Szinérváralja, 1907 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-25 / 26. szám
(2) 1907 Junius 25. 26 szám. Többen irásbelileg felszólaltak az ellen még a mull évben, de beadványaikra máig sem kaptak elintéző értesítést, sőt e helyeit a kellőleg megindokolt kérelem dacára is a folyó évben ismételten meg lettek róva ugyanazon adókkal. A kivetett adókat előírják és végrehajtják a községnél. A községi elöljáróságnak ez elodázhatatlan kötelessége. Nem veheti irányadóul az elintézetlen kérvényeket, hanem kénytelen tudomásul venni a sérelmes panaszokat. Ennyit tehet. A laikus közönséget pedig az eljárás nem tudása, az adók iránti gyűlölet, az eredménytelen felszólalások keserítik és hibáztatva mindenkit, az ártatlanokat is, végül a nemtörődömséghez fog és fizeti a jogtalanul reá rótt adót, utána a pótadót és a többit. Amint a tavaszi képviselőtestületi közgyűlésen tárgyaltatott is, városunk pénztára is már régóta tőkekamatadókat, utána útadót síbit fizet azon a címen, hogy a községi jövedelmet képező vásári vámszedési jog után és vágóhíd bérlete után nyert évi jövedelmet hosszú idő óta megadóztatja tőkekamatadóval a pénzügyigazgatóság. Igaz, hogy a törvény kifejezetten nem menti fel ezeket a közjövedelmeket az adó alól, de — mert felsőbb bírósági határozatok már régen adó- mentesitették, — alaptalanul sózták azóta is évről-évre községi pénztárunk terhére azok adóit. Ez a bibi valahogy csak megbocsátható, mert hát kincstári érdekből megfeledkezett azok adómentességéről, aki kivetette; hanem azokkal együtt megróvta a községet olyan tőke után, aminek alapját maga a kivető közeg se tudná megtalálni. Ugyanis van községünknek egy olyan követelése, ami az évről évre hátra maradt és nagy összeggé felszaporodott községi pótadó tartozásokból áll és az illető adós ingatlanára telek- könyvileg van biztositva és ezen követelés után, mint tőke után, évek óta kamatjövedelmi adót nem fizetünk. Ilyen esetre alig lehet példa az országban, hogy a kincstári érdeket annyira túl szívlelnék, hogy még arra a községi pótadóra is adót vetnének, amelyeket a község azért kénytelen ki- róvni az adófizetőire, mert máskép nem állhat fenn, csak abból fedezheti kidásail. Az eféle adóalapot semmiféle törvény sem ismeri, mert ha ismerné, akkor a kincstári érdekre tapintana. Maga a kincstár lenne az ország legnagyobb tőkekamatadó fizetője, mert ha a község által szedett pótadóra és az azután esetleg nyerendő késedelmi kamatokra —jövedelmi adót lehetne kiszabni, akkor a magas kincsár részére a hátralékos adók után országszerte szedett és szedendő borsos késedelmi kamatokra óriási összegű jövedelmi adót kellene kiszabniok a kincstári érdek védőinek. Megfellebbezte községünk a pénztára terhére kirótt említett adókat az elévülés folytán —csak 5 évre ugyan, — de még a múlt évi december hóban, hanem azért a felszólamlás ma sincs elintézve, hanem a folyó évre ismét kivetették, terhére ugyanazokat.Az elöljáróság megvédi ugyan a község érdekeit, hanem az érdekelt egyes adófizetőket jónak látjuk figyelmeztetni, hogy akinek hasonló ügye van, járjon utána és ne várja az elintézés helyett a végrehajtót. z. — Hallatlan siker ! — hallatszik egyszerre két hang a háttérből. A költő szemei kitágulnak, száját feltárja és egész teste remeg. Hörgőiébe hirtelen rekedt, zokogó hangok vegyülnek. Barátai az ágyhoz lépnek. — Üdvözöllek, kedves, szegény Frigyesem, — kezdi az egyik. Ujjongtak és tapsoltak, mintha tudták volna, hogy ezáltal örömet szereznek neked. Kihívtak a lámpák elé, minden felvonás után hatodszor, hetedszer. Gratulációkat hozok neked összes barátaidtól és ösmerőseidlől, az egész világtól! Frigyes átszellemülten mosolyog — sir és nevet egyszerre. Úgy látszik, hogy egészeu elolvad boldogságában és beszélni akar, Ferenc ismét lehajtja fülét a beteg ajkához és ez alig érthetően hebegi: »Többet!