeményezésére verekedés támadt, melyben mindvégig a kezdeményező húzta a rövidebbet. Azonban a reggeli órákban, mikor a dalárdisták a vonathoz mentek, mintegy 20—25 gyarmati ember furkós botokkal megtámadta őket, betörtek a váróterembe is és össze-vissza verték a vendégjogot élvező szatmáriakat. Egy- némelyike talán meg sem marad. Hogy ki ren­dezte a vérengzést, nem kutatjuk, csak gondoljuk; de hogy a vendéglátás ilyetén formája gyarmati specialitás, azt állítjuk. Reb. Menachem Cicesz- baijszer legutóbb igy átkozódik: »Légy te egy vendég Fehérgyarmaton!« Meghívó. A Szatmármegyei Általános Tanító­egyesület »Szinérváraljái Köre« 1907. évi október hó 3-án d. e. 9 órakor Apában az állami iskola I. osztálya tantermében tartja meg folyó évi rendes közgyűlését, melyre a fentebb említett tanítói járáskor tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy- sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki előterjesz­tések. 3. Jegyzőválasztás. 4. Gyakorlati tanítás a történelemből. (Szentiványi Erzsébet) 5. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója. (Krizsán Gábor.) 6. »Mi­ként teheti a tanító az iskolát népszerűvé« vita­tétel. (Előadó: Schwanner R.) 7. Indítványok. (Csak a gyűlés elölt 8 nappal Írásban beadott indítványok tárgyaltatnak.) 8. A jövő gyűlés helyé­nek megállapítása. Üzletáthelyezés. Fischer Márton, legjobb asztalosaink egyike, asztalos műhelyét a Báthory- utcáról a Vasut-utcára, saját házába, a Kocsis János kerékgyártó műhelyével szemben levő épü letbe helyezte át, hol minden asztalosmunkát a legjobb anyagból kifogástalanul, gyorsan és pon­tosan készít a legjutányosabb árak mellett. A »Budapest« jubileumi diszalbuma Magyar- ország legelterjedtebb és legolcsóbb politikai na­pilapja a »Budapest«, amely a többségben levő' függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja, nagy és ritka jubileum előtt áll. November 15-én lesz éppen harminc esztendeje annak, hogy a »Budapest« nemzeti és kulturális nagy hiva­tásának utján megindult 1877. november 15 én jelent meg a »Budapest« első száma és e nap­tól fogva szakadatlanul egy cél, egy eszme, egy törekvés szolgálatában áll, a mely cél, eszme és törekvés: Magyarország önállósága és füg­getlensége. A »Budapest« jubileumi ünnepét ol­vasói előtt azáltal is emlékezetessé és kedvessé fogja tenni, hogy olyan karácsonyi ajándékot ad előfizetőinek, amely páratlanul áll a magyar sajtóban. Ez a »Budapest« jubileumi diszalbuma lesz, mely »Harminc év« címmel, művészi disz- kötésben, 20 ivén, képben és szövegben mondja el a lap 30 éves történetét. Szatmári István bűnügye A múlt szomba­ton rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalta az esküdlbiróság Szatmári István VII. oszt. ref. fő­gimnáziumi tanuló bűnügyét, ki a tavasszal Dun- ka Irma képezdésznőt, mivel szerelmét viszo­nozni nem akarta, revolverrel megsebesitette, azután pedig magát is meglőtte. TudValevőleg se­beikből mindketten felgyógyultak. Elnök Papol- czy Gyula kir. ítélőtáblái biró volt, szavazóbirák Hunyor Ödön és Némethy József, vádló Jákó Sándor kir. alügyész, védő dr. Kelemen Samu. A tárgyalási ti rém teljesen meglelt közönséggel, sőt az ulczán is egész nap csoportokban állot­tak az emberek a törvényszéki palota előtt. Elő­ször Szatmári Istvánt, azután Dunka ‘Irmát, vé­gül a tanukat hallgatták ki Az orvosszakérlők dr. Vajay Imre ésdrGöbl Alajos voltak, kiknek vé­leményében a beszámilhalóságra vonatkozólag a közvádló ellentmondást látóit és kérte, hogy szín érvara l j a. 1907. Október 1. (3) az ellentétes vélemények az igazságügyi orvosi tanácshoz terjesztessenek fel eldöntés végett. En­nek a bíróság nem adott helyt azon indokolás­sal, hogy a beszámithatóság kérdésében az es- küdlbiróság van hivatva dönteni. Erre a köz- vádló kir. alügyész kijelentvén, hogy igy a bű­nösséget bizonyítani nem tudja — a közönség nagy