Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-23 / 30. szám

30. szám. Viperamarás. Ács Lajos csekei ev. ref. lel­kész 17 éves fiát egy keresztes vipera kisujján megmarta. Állapota súlyos, gyógyításán a fe­hérgyarmati közkórházban fáradoznak. Tilos a szivarválogatás. Mint egv hírforrás jelenti, a dohányjövedék igazgatósága legköze­lebb hasznos újítást hoz be a trafikszivar dol­gában. A reform abból fog állani, hogy minden szivar selyem papirosba lesz burkolva, a leg­olcsóbb szivaroknak pedig legalább a végére papiros kupakot húznak. Ez az újítás ugyan hasznára fog válni a közegészségügynek, de valószínűleg megszünteti a romantikus trafik­szerelmet, mely aközben szűrődött, amig az ifjú a szivar válogatás ürügye alatt addig-addig szorongatta a trabukók végét, amig meg nem lágyult a szép trafikos kisasszony szive is. Olcsóbb a cukor. Egy igen fontos élelmi cikknek az ára kezd esni. Nem valami nagy még az esés, de hátha nem marad annyiban és tovább fejlődik. Az augusztusi határidőre vonat­kozó tömeges kínálat a cukorárak csökkenését eredményezte, úgy hogy külföldön régibb áru 30, újabb áru 15—20 fillérrel lett olcsóbb. A dohányfüst hatása. Annyi minden rosszat beszéltek össze-vissza a dohányzásról, hogy egy­szer igazán már jót is lehet róla mondani, hisz a legelemibb igazság is megkívánja ezt. Mérges anyagai ugyanis nemcsak az emberi szervezetre hatnak kártékonyán, hanem azokra a haszonta­lan lényecskékre is, melyeket bacillus néven magunkban hordunk. Miután a sok baktérium belélegzés utján jön a testünkbe, feltehető és egyébként is világos, hogy a dohányfüst érint­kezésbe jön velük s ezeket megsemmisíti. Hogy ezt a kérdést közelebbről megismerjük, egy bécsi orvostudós tüzetesen foglalkozott vele és eredményeit a következőkben foglaljuk össze: A tudós egyes csöveket különféle bacillusokkal telitett s a csövet azután a dohányfüst hatásá­nak tette ki. A difteritisz bacillusaira a dohány­füst nagy mértékben hatott, amennyiben nem növekedtek tovább vagy nagyon csekély mér­tékben növekedtek. A tifuszbacillusokra gya­korolt hatása a dohányfüstnek már sokkal cse­kélyebb volt, de ezek növekedésére is károsan hatott. A gennybakteriumokat ellenben a do­hányfüst valósággal pusztítja, úgy hogy össze­sorvadnak, nemhogy növekednének. A tudós abban foglalja össze fejtegetéseit, hogy a dohány­füst a szájban levő baktériumok legbiztosabb kipusztitója. A gyümölcsösök jövedelmezősége. A hazai gyümölcstermelőknek egyik igen nagy hibája, hogy egy-egy gyümölcsösben száz meg száz faj gyümölcsöt termelnek. Magától értetődik, hogy a termelésnek e rendszere mellett nagy jövedel­met elérni nem lehet, mert egy-egy fajból kevés termelhetvén, az összekevert különféle fajú gyü­mölcsöt, a kereskedő nem szívesen veszi meg, még akkor sem, ha az igazán elsőrendű minő­ségű, mert azok fajszerinti elkülönítése neki költ­séget okoz s mert nem lévén egyféléből nagy készlete, vevőit nem bírja állandóan egy már megkedvelt fajtából kiszolgálni s mert egy és ugyanazon gyümölcsfélének több termelőtől és több vidékről való összegyűjtése nagy nehézség­gel jár. A gyümölcstermelés terén létező eme visszás állapot megszüntetését célozza, a föld- mivelésügyi miniszternek az a rendelete, melyet a törvényhatóságokhoz intézett s amelyben fel­hívja őket, hogy a mezőgazdasági bizottság utján a kevésbbé értékes gyümölcsfajtákat a termelés­ből vonják ki és kevesebb fajtában állapodjanak meg, különösen olyanokban, melyek az illető vi­déken bőven teremnek és kedvezően értékesít­hetők. Ha megtörténik a megállapodás a terme­lendő fajra és iparkodnak termelőink mindazokat a szabályokat betartani, amelyek a termelés kér­dését, jelesül: a gyümölcsfák ültetési módját, ápolását, az istálló- és különböző műtrágyák al­kalmazásának mikéntjét stb. hasonló dolgokat érintik, úgy meg vagyunk győződve, hogy gyü­mölcseinkből millió és millió koronát érő meny- nyiség fog a külföldre vándorolni. Kivándorlók figyelmébe. Az amerikai Be­vándorló cimü újság óva inti a magyarokat az idei kivándorlástól. Az Egyesült Államokban ugyanis nagyon silánynak Ígérkezik a termés, aminek munkahiány és nagy drágaság lesz a következménye. Ehhez járul még, hogy a pen- sylvéniai bányákban, ahol tudvalevőleg sok a magyar munkás, nagyszabású sztrájk van kitö­rőben. A munkások azt követelik, hogy az úgy­nevezett szénválogató gépekkel való munkát szüntessék be a bányatulajdonosok, mert a gépek miatt a munkások bére 13 százalék kárt szenved. Ezek a rossz hírek különben is ismeretesek már Magyarországban, mert az utóbb útnak indult kivándorlási hajókon kevesebb utas volt, mint a múlt hónapban. A m. kir. posta-táviró és távbszélönél be­töltendő 100 gyakornokjelölti állásra az 1883. évi 1. t.