Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-23 / 30. szám

(2) 1907 Julius 23.

30. szám.

Az eskütételt megható jelenet követte. Az esküt tett tanítók, hogy tüntessenek a hazafiság mellett, rázendítettek a himnuszra. Ezzel az ünnepélyes eskütétel befejeződött.

Nyaralás és fürdőzés.

A mai társadalom életszükséglete a nyaralás és a fürdőzés. Amint megérkezik a fecske, illatozik az ibolya és amint a szabadba kisétálók a fák első patyolatpuha leveleinek mosolygó zöldjét megpillantják, napirendre kerül a nyaralóhely vagy a fürdő választásának nehéz kérdése.

Aki nyaralót bérel, avagy fürdőben megtelepszik, mindenütt jól nézze meg a ház fekvését és szomszédságát. Mindenekelőtt fontos az úgynevezett levegőváltozás. Aki síkon lakott, jól teszi, ha nyaralóját hegyen keresi; ellenben a hegységben lakóra hasznos lehet, lia nyárra síkságra kerül.

Egészben véve hegyen fekvő fürdők, nyaralók egészségesebbek, mint a lapályon levők. Mocsaras tájékon nyaralás, fürdőzés magától érthetőleg veszedelmes lehet az egészségre nézve. A jó nyaraló úgy feküdjék, hogy levegője ne legyen bezárva, hanem szabadon áramoljon.

Magától érthető, hogy a nagyon is szabad fekvés megint bajokat okozhat; szelessé teszi a házat és forróvá. A hegy tetején szabadon fekvő nyaraló kellemetlenül szeles és sokféle meghűlést okoz. Éppen úgy a szőlők közepette szabadon, árnyék nélkül fekvő házak kínosan forrók a mi éghajlatunk alatt.

Sőt az árnyék sem mindig egyformán jó. Ritka levelű fák, akácfák, gyümölcsfák nem adnak védő, üdítő árnyékot; a lombos fák, kivált vadgesztenye, hárs, platán, dió a legkellemesebbek.

Megrontja a nyaralást, ha korcsma közelébe, vagy valami műhely mellé, avagy istállók szomszédságába jutunk ; ha nincsen jó és elégséges vizünk.

Ellenben nagy előnye a nyaralónak, ha nemcsak jó ivóvize van, de egészséges folyó vagy tóviz is van mellette, melyben fürödni, csolnakázni lehet. A serdülő ifjúságnak semmi sem hasznosabb a nyáron, mint az úszás, fürdés és csolnakázás. Nagy előnye végre a nyári lakásnak, ha jó sétálói kirándulásra alkalmas helyei vannak.

Jól meg kell tekinteni a lakóházat is. A ház emelkedett legyen. Padlója 1|*—1 méterrel magasabban feküdjék, mint . köröskörül az utca, udvar. A falon szorgosan nézzük meg, nincse- nek-e nyirkos foltjai. Felismerjük ezeket söté- tebb színükből, továbbá abból, hogyha meg- tapintjük, feltűnő hűvösek. Különösen belül, a szobákban keressük, vannak-e foltok s ha vannak, ne fogadjunk el semmi magyarázatot, mentséget, hanem hagyjuk ott a bérbeadót. A padló jó és tiszta legyen. Igen előnyös, ha a szoba alatt pince van. Jó az is, ha padló alatt aszfalt, vagy cementréteg van. Ez is szárazon tartja a padlót. A nyirkos padlót megismerjük abból, hogy deszkái görbültek.

Nyirkos a nyaraló, ha este, ágyba fekve, hűvösnek, nyirkosnak érezzük az ágyneműt. Megjegyezzük, hogy kora tavaszszal, mikor a

leánya Koronásnénak, a világért el ne árulja előtte.

A rokonleány is szép, müveit és szellem- dus volt, úgy, hogy a fiatal Z. méltán hihette, hogy az Koronásnénak leánya.