meglepetésére — a vádat elejtette. A vád képviseleteiét a leány atyja vette át, dr Dóm­ján Jánost nevezvén meg ügyvédnek, ki helyett Friedmann Ármin jelent meg. A vád- és véd- beszédek meghallgatása után az esküdtbiróság Szatmári Istvánt nem bűnösnek mondotta ki, melynek alapján a bíróság felmentette és azon­nal szabadlábra helyezte. Öngyilkos aggastyán. Mint tudósítónk írja, a napokban Fazekas József egrii földmives, volt 48-as honvédőrmester, 106 éves korában felakasztotta magát. A nevezett az utóbbi időkig a legjobb egészségnek örvendett, ágyban fekvő beteg, kivévén a 48-as időket, amikor is két lö­vés és egy szúrás-sebbel a táborban élet-halál között lebegett, soha sem volt. Két év óta lábai annyira meggyengültek, hogy mankón volt kény­telen járni, ez a körülmény és a beállott álta­lános gyengeség annyira elkeserítették, hogy fo­lyó hó 21-én a félszerben felakasztotta magát. Az elhunytat nagy kiterjedésű és tekintélyes csa­ládok gyászolják. Nóta miatt emberhalál. Ez évi jul. 8-án Nevetlenfaluban bált rendezett a fiatalság. A bálra elment Tóth Mihály balmii lakos, garáz­dálkodó is, ki a falu leányaival ugyancsak járta a csárdást. A lánc közben Budaházi Elek hir­telen más nótát huzatott a cigányokkal, amiért Tóth annyira megharagudott, hogy Budaházit tetlleg akarta inzultálni, majd pedig a többi tán- colókba kötött bele. Erre egy nehány legény élükön Budaházival kidobták a báli helyiségből. Tóth a rajta ejtett megszégyenítésért bosszút esküdött és reggelfelé, mikor már a mulat­ságnak vége volt s a legények is hazafelé mentek, Tóth az utszéli árokban meglapulva észrevette a hazamenők közt Budaházit is, akit aztán egy terméskővel úgy fejbe ütött, hogy az koponyarepedés következtében másnap meg­halt. A csendőrség csakhamar elfogta a gyilkost, ki e hó 23-án állott az esküdtszék előtt.— El­nök dr. Papolczy Gyula kir. it. táblairó, szava­zóbirák Kölesei János, Hunyor Ödön, jegyző Félegyházy Kálmán, közvádló dr. Papp Silviusz kir. alügyész, védő Friedman Árpád ügyvédje­lölt. — Az ügyész halált okozott súlyos testisér­tés bűntettével vádolta Tóthot, mig a fiatal védő jogi érvekben gazdag beszédében erős fel­indulásban elkövetett súlyos teslisértés esetét kérte megállapítani. Az esküdtek Friedman Ár­pád védő álláspontját fogadták el, melynek alapján a kir. törvényszék Tóth Mihályt 2 és fel évi börtönre Ítélte. Az ítéletben úgy az ügyész mint az elitéit magnyugodolt. Akasztanak Máramarosban. E héten tár­gyalta a kir. kúria a petrovai rabló-gyilkosok ügyét. Három napon keresztül tartott a tárgya­lás, melyen az összes elitéltek védői részt vet­tek. Húsz Ábrahám védői azt igyekeztek iga­zolni, hogy Húsz ártatlan. Bűnössége mellett csu­pán Mihálka a másik halálra ítélt és a két Perl vallott, kiket folyton hazugságon fogtak. Bizo­nyítékot egyáltalán nem találtak ellene, mert a rablóit pénz is Mihálkánál volt. Mihálka védője ezzel szemben Mihálka beszámilhatatlansága mellett érvelt. Az összes védők ujjabb vizsgálat elrendelését kérték. A koronaügyész az esküd­lek ítéletének helybenhagyását kérte. — Az íté­let kihirdetésének hírére, — mely tegnap dél­ben ment véghez, — tömérdek ember jelent meg a Kúrián és kíváncsisággal várták az ered­ményt. Mármarosszigelről is sokan ulazlak fel a fővárosba. — Halotti csöndben olvasta fel Se­bestyén biró. a büntető tanács elnöke a Kúria határozatát. — A Kúria az összes benyújtott semmiségi panaszokat elutasította s ezzel jog­erőre emelte a két halálos Ítéletet. Húsz Ábra- hámot és Mihálkát tehát felkötik, a többi elítélt­nek pedig Ilovára teszi át lakhelyét. Az Ítélet ki­hirdetése után a Kúria kegyelmi tanácscsá alakult át, melyen azt határozták el, hogy ajánlják-e kegyelemre a halálra Ítélteket. A kegyelmi ta­nács határoztát titokban tartják. Piaci árak. A szinérváraljai hetivásáron 1907. szept. 26-án a következő legmagasabb árak érettek el: Búza 100 kilónkint . . . . . . 