Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-01 / 40. szám
Szinérváralja, 1907. Október 1. — 40. szám. Negyedik évfolyam. SZIIERfíRiLJi TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfuetési árak: Egész évre 6 korona. Fél évre 3 korona. Negyedévre 1 korona 50 filler. Egyes áfa^S1?'Ifcér. Nyilltér soronkint 40 fillér. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. A’ > , Felelős^ szerkeszti és laptulajdonos: pAbiiSTVuinsr A lapra vonatkozó mindennemű közlemény és küldemény valamint az előfizetési dijak a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára küldendők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. dést oldott meg egy csapásra az életrevaló nem tunyászkodó vidék. Megoldotta: miként lehet az élelmiszer-uzsora ellen sikeresen védekezni és megoldotta: miként lehet nélkülözni a vagy nehezen kapható, vagy méregdrága bérért kapható megbízhatatlan, hanyag cselédeket. A vidék azonban itt nem áfpsffieg. Van még egy veszedelmes rém s ez: a lakásdrágaság. Ez a Icám a vidéken is otthonosan érzi magát, egyre kisért, hogy sikerült a közfigyelmet maga ellen fordítani és a provincia ismét módokról kezdett gondolkodni, mint lehetne e kellemetlen, zord vendéget lerázni. A polgármesterek csak legutóbb kong- resszusoztak, a melyen bizony életbevágó kérdések kerültek felszínre. így a lakáskérdés is, mely immár elviselhetetlen a vidéken, hol egy csomó mérsékelt javadal- mazásu hivatalnok, iparos, tanító él, kik nehezen tudják az aránytalanul nagy házbért megfizetni. A polgármesterek gyűlésén szóba került ez a mizéria és tervezetet nyújtottak be vidéki olcsó lakosak építkezésének lehetőségére)]. A vidékVh"tömérdek üres telek van, melyet egyes városok, helységek megvásárolnának és parcelláztatnák vagy pedig lakóházakkal, olcsó, mérsékelt lakásokkal beépíttetnék. Kérnék az állam támogatását, de mindenesetre a hatóságok, az érdekelt és illetékes körök magok támogatnák leghalhalósabban ezen eszmét a kivitelben. Ennél nem veszíthetnének a városok, helységek, mert hát a lekóházakra fordított kiadások szépen megtérülnének és emellett előmozdítanák a sok intelligens ember, a nagyszámú hivatalnokok olcsó lakhatását. A fővárosban is szó esett városi lakóházak, illetve olcsó lakások építéséről, de mikor lesz ebből valami és mi az, ha a város ad 300—350 lakást. A vidék azonban megfogja csinálni az olcsó lakásokat is, hogy az adófizető, tisztességes, munkában görnyedő, kisfizetésű polgárok nyugodalma, tehát boldogsága meg legyen. Az egészséges, üde szellem, mely a vidéket a múltban is áthatotta, a tiszta, hamisítatlan vér, mely lüktetett benne, továbbra is, sőt még fokozva, fennállani fog és praktikus, életbevágó, modern gondolataival megszégyeníti a fásult, mindent hamar megunó, a külföldi rossz szokásokat majmoló fővárost. Azelőtt a vidék Budapestről nyert impulzust, erőt, vérkeringést, most meg elsenyvedt, energiátlan, akaratgyenge főváros a vidékről, a vidék utján fog felfrissülni, megifjodni, elevenséget, üde szellemet és tetterőt nyerni. A vidék maradisága már rég túlhaladott álláspont. Józan gondolkodása meghozta azt, hogy szerte az országban gócpontokat létesítettek, melyek egymással összeköttetésben állván, élénk virágzásnak induii a vidék. És a mai szociális bajok gyors és öntudatos orvoslásánál látni, hogy a vidék igen halad a korral, minden tekintetben modern; — emellett és ez alegmegbecsül- hetőbb benne — nem tér el nemzeti voltától, ténykedéseiben, cselekedeteiben ott van a magyar jelleg, ott lüktet a magyar erő, ott pezseg a magyar vér és kidomborodik a magyar józanság. Az üzleti szellem felébresztése. Az ország szomorú gazdasági helyzete megkívánja, hogy minden hazafi teljes munkaerejének felhasználásával a gazdasági bajok orvoslásán fáradozzék. Lüktető erő a vidéken. A féktelenül dúló határt nem ismerő drágaság és a vele járó tengernyi mizéria nem szorítkozott csupán a fővárosra, hanem átcsapott a vidékre is, ahol ugyanazok a bajok, nyomorúságok és elviselhetetlen állapotok feltalálhatok, mint Budapesten. Ami annakelőtte olcsób volt a provincián, mint az ország szivében, az olt most jóvalta drágább; a miből kevés van a fővárosban (tehát borsósán, sőt paprikásán kell megfizetni), abból egyáltalán