« A jóbarát újból beszél és referál; dicséri és magasztalja a költő darabját; elmondja minden egyes jelenetnek a hatását és a két testvér hallgatja, mig a másik jóbarát a kis szoba egyik kuckójában csendesen sirdogál. Ekkor már Ferenc sem türtőztetheti magát, elfordítja arcát és szeméből sűrűn hullanak a könyek. Azután a sarokba húzódik a siró mellé. — Még az éjjel, mondta az orvos! — nyögi és aztán halkan zokog. A beteg arca pedig sugárzik az örömtől és szeme csillog. Künn sivit a szél és eső verdesi az ablakot. A közeli toronyóra tizenegyet üt. SZINÉRVÁRALJ A Az amerikai párbaj. A modern kor egyik legnagyobb barbársága kétségkívül a párbaj, melynél az ellenséges felek a kardra vagy pisztolyra bízzák becsületük reparálását vagyis az igazságot. A ki jobban kezeli ezt vagy amazt, az egyszerűen le- kaszabolhalja vagy agyon puífantbatja a másikat, holott talán éppen ennek volt igaza. Sok kísérlet történt már e barbár szokás kiirtására, volt tömérdek ankét, gyűlés, tanácskozás, cikkezés ebben az ügyben, de vajmi kevés eredménye volt ezeknek. Különösen, nálunk vígan burjánzik a páros viaskodás és hiába minden fáradozásnak, nem lehet megakadályozni. Sajnos e barbár szokásnak van még egy barbárabb faja, az úgynevezett amerikai párbaj, mely még veszedelmesebb, erkölcstelenebb és éppen az ókorba illik. Ennél egyik félnek feltétlenül halni kell annak, aki a fekete golyót huzza. És a mi a legszomorubb a dologban, nem is hal meg mindjárt az áldozat, hanem aprónkint, részletekben pusztul el; évek múltán kell csak véget vetni életének; addig szabadon járhat kelhet, élő-halottként, azzal a tudattal, hogy napjai megvannak számlálva, a kikötött időpontban öngyilkosnák kell lennie, mert erre kötelezte magát és talán éppen neki volt igaza. Milyen gondolatokkal és érzelmekkel járhat az ilyen ember, aki rendszerint ragaszkodik (a becsületére féltékenyen) a halálra itéltetéséhez és még csak ellenfele nevét sem hagyva hátra, kiollja éleiét. És vannak oly latrok, oly emberi érzésükből, teljesen kivetkőzött banditák, akiknek kell az ellenfelük élete, nem kegyelmeznek meg nekik, kívánják, követelik a másiknak pusztulását, halálát. És az amerikai párbaj, a mi ellen még tehetetlenebbek vagyunk, holott szigorúan bűnhődnék, az olyan lator, ki ellenfele életét követeli ez több, mint gyilkosság, ez megfelel a spanyol inkvizíciónak. Eddig még nem igen tudtak olyanok nyomára jönni, kik amerikai párbajban a szerencsésebbek voltak, mert a halálra ítéltek rendszerint hallgattak és sírba vitték titkukat. A legutóbbi eset egész különleges. Czeizler Sámuel 26 esztendeig járt egy titokkal lelkében, hogy ő amerikai párbajban a fekete golyót húzta. Öt évre rá kellett volna a kegyetlen ön- gyilkosságot végrehajtania, de úgy értesült, hogy ellenfele Amerikába vándorolt és olt meg is halt és igy feloldva érezte magát a kötelezettség alól. 26 év után elebe került ellenfele, aki' követelte tőle a halálát. Czeizler