20-40 Rozs ...................................... Árpa ...................................... . . . 14 — Zab...................................... . . . 13­Tengeri ....... . . . 1460 Szerkesztői üzenetek. 1. J. Válaszút. Dec. 31-ig 3 korona. Üdv ! S. A. Mlsztótfálu, Intézkedtem. A melléklet ment. T. L. Csaj). Nincs semmi nesz, nincs semmi zaj! Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. Valami alattomban dolgozó gazember egyik hitelezőmnek az én üzleti működésemről becsü­letbe vágó informátiót adott hamisan és a leg- szemtelenebbül rágalmazóan, de álnév alatt. Minthogy nincs módomban kipuhatolni az ily alávaló pimaszságra képes alakot, ezen az utón vagyok kénytelen a Lendvai Sándor név alatt bujkáló haszontalan embert aljas rágalmazónak kijelenteni s a közmegvetésnek átadni. A megrágalmazott. Főmunkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 108—1907. vh. sz. r Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szinérváraljai kir. járásbíróságnak 1907. évi V. 90—3. sz. végzése következtében dr Herman Lipót szatmári lakos ügyvéd által képviselt Melchner Testvérek szat­mári cég javára Moldován Grigor és társai bikszádi la­kosok ellen 20 K 43 f s jár. erejéig 1907. évi május hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefog­lalt és 700 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : szarvasmarhák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1902-ik évi V. 90/6. számú végzése folytán 2 K 60 f tőke- követelés, ennek eddig összesen 5 korona 40 fillér­ben biróilag már megállapított költségek erejéig, Bikszá- don alperesek lakásán leendő megtartására 1907. évi október hó 11-ik napjának délelőtti 9 órája határ­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881-ik évi LX. törvénycikk 107-ik és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöb­bet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fog­nak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1907. szept. hó 23. napján. Sprens-er Zsigmond, kir. bir. végrehajtó­6723—1907. tk. sz. r Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Sat- mareana takarék- és hitelintézet végrehajtató- nak Pál Sándorné szül. Nagy Mária végrehaj­tást szenvedő elleni 126 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinér­váraljai kir. járásbíróság területén levő Szinér- váralja községben fekvő, a szinérváraljai 57. sz. tjkvben A. I. 8. sorszám alatt foglalt 113 hr. sz. belső birtokból jelenleg a Pál Juliska kiskorú nevén 13., 25. és Zinger Herman és neje Weisz Eszter nevén 13., 33. és 34. sor­szám alatt álló egynegyed rész jutalékára az árverést 903 korona 75 fillérben ezennel meg­állapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1907. évi no­vember hó 28-ik napjának délelőtti 9 órakor a szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság hivatalos helyiségében megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított ki­kiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlanok becsárának 10%-át, vagyis 90 korona 38 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. törvényezikk 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kikül­dött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX- t.-c. 170. §-a értelmében, a bánatpénznek a bíróság­nál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1907. szept. hó 9-én. Papp, kir. járásbiró. Van szerencsém Szinérváralja és vi­déke t. közönségének becses tudomására hozni, hogy Budapestről Szinér- váraljára Költözvén, itt a Vásár­tér utcában (Postával szemben) úri es női cipész megnyitottam. Készítek elegáns, tar­tós cipőket urak, hölgyek és gyermekek számára gyorsan és pontosan. Mindert, e szakmába vágó munkát megrendelés sze­rint teljesítek. Szives támogatást kér tisztelettel: Áronovits Jónás, cipész 38—4 Szinérváralján. n l

Next

/
Thumbnails
Contents