-c. l4. §-a értelmében azok az ifjak pályáz­SZI N É R V Á R ALJA 1907. Julius 23. (3) hatnak, akik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú n.ás tanintézetet, érettségi vizsgával, sikeresen el­végeztek, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kívül pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetetlen előéletüket, közhatósági bizonyitványnyal pedig ép, egészséges, a posta-távirda és távbeszélő szolgá­latra testileg is alkalmas voltukat igazolni tar­toznak. Továbbá azok, akik a középiskolát az 1906—1907-iki tanévet megelőzőleg végezték, tar­toznak hiteles módon azt is kimutatni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatos­kodtak. A pályázat alá bocsátott állásokat a ke­rületi posta- és távirda-igazgatóságok fogják betölteni és pedig a budapesti posta- és távirda- igazgatóság 20-at, a többi igazgatóság pedig egyen­ként 10-et. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban álló elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró vagy polgármester utján f. évi augusztus hó 1 éig, ahoz képest, hol a pályázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni : a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi posta- és távirda-igazgatósághoz nyújtsák be. A pá­lyázók közül kiválasztottak, az illető posta- és távirda-igazgatósag felhívására, az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután fölvételük iránt végleg határoz. A folya­modott posta- és távirdai gyakornokjelöltek foga­dalmat tesznek, két (2) korona napidijban része­sülnek és a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba: 1. Allásukut, az illető posta- és távirdaigazgatóság felszólítására, a f. évi szep­tember hó 1-én elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirda-igazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alá tar­toznak a posta távirda és távbeszélő kezelést gyakorlatilag elsajátítani és ott rendes szolgálatot teljesíteni. 3. 1908. évi szeptember 1-én saját költségükön Budapestre, illetve Zágrábba fognak áthelyeztetni a posta- és táv. tiszlképző tan­folyam hallgatására. 4 A posta és táv. tisztképző tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hall­gatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekin­tetben alávetik magukat s a megállapított beha­tási dijat fizetni kötelesek. 5. Napidijak élveze­tében a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam széklyén levő posta- és távirdaigazgatóság ren­delkezése szerint a délelőtti órákban gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak. 6. Akik ezen felté­teleknek eleget nem tesznek, vagy akiknek maga­viseleté, avagy megbízhatósága kifogás alá esik, valamint azok is, akik a posta-távirdai és távbe­szelő szolgálatra más okok miatt alkalmatlanok­nak találtatnak, a szolgálat alól minden további igény nélkül egyszerűen fölmentetnek. 7. Viszont azok, kik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt telje­sen beválnak, a posta és táv. tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posta és táv. tiszti alapvizsga sikeres letétele után posta és táv. gyakornokokká neveztetnek ki az 1891, évi IV. t.-c. 11. §-ában megállapított segélydijjal: azaz, ha felsőbb tanintézetet (egyetemet, műegyetemet, jogakadésmiát) végeztek, évi 1000 korona, külön ­ben pedig évi 800 korona segélydijjal. A posta- és távirda-tiszképző tanfolyam szabályzata által elő­irt szakvizsga sikeres letétele után pedig minősült- séget szereznek a posta és távirdatiszti állásokra Uj óvodák. A ( vallás- és közoktatásügyi miniszter a f. évben Erendréd, Mezőpetri és Géres községekben megfelelő államsegély kilátásba helyezésével rendszeres óvodák szervezését tette lehetővé. Az állások betöltésére vonatkozó pályázatot már meg is hirdette. Az első fecske. A győri izr. hitközség iskola­széke elhatározta, hogy az iskolai év végén szokásos nyilvános vizsgákat megszünteti és ezek' helyett egyszerűen csak nyilvános évzáró ünnepélyeket tart. Ez az első határozat az ország­ban, mely eltörli a sokszor és méltán kárhoz­tatott évzáró szemfényvesztő vizsgákat. Az ezüst, réz és ólom beváltási ára. A pénz ­ügyminiszter a hazai bányákban termelt ezüst beváltási árát julius hónapban 107 K-ban álla­pította meg kilogrammonkint. A nagybányai bányaigazgató a bányakerületi kohómüveknél beváltandó bánya- és kohóterményekben foglalt réznek 100 kilogrammonkinti beváltási árát julius hóra 238 K-ban; az ólomnak pedig jul. 1 -tői további intézkedésig 100 kilogrammonkinti beváltási árát 49 koronában állapította meg. Piaci árak. A szinérváraljai hetivásáron 1907. julius 18-án a következő legmagasabb árak érettek el: Búza 100 kilónkint ..............................16-80 Ro zs........................................................1140 Ár pa nem kapható Zab........................................................15­Te ngeri . . . •............................13-— Fő munkatársak: Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. Egy Vidacs-féle szórómalom Lővinger Antal bőrüzleté­ben jutányos áron azonnal ..........eladó. ...... Hi rdetmény. Remetemező és Barlafalu közsé­gek határában gyakorolható vadászati jog 1907. augusztus 15-től 1913. aug. 15-ig terjedő 6 évre bérbe adatik. Az árverés határideje: Remetemezön 1907. aug, ll-én, d. e. II órakor, Barlafaluban 1907. aug. 14-én, d. e. 10 órakor. Közelebbi feltételek a remetemezői körjegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtudhatók. Remetemező, 1907. julius 10. Pap Antal 29—2 körjegyző. >Sätmäreana« Takarék és Hitelintézet Részvénytársaság Szinérváralján Mérleg-számla Vagyon 1007’- évi jvuiivis 30-ig-. Teher 1 Készpénz-készlet............................... 58 87 79 1 Részvénytőke ......................................... 20 00C0 _ 2 Lesz ámítolt bankváltók.................... 12 70631 05 2 Tartaléktőke .... 77487 K 86 1 3 Jelzálog kölcsönök................................ 100279 40 Külön tartaléktőke . . 618U K. U4 1 4 Kötvény kölcsönök ............................... 23 89 — Tisztviselői nyugdíjalap 25376 K. 43 1 109344 33 5 Folyószámla követelések és adósok . 41591 29 3 Takarékbetét ............................... 60 8999 90 6 Értékpapir-állomány.......................... 43577 50 4 Visszleszámítolás ............................... 52 5647 — 7 Nyugdij-alap értékpapírjai .... 6100 — 5 Pénztári letétek 6489 — 8 Különböző adatok............................... 4697 28 6 Fel nem vett osztalék .......................... 21 14 — 9 Ingatlanok.............................. 17 442 27 7 Különböző hitelezők .......................... 36 06 97 LC Felszerelés.............................................. 29 87 — 8 Átmenő kamatok .................................... 29 276 62 9 Tiszta nyereség ..................................... 13 404 76 1498882 56 1498882 58 1 1 Szinérváralja, 1907. junius hó 30-án. Az intézet alaptőkéje 200000 K. Tartaléktőkéi 109344 K. Elfogad takarékbetéteket: 41!,—43|/|n kamatoztatás mellett, a felmondási idő szerint. 5000 koronán felül a félévi felmondása takarékbetétek 5°|0-kal kamatoznak. A tőkekamat adót az intézet fizeti. Kölcsönöz: 1. Váltóra: 3 aláírással és 3—4 havi lejárattal 80|,, kamat melleit. 2. Jelzálogilag bizlosilott váltóra : 2—3 aláírással és 3—6 havi lejárattal. 3. Jelzálog kötvényekre: félévi fizetési kötelezettséggel. 4. Előlegeket ad értékpapírokra. 5. Elfogad mindennemű a bankszakmába vágó megbízatásokat; u. m. beszerez értékpapí­rokat és pénznemeket, bevált osztalékszelvényeket teljesít fizetéseket idegen számlára nemkülön­ben közvetít, birtokvételeket, vesz és elad ingatlanokat. Az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents