Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-17 / 16. szám

16 szám

(2) 1906. Április 15.

tudja, mily kellemetlenül hat szemeinkre a hirtelen fényvállozás, a világosság és homály hirtelen váltakozása, a közvetlen világosság, az olvasás, menés vagy kocsikázás közben, az alkonyaikor való munka, a lámpából áradó melegség, pislogó gyertyafény, a virrasztás, stb. Megjegyezzük, hogy mindez legalább is épp oly káros a szemekre nézve, mint általánosan elterjedt hit szerint a léghuzam egészségünkre nézve. Ha tehát fentebb említett káros befolyásokat csakis felerészben oly gondosan kerül- nők, mint a gyakran ártalmatlan és egészségünkre nem is káros léghuzamot, már is nagy volna előnyünk. A léghuzamra nézve itt meg kell jegyeznünk, szemben az eziránti feltevéssel, hogy legtávolabbról sem okoz oly sok szembajt, mint a mennyit tulajdonítanak néki és hogy mindenesetre sokkal kevesebb kárt okoz, mint a szemekre nézve alkalmatlan, nyugodt, de mindenféle idegen alkatrészekkel telilett úgynevezett rossz levegő, amilyent rosszul szellőztetett és emberektől zsúfolt helyiségben találhatunk.

Hogy nagymérvű rövidlátóság mellett és oly emberek is, kiknek gyuladásszerü szembajuk van, csakis helyesen cselekednek, ha az ehhez hasonló rövid tanulmányt a szemek ápolásáról az emlékezetbe való vésés céljából kellő figyelemmel tanulmányoznak és szükség esetén tőlük lelhetőleg szigorúan be is tartják, azt alig kell különösen kiemelnünk.

Nagyobb rövidlátásban szenvedő gyermekek szüleinek a gyermekek legzsengébb korától kezdve' a szemek ápolását a legszigorúbban kell ellenőrizni és főkép gyermekeik hivatásának megvalósítása alkalmával különös figyelemmel kell kutatniok, mi nem igényel nagyobb megerőltetést a szemre. Nagymérvű rövidlátás mellett csak oly hivatás alkalmas, amely lehetőleg nem kíván meg finomabb közelnuinkát. Ki kell azonban emelnünk, hogy még a teljesen épsze- müek is helyesen cselekszenek, ha szemeik kellő ápolását el nem hanyagolják, már ez okból is, mert a szemek ápolása leginkább a káros befolyások elkerüléséből áll. Gondoljuk meg csak mindig, hogy a legegészségesebb egyének is e részben való egészségellenes magatarlás által rövidlátókká lehetnek.

A rövidlátóságot gyógyítani nem lehet, még enyhíteni sem lehetséges. De lehet kisebb vagy középmérvü rövidlátás esetén, szemüveg által annyira segíteni a bajon, hogy normális helyzet teremthető. Akinek azonban szemüvegre van szüksége, a szemüveg megváltoztatását ne bízza egyszerűen a látszerészre. Ki kell jelentenünk, hogy a megfelelő szemüveg kiválasztása művészet, amelyet a tudomány minden eszközeivel kiképzett orvos, csakis egv szak-klinikán töltött legalább egy évi gyakorlat után képes kellően gyakorolni. Ez leginkább az által lesz indokolttá, hogy a szemnek gyakran sokféle baja van és a szemüveg megválasztása mellett e bajok figyelembe veendők, továbbá, hogy egv rosszul megválasztott szemüveg a betegnek több kárt okoz, mint hasznot, amely oknál fogva a választás mindig nagy gonddal és a felelősség teljes tudatában eszközlendő. Előfordul, hogy rövidlátók tulerős üvegek által rövidlátóságukat csak fokozzák, a mi üveg nélkül vagy szakorvos által jól megválasztott szemüveg mellett kikerülhető lett volna.

Vannak ugyan esetek, hogy a szemorvos is az illető betegre, helyesebben a látszerészre

nagy rémületére észrevette a férjét, kereket oldott, a gavallér utána.

A férj pedig a dühtől, kétségbeeséstől a szivárvány összes színeit játszva, bömbölte:

— Lóduljatok! Megbolondultatok? Nem lopni akarok én. Hiszen ez az újság corpus- delikli. Értik kérem? Bűnjel, mely nélkül nem tudok bizonyítani.

Persze nem értettek az egészből semmit és inkább őrültnek tartották. Ebben még megerősödtek, amikor Jámbor Jeromos ordította:

— Látják kérem, ott van a feleségem, ott a szeretője! Már elszökött! Már nincs itt.

Csaknem sirógörcsöt kapott. Majd rohanó lépésben kifelé akart tartani.