Meg is tetszett neki mindjárt az első látásra. De a fiatal ember is megtetszett a házikisasszonyt helyettesitő rokon-leánynak, s ahelyett, hogy elriasztani igyekezett volna, inkább azon volt, hogy magát vele mindjobban meg- kedveltesse.

Nehány hét múlva a fiatal ember mint kérő lépett föl. A leány négyszemközt hozzá Ígérkezett.

Koronásné látva, hogy saját ügye nincs még teljesen rendben, jónak látta maga is folytatni a játékot és beleegyezését adta a házassághoz. A jegyváltásnál, mely koronásné kívánságára a legnagyobb csendben és mintegy titokban ment végbe, csakis két idegen násznagy szerepelt, kik a leányt nem ismerték.

Z. kereskedő meg volt győződve, hogy fia Koronásné valódi leányával váltott jegyet és a fényes családi összeköttetésnek rendkívül örült, pár héttel az esküvő előtt boldogságtól sugárzó arccal nyitott be a leendő nászasszonyhoz, jelentve, hogy sikamlós ügyét sikerült szerencsésen elintézni.

Koronásné megköszönte fáradságát és hála fejében fölfedé előtte az egész turpisságot, kijelentve, hogy az egész eljegyzési aktust csak játéknak fogja tekinteni, a világ se fog felőle megSZINÉRVÁRALJA

nyaraló-épület belseje nagyon hideg még, csalódhatunk ebben az irányban s a téli fagyot nyirkosságnak tarthatjuk.

Nagyon előnyös, ha nyaralónk szobái úgy feküsznek, hogy a nap egypár órára éri azokat. És előnyös az is, ha szobáink, kivált pedig verandánk az uralkodó szél ellen védve van.

Ablakaink tágasak, jól nyithatók, zsaluval ellátottak lagyenek. Utóbbiak megengedik, hogy éjjel nyitva tarthassuk szobánk ablakát, a mi nagy előny.

Egy szobában két-három egyénnel többen ne aludjanak, még ha szép tágas is a szoba. A zsúfoltan alvás a nyári lakások legfontosabb hátrányai közé tartozik.

Gondoljunk arra is, hogy tiszta konyhánk, hűvös pincénk legyen és tekintsük meg, vájjon a szükséges egyéb helyiség tiszta-e és nem rontja-e lakásunk levegőjét.

Az életet a nyári lakásban és a fürdőben értelmesen kell szabályozni. Mindenek előtt fontos a kellemes nyugalom, kivált azok számára, kik szellemi munkával foglalkoztak, igy mindenekelőtt a tanuló ifjúság számára. A fürdőknek jó, üdítő hatása nagy részben abban rejlik, hogy ott teljesen gondtalanul és pihenve élnek az emberek.

Nyáron egyáltalán fnértékletesen kell élnünk, mert a túlságos sok eledel megrothad a gyomorban és bélhurutot okoz, mitől nyáron nehéz megszabadulni. Különösen kerülni kell nyáron a zsíros eledelt, az állott tejet, megromlott húst és éretlen, valamint rothadó gyümölcsöt.

Az egészséges helyen jól épült nyaralóban, kedélyesen töltött nyár edzi az erőket a hideg évszak fárasztó munkájához.

Krónika a hétről.

(A helyzet. — Merénylet a francia köztársasági elnök ellen. — Letartóztatott őrség. — Olay afférjei. — Egy lovagias ügy következménye. — Lépfene Pozsonyban.)

A politikai köröket érdekli az a találkozás, mely a hármas szövetség megerősítését eredményezte. Aehrenthal-Leza Alajos báró külügyminiszterünk ugyanis a lombardiai De- zsóban találkozott Tittoni olasz külügyminiszterrel és ez alkalommal különféle közös ügy elintézésére, különösen a Balkán-államokkal szemben követendő eljárásra nézve megegyeztek. — A belpolitika nyári' csendjét leginkább a horvátok fészkelődései zavarják. Szerte Horvátországban népgyüléseket tartanak, amelyekben a népet a magyarok ellen lázitják. Elhatározták, hogy minden magyar vállalatot bojkottálnak.