nincs a vidéken, vagy ha van, csak a kiváltságosok jutnak hozzá horribilis árak mellett. Mig Budapest fásult egykedvűséggel lomha közönnyel szemléli a mai viszás és lehetetlen viszonyokat és közömbösen engedi srófolni az élelmiszerek, a lakások és mi egymás árait, addig a maradiságá- val csúfolt vidék megmozdul, eszmél és nem tűri némán a rajta esett sérelmeket. A főváros közönsége csak jajveszékel, siránkozik; a vidék megmellőzi a szentimen tális hangokat és cselekszik. Mert hát a szó is, az irás is elröppen, tova száll és marad minden a régiben. Itt tenni kell, itt cselekedni kell. A vidék kezdeményezte a kollektiv háztartás remek intézményét. Nagybecskerekről indult ki a közös konyha eszméje, és hogy mennyire bevált az ötlet, mennyire tért hódított a praktikus terv, élénken dokumentálja azon körülmény, hogy gyors egymásutánban létesülnek ilyen közös konyhák a vidék megannyi részeiben. És ebben az irányban nap-nap után még folyik a szervezkedés. Ezzel az intézménnyel két égető kérA „SZINÉRVÁRALJA“ TÁRCÁJA. Megbocsdtsz-e ? Ha zugó fergeleg szeszélyes játéka Egg nyomorult viskót a földig lerombol, Az éhező család égre emelt kézzel, O hatalmas Isten, rólad mit is gondol? S midőn a dúsgazdag selyempárnái közt A láztól gyötörve már-már alig liheg. Mondd, örök jó Isten, áldja-e a sorsot, Hogy itt lent a földön a hatalom tied? És ha egy iflju, éllet, boldogságot, Mosolygó kék szempár sugarától remél, Megbocsátsz-e neki, ha egy föld-sifhantnál Trónod felé dörgi, hogy Isten már nem él? Bartók Antal. köszönhető, hogy ez a járvány nem hurcoltatott hazánkba. Sőt kivételesen köszönettel lehetünk Becsnek ezért a kis járványért, mert némileg hozzájárult a tömérdek számmal levő orvosaink jövedelmének gyarapításához. Igen az orvosok nem várt akluálitásra tettek szert. Egyszeriben legelfoglaltabbakká leltek. Az emberek csak úgy megrohanták a sok ezer orvost, ezek meg megrohanták az oltóanyagot árusító intézetet. Mindenki sietett, hogy beoltássá magát. Ez azonban nem ment oly simán Aki látott már iskolai beiratkozásokat, választásokat és fáklyás meneteket, az valamelyes fogalmat alkothat, hogy mily tömegek lepték el az orvosok lakásait és környékeit. A fővárosban minden második háznál csoportosulások vannak. Az idegen kérdezőskö- déseire egykedvűen válaszolják: — Itt kérem beoltanak. Minden második ház kapuján feltűnő ezé- dulák fityegnek, ezzel a felírással: EC i m. lő o 1 t á s naponta nappal és éjjel, vasár- és ünnepnap. attakot eredményez az orvos lakása ellen. Tehát előjegyzési sorrendben ollatnak a jelentkezők. Az orvosok emberfeletti munkát végeznek. Tényleg kora reggeltől kora reggelig talpon vannak. Nem érnek rá aludni, nincs idejük enni. így nem csoda, hogy miközben az egyik orvos gyors egymásutánban, verejtékezve beoltja embertársait, hű hitvesse a szájába gyömöszöl egy-egy sonkás zsemlét, csirkecombot és miegymást. És ha egy pillanatra abban hagyja a beoltást, akkor sem szűnik meg oltani, tudniillik — szomját. Hát még hogy jár az, aki lakására rendeli a háziorvosát. Az illető vár egy nap, két nap, vár egy hétig, mig végre a második hét derekán, éjfél után, midőn a família a legboldogabb álmát aluszsza, becsöngetnek. A gazda fanyar ábrázatlal ébredezik, törli az álmot a szeméből és rögtön a himlőre, az oltásra gondol. — No ugyan — mormogja — a doktor is a legalkalmasabb időt választotta. Éjjeli fél egy órakor jön beoltani. Tévedett. A sürgönykézbesitő jött. Táviratot hozott. A házigazda töprengve, izgatottan bontja fel. Ez áll benne: Beoltottak-e már téged? A kedélyes fink asztal- társasága. Nem tudja nevessen-e vagy bosszankodjék. Legénykori barátjai éjszakának idején igy meg- tréfálják. A himlő-járvány. Régi dolog, hogy Ausztriából, illetőleg Bécsből semmi jó sem ered. Fölösleges elősorolni a tömérdek kellemes dolgot, amit a Faj than túlról kapunk, de egyről mégis megemlékezhetünk: a himlőről, mely van is, nincs is. Nagyobb volt — hála az égnek! — az ijedelem, mint a baj, a nagy óvintézkedéseknek EC i m. lőoltás naponta nappal és éjjel, vasár- és ünnepnap. Ez még semmi; egyes ügyesebb orvosok arra figyelmeztetik a nagyközönséget, hogy legcélszerűbb, ha előjegyzik magukat, mert a 1 megnyilvánuló óriási oltási kedv valóságos