Lefogták. Bármennyire ordított lármázott kapálódzott, az összes pincérek vasmarkokkal tartották.

— Miska! — szólt a kávéház tulajdonosa a tüzilegénynek, gyorsan telefonáljon a mentőkért, mondja, hogy egy közveszélyes őrült van itt.

A férj ezt meghallotta és még veszekedet- tebül kiabált, sirt, tombolt, nem használt; négy pár kéz tartotta fogva. A kávéház meg csakhamar kiürült, féltek a vendégek a közveszélyes őrült társaságában.

Mikor a mentők megérkeztek, nem sokat teketóriázlak, megkötözték, kocsira telték és elszállították a — lipótmezőre. Négrusz.

SZINÉRVÁR ALJA

hízza a szemüveg megválasztását, de csakis he- képzett laikus nézetre vall, ha a szemüveg megválasztását minden előforduló esetben csak gépiesen akarjuk alkalmazni.

Egy életrevaló eszme.

Öreg hiba, hogy hazai kereskedőink a reklámban rejlő hatást nem tudják eléggé méltányolni, ami egyúttal tanujele annak, hogy kereskedelmünk, sajnos, még nem érte el azt a fejlettséget, mely sok külföldi államot nagygvá, hatalmassá és gazdaggá telt.

A magyar kereskedők legnagyobb része irtózik a nézete szerint, hiábavaló költségektől, minőknek árui hirdetését tekinti. Nem tudja, hogy a széleskörű vevőközönséget csak ugv lehet megszerezni, ha a közönséget uton-ulfélén figyelmessé teszik a beszerzési forrásokra. A magyar kereskedő (tisztelet a kivételeknek! (inkább beéri a kevés, sokszor nyomorúságosán kevés haszonnal, csakhogy ne kellessen »elpré- dálnL pénzét hirdetésekre,

Igen, ha nem kerülne pénzbe a hirdetés, bezzeg akkor nem idegenkednék a reklámtól. Csakhogy a hirdetést nem lehet ingyen csinálni. Bárki, bárhova vesz fel hirdetést, annak ez költséget okoz, s miután rendesen e foglalkozás révén meg is kell élnie és hasznot húznia, a hirdetésért megfelelő árt követelni kénylelen. A magyar kereskedő tehát — s ez a furcsa — minden hirdetési közeget haszonlesőnek tartja, s nem tartja természetesnek, mint minden más foglalkozási ágnál, hogy a hirdetést eszközlők is keresni akarnak.

A felfogás, hirdetéseket illetőleg, az utóbbi időben ugyan lényegesen javult, de a rég elharapódzott animoritásl egészen megtörni korántsem sikerült.

Azért is kiválóan életrevalónak kell tartanunk az Országos Iparpártoló Szövetkezet legújabban felvetett eszméjét. A reklamálást ugyanez az eszme sem teszi díjtalanná, de gyakorlati keresztülvitele mellett a szövetkezet hasznot huzni nem akar, csakis tényleges költségeinek megtérítését kéri s az e célból átadott összegekkel nyilvánosan elszámol. Érdekes, a közfigyelmet felkeltő az a mód is, melylyel a hirdetéseket a közönség körében terjeszti. A honi ipar társadalmi utón való propagálása végett ugyanis segítségül veszi az Uránia-Egyesületet, s a gyárakat és ipartelepeket vetített képek révén bemutatja a közönségnek.

E mód kiváló praktikus voltát, azt hisszük, bővebben alig szükséges magyarázni. Szembeötlő, hogy az élvezetes előadás keretében bemutatott vetített vagy mozgó kép sokkal nyomatékosabb és tartósabb hatást gyakorol, mint bárminő más hirdetés. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a szövetséget tisztán a hazafias cél vezérli, a hirdetőt pedig csak a hirdetés közül felmerülő minimális készkiadásokat terheli, úgy valóban igen szerencsésnek kell tartanunk ezi az eszmét, mert nem szerelnék feltételezni, hogy kereskedőink, gyárosaink, iparosaink még az eszmével szemben is régi, megszokott merev álláspontjukhoz ragaszkodnának.

Bizonyára kívánatos, hogy a magyar nemzetijellegéhez hü maradjon. Ebből azonban nem következik, hogy az az Útmutatás, melyet nekünk a külföld a meggazdagodás tekintetében bárha önkéntelenül is ad, hasznunkra ne fordítsuk.

Ez az utmutás pedig tisztán arra vall. hogy a kiterjedt, kiváltképen pedig az önálló, a külföldi versenyt kiküszöbölő kereskedelem megvalósításának leghatékonyabb eszköze az intenzív hirdetés.

íme, egy hirdetési mód, melyet még a rosszakarat se bélyegezhet haszonlesőnek ! Használják fel mindazok, kiknek a hirdetés szükséges, nemcsak a maguk, hanem a hazafias ügy érdekében is. mely utóbbi megköveteli, hogy minden hazai eredetű iparczikk a vevőközönség által pártoltassék.

HÍREK.

Olvasóinknak boldog ünneplést kívánunk.

Felmentett királyi biztos. () felsége Nagy Lászlót, Szatmár és Szabolcs vármegyékre nézve a napokban kinevezett királyi biztost ezen állásától fölmentette. A többi királyi biztosok szintén fölmentést kaptak, miután az örvendetes politikai fordulat következtében kivételes rendszabályokra most már nem lesz szükség.

Uj fürdöorvos. Szentiványi Gyula a bikszádi gyógyfürdő tulajdonosa, dr Rotlenbiller Ödön budapesti orvost szerződtette fürdőorvosul.

A Szatmár bikszádi vasutat újabb megállapodás szerint csak ápril 19-én fogják megnyitni,

Nagy takarítás. A kedvező politikai fordulat a régi kormány által kinevezett tisztviselők eltávolítását vonván maga után, az egész országban most folyik a nagy takarítás. Majos Károly is felmentetett állásától, Ilosvay Aladár, vármegyei főjegyző pedig visszahelyeztetett.

Képviselő-jelölés. Biztos kutforráshól értesülünk, hogy a budapesti központi függetlenségi és 48-as párt a legközelebbi képviselőválasztás alkalmával az aranyosmegyesi választókerületbe országgyűlési képviselőnek báró Vécsey László sárközujlaki nagybirtokost jelölte, ki a jelöltséget elfogadta. Megválasztása annyival is inkább bizonyos, mert a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő, közszeretetben álló magyar főurnak ellenjelöltje sem lesz.

A tulipánról lapunk 15-ik számában egy közleményt hoztunk, mely néhány embernél célt tévesztett. A közlemény leadásával mi a föltétlenül hazafias mozgalmat támogatni akartuk s arra kívántuk olvasóinkat figyelmeztetni, hogy a külső disz, a tulipán nem elég a magyar ipar pártolására. Itt tenni kell és nem elég a tüntetés. Magyarországot mindig a jelszavak üldözték. A jelvény nem arra való, hogy vele a világ szemét bekössük. Kötelez is valamire. A tulipán kötelez arra, hogy pártoljuk a magyar ipart s ezzel nemzetünk gazdasági önállóságát előmozdítsuk. Az ártatlan tulipánt nem akartuk bántani, hanem azoknak szóltunk, akik megmaradnak a tulipán mellett, de egyebet aztán nem tesznek. Aki közleményünket másként értette, az nem a mi célunk szerint fogta fel azt. Egyébként, úgy látszik, nagyon is a fején találtuk a szeget Eddig legalább egyetlen egy ember sem akadt, aki a mozgalomnak eredményessé tételére nálunk csak egv lépést is tett volna. Hát ha más nem teszi, megkezdjük mi e téren is a tevékenységet. Az eredményről lapunk következő számában beszámolunk.

Agyonvert földműves. Véres esel színhelye volt a napokban Adorján községe. Gyarmati Dániel oltani földmives valami csekélységért szóváltásba elegyedett két szomszédjával Hu- dácskó Gáspár és Oroszi Józseffel. A két szomszéd a vita hevében botot ragadott és azzal ugv elverték Gyarmatit, hogy az pár nap múlva meghalt. A csendőrség csakhamar elfogta a két parasztot és a helybeli kir. ügyészségnek adta át Az agyonvert Gyarmati holttestét a múlt napokban boncolták fel a törvényszéki orvosok s a halál okául a belső elvérzést állapították meg. Gyarmati nős volt és több gyermek atyja.

Összeégett gyermek. Lukács János mezőteremi gör. kath. tanító Erzsébet nevű 3 éves leánygyermeke beleesett egy forró vízzel telt teknőbe, minek folytán a kis gyermek egész testén olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogv pár napi kínos szenvedés után meghalt. A kir. ügyészség a vizsgálatot elrendelte a szülők ellen.

Verekedő vasúti munkás. A mult nap a

bikszádi vonalon egy kavicsszállitó vonat jött Szatmár felé Az egyik őrház előtt Osválli Kálmán fékező leugrott a vonatról, hogy az általa ott feledett jelzőzászlót magához vegye. Egy Filep nevű vasúti munkás azonban nem akarta odaadni a zászlót, miből dulakodás keletkezett, melynek hevében Filep ugv vágta oda a fékezőt, hogy ez a már mozgásban levő vonat kerekei alá került és számos sérülést