Julius tizennegyedikén, Franciaország legnagyobb nemzeti ünnepén egy őrült matróz merényletet követett el Falliéres köztársasági elnök ellen. Falliéresnek semmi baja nem történt, s számos ünneplésben részesült a szerencsés megmenekülés alkalmából. Többi közt Vilmos német császár is üdvözölte.

A szegedi kaszárnyában nagy a szomorúság. Letartóztattak egy egész katonai őrséget, amiért észre se vették, hogy egy katonarab megszökött. Az őrségre kirendelt 46. ezredbeli katonák mind aludtak, úgy hogy Nagypál Antal notórius betörő és katonaszökevénynek nem

tudni semmit, titokban ment az egész, a rokonleányt pedig eltávolítja a háztól.

Z. kereskedő kétségbeesve, s földig lesújtva a nagy szégyentől, rohant a fiához.

A fiatal Z. azonban apja fölfedezésére csak vállát vonogatta. Mit törődik ő Koronásnéval, mikor ő nem a családba, hanem magába a leányba szerelmes. Azzal pedig nem törődik, hogy az valódi vagy fogadott házikisasszony-e?

Megígérte neki, hogy elveszi, mert megkedvelte, érzi, hogy boldoggá fogja tenni, a szavát pedig bármi körülmények közt is megtartja, mert bár nem nemesi család sarja, de azért mégis nemesen érez és gondolkozik.

És nem lehetett e föltett szándékától eltéríteni. Az öreg Z-nek kelletlenül bár, de bele kellett a dologba nyugodnia.

A házasságot megkötötték. A fiatal pár rendkívül szereti egymást.

Koronásné és a leánya, bár megvoltak az esküvőre hiva, nem mentek el.

Dicsekedve beszélték fűnek-fának Z. kereskedő ügyes felültetését. Sokat nevettek az esetnek.

Azonban megjárták vele. Z. kereskedő több tanút szerzett ezáltal magának. Beigazolhatta a szántszándékosságol és beperelte az irás alapján Koronásnál negyvenezer koronányi hozományért, mert úgy véli, hogy bár mást adott ki leánya helyett és mást vétetett el a fiával, mégis köteles azt megfizetni.

• Jogtudók állítják, hogy igen.

volt nehéz újból egyszer megszökni. A sokféle bűnnel terhelt egyént most országszerte körözik.

Olay Lajos képviselőnek ugyancsak meggyűlt a baja, amiért az országgyűlési gyorsiroda főnökét, Fenyvessy Adolfot, oly súlyosan megsértette. Először ki kellett állnia Fenyvessy fiával, majd pedig Magyar Miklóssal, aki sértő tartalmú táviratot küldött neki, mérkőzött össze. A párbaj Olay Lajos sérülésével végződött; Magyar sértetlen maradt. Olay most már megelégelte az ügy fejleményeit és segédei utján kijelentette, hogy a tömeges beavatkozást lovagias eljárásra alkalmatlannak tartja és ez ügyből kifolyólag több párbajt nem fogad el.

Egy másik lovagias ügy azért tarthat számot érdeklődésre, mert különös képen nem a vitatkozó felek, hanem az egyik segéd esett az ügy áldozatául. Sipos Béla debreczeni lapszerkesztő ugyanis heves hírlapi polémiát folytatott Széli Istvánnál, aki egy élclapban megtámadta Sípost egy — szerinte — igazságtalan kritika miatt. Az ügyet a lovagiasság közkedvelt útjára terelték. Széli István megbízta Győry Kálmánt és Pinkóczy Károlyt, hogy nevében provokálják Sípost. A segédek azonban e helyett kijelentették, hogy Sipos nem szatizfakció-képes, mire még Sipos azzal felelt, hogy Győry csak három polgári osztályt végzett, s e miatt kitették egy biztosító-társaság hivatalából, a mint hogy ki fogják tenni majd a várostól is, a hol dijnoki minőségben van alkalmazva. A lova- gosdi játék drámai fordulata az volt, hogy Győry — a támadás miatt — golyót röpitett a szivébe.