rimánkodott, könyörgött, egész vagyonát felajánlotta, hogy csak oldja fel a kötelezettség alól, az ellenfél tudni sem akart erről. És a szerencsétlen ember agyonlőtte magát. Ennél az esetnél több mint valószínű, hogy nyomára fognak bukkanni a lelketlen ellenfélnek, aki elveszi majd méltó büntetését. Elvégre itt az ideje, hogy a barbárság netovábbja megszűnjék, mikor lelketlen, ragadozó emberek ártatlan vérre áhítoznak és mindenképpen vért és vért akarnak látni. Ez jól esik bestiális természetüknek. A civilizáció mai magaslata mellett valóban szomorú, hogy holmi amerikai párbajok, a vandalizmusok vandalizmusa is létezhessék. Erős társadalmi akció talán mégis csak célhoz vezet előbb-utóbb, amikor az emberek önmaguktól rájönnek arra, hogy ezer esztendővel visszaesnek, ha párbajokra, főleg amerikai párbajokra bízzák becsületük megreparálását. HÍREK. Előléptetés. Sprenger Ferenc, vármegyénk kir. segédtanfelügyelője a IX-ik fiz. osztály 3-ik fokozatába lépett elő. Kinevezés. Faragó Ignácz, kir. lanfelügyelő- ségi tollnokot jelenlegi állomáshelyén, Szatmá- ron meghagyás mellett, kir. segédtanfelügyelővé nevezte ki a közoktatásügyi m. kir miniszter. így aztán vármegyénknek ez idő szerint három segédtanfelügyelője van. Kinevezés. Erdőss Ferenc, szatmári kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanoda jegyzővé nevezte ki az igazságügy miniszter. , Kinevezés. Tóth Jenő, adóhivatali díjas gyakornok, ki a szinérváraljai adóhivatalnál is volt alkalmazásban, az anlalfalvai kir. adóhivatalhoz adótisztté kineveztetett. Gyászhir. Dr. Lovrich Gyula,' Nagybánya város volt főorvosa, a nagybányai városi takarékpénztárnak elnökigazgatója, a hírneves orvos és meleg keblű emberbarát e hó 17-én d. e. 11 órakor váratlanul elhunyt. Temetése 19-én este 6 órakor volt nagy részvét mellett. Lovrich 1836. lehr. 2-án született Nagyszéchényben. 1861-ben Felsőbánya, 1862-ben Nagybánya város választotta meg főorvosává s e tisztét 17 éven át viselte. 1881-től 1890-ig igazgató tanácsosa 1890- től haláláig igazgatója volt a nagybányai városi takarékpénztárnak Lovrich kitűnő orvos volt, kinek tanácsail messze földről is kikérték a betegek. Halálát a takarékpénztár külön gyászjelentésben tudatja, Gerber Ödön ünneplése. Ismerve kedves munkatársunknak, Gerber Ödön gyógyszerésznek szerénységét, a tartózkodás bizonyos nemével emlékezünk meg azon ünneplésről, melyben őt a napokban Budapesten részesítették. A gyógyszerészek egyesülete az elmúlt héten gyűlést tartott Budapesten, melynek keretében az egyesület hivatalos szónoka lelkes hangon emlékezett meg Gerber Ödönnek nemcsak a gyógyszerészet, hanem a bor- és gyümölcstermelés, valamint a közügyek terén is kifejtett tevékenységéről. A gyűlés után rendkívül népes bankettet rendeztek a Margitszigeten, melyen Gerbert ismét lelkesen ünnepelték 53 éves gyógyszerészi működése alkalmából. Kedves jelenet volt, midőn Gerber Jenő, az ünnepelt fia kezébe vette a cigányprímás hegedűjét s a jelenvoltak általános tetszése között szaporította egygyel művészi sikereit. Tagadhatlan, hogy Gerber Ödön előre haladott kora dacára is előmozdítója minden szépnek, jónak, sokban vezető szerepet visz és kezdeményez. A közügyek iránt élénken érdeklődik s azok javára mindig örömmel fáradozik. Amilyen jól esik ez nekünk, mint a közélet szerény harcosainak tudnunk, annyira saj- náljnk, hogy idegenektől kell ünnepeltetéséről hallanunk. Isten éltesse, Isten áldja meg őt továbbra is szeretettel a közügyek iránt s adjon neki friss erőt azok előmozdítására. Vizsgálat. A hitelszövetkezetek északkeleti szövetkezetének elnöke, György Endre v. b. t. t., volt föidmivelésügyi miniszter a múlt pénteken megvizsgálta a helybeli hitelszövetkezet ügykezelését és a tapasztalt eredmény alapján 60,000 korona újabb hitel nyújtását kilátásba helyezte. Uj magyar találmány. A nemzetközi sütőipar kiállításon egy uj magyar találmányt mutattak be. Valóságos csodagép ez, egy olyan kis szekrény, amely bármely tűzhelyre ráhelyezhető és benne kenyér, kalács, pecsenye stb. rövid idő alatt szemünk láttára gyönyörűen, egyenletesen megsül. A szekrény két oldala üvegből van s ép ezért könnyen ellenőrizhető a sütés. Füst, korom, nem férhet hozzá s ami a fő, a kisütéshez nem kell 6—8 darabka fánál több. A bemutatón jelenvolt számos szakember. Fékek, mérnökök, lakatosok és háziasszonyok bámulattal nézték s a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak az uj sütőszek- renyről, amely két egyszerű szamosujvári lakatos találmánya, ügy látszik ez a magyar találmány hamarosan megteszi világhódító körútját. I _ . , Vettük s közöljük a köFekete labla. vetkező levelet. »Tekintetes Szerkesztő Ur! tvérem, legyen szives az egészségügy őreinek figyelmét felhívni arra, hogy a nagybányai utca lakosainak, de talán mások* nak is nagyon káros az egészségére az a kiál- hatatlan bűz, mi a Kepes Testvérek sertéshizlaldájából fertőzi a levegőt. Egy bányai-utcai lakos.« A vonatok világítása. A magyar államvasutak vonalain a személyszállító kocsikban a világítást gyökeresen megjavítják ezen esztendőben A mostani villamos világítási rendszert is ki fogják küszöbölni, mert a mai lámpások csak a kocsiszakaszok tetejét világítják meg és olvasni alig lehet máskép, mintha az ember föláll. A mai lámpások helyett kétkarú villamos csillárokat fognak alkalmazni, hogy az utasok ülő helyzetben is jól lássanak. A külföldre járó kocsikat külön villamfejlesztő dinamógépekkel is íöl fogják szerelni. Községi adó után nincs késedelmi kamat. A közigazgatási bíróság egy közelebb hozott Ítéletével kimondotta, hogy a községeket sem az 1886. XXII. sem az 1883. XLIV. t.-c. a késedelmi kamat szedésére nem jogosítja. A nagysomkuti »Poigári Olvasókör« junius 29-én a nagyvendéglő összes termeiben, a ref. egyház templomépitése javára, világpostával confetti és szerpentin dobálással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete este 8 órakor. Azon hölgy, ki legtöbb levelezőlapot elad és ki legtöbb levelezőlapot kap — értékes emléktárgyban részesül.Belépő- dij: Személy-jegy 1 korona 20 fillér. Család-jegy (3 személyi 4 korona. Jegyek előre válthatók : Bocsánczy Tivadar és Fia, Hirsch és Társa, Cseh Károly, Némethy Sándor, Drágán Testvérek üzletében. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk, és hir- lapilag nyugtázunk. A haltenyésztés fejlesztése. Az országos halászati felügyelőség előterjesztésére Darányi föidmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy ez évben hatvanhárom millió megtermékenyített süllőikrát szerez be s osztat szét a különböző halászati társulatok és heltenyésztők között. A gyümölcskárokra, illetőleg az ezek folytán kérhető adóelengedésre vonatkozólag a községi elöljáróság Sztancsek János, Nagy Lajos, Gerber Ödön, Bátor Dávid és Fábián István bejelentésére az eljárást megindította.