A fertőzött marhahús által Pozsonyba hur- czolt lépfene borzalmas gyorsasággal szedi áldozatait. Eddig kilenc áldozatot temettek el és a betegek száma még egyre szaporodik. A lépfene ügyével a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése is foglalkozott; a pozsonyi ügyészség pedig elrendelte a nyomozást az összes terheltek ellen, kiknek egy részét letartóztatták.

HÍREK.

Vizsgálat Dr. Róth Ferenc, törvényszéki elnök és Igyártó Sándor, kir. főügyész e hó 18-án vizsgálatot tartott a szinérváraljai kir. járásbíróságnál, hol különösen a börtönre terjesztették ki a figyelmet. Mindent a legnagyobb rendben találtak.

Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter Majos Károly nyug. anyakönyvi felügyelőt a székesfővárosi adófelügyelőséghez végleges minőségben pénzügyi tanácsosnak nevezte ki.

Áthelyezés. Pingiczer István, betétszerkesztő szakdijnokot a buziás-fürdői betétszerkesztő bizottsághoz helyezték át.

Fagy kánikulában. Az ecsedi lápon a napokban a levegő rendellenes lehűlése oly nagy fokú volt, hogy némely növények levelei lefagytak.

Szabadság. Bodnár György, kir. tanfelügyelő augusztus 1-én kezdi meg 6 hétre terjedő szabadságát. Ezen idő alatt dr. Votisky Géza, kir. s. tanfelügyelő helyettesíti Bodnárt.

Japán este Bikszád fürdőn agusztus 4-én. Baráthossy Balogh Benedek tanár, a hires japán utazó aug, hó 4-én japán-estét rendez a József kir. herceg szanatórium egyesület javára. Ezt az estélyt közönségünknek legmelegebb érdeklődésébe és szeretetébe ajánljuk. Ismeretes, hogy Baráthossy Balogh Benedek a magyar tudományos Akadémia támogatásával töltött hosszab időt Japánban, érdekes egyéniségére Szily Kálmán tudósunk hívta föl a közvélemény figyelmét. Ennek a sok nélkülözést látott és tisztán tudo- mányszomjból fáradozó derék emberbarátunknak vállalkozása minden igaz ember támogatására érdemes. íme a Bikszád-íürdői szép program : 1. Japáuhymnus. Magyar szöveggel énekli: Baráthossy Balogh Benedekné. 2. Felkelő nap országa. 200 eredeti szinesenjjvetitett japán képpel. Előadja: Baráthossy Balogh Benedek 3. Soynora. Japán bucsudal. Magyar szöveggel énekli: Baráthossy Balogh Benedekné. 4. Pár rövid szó a Japán irodalomról. Japán szöveg próbával. Előadja: Baráthossy Balogh Benedek. 5. Urashima. Japán ballada, szavalja:Baráthossy Balogh Irénke. 6. Japán dalok. Énekli: Baráthossy Balogh Benedekné. a) Ya Kumó Japán nászének japán szöveggel b) Sakura cseresznyefa virág japán és magyar szöveggel, c) Kami yó tréfás japán dal japán szöveggel. 7. Japán táncok, a) Ernyőtánc bemutatja: Baráthossy Balogh Irénke. bj Napimádó tánc Baráthossy Balogh Benedekné. c) Legyezőlánc Baráthossy Balogh Benedekné. Az estély belépő dijai kicsinyek. Az első sorokban 2 és 3 koronás jegyeket állapított meg a rendezőség.

»Nagykároly« czimü laptársunk f. hó 10-iké- től kezdődőleg politikai lappá alakult át, Rosenfeld Zssgmond felelős szerkesztése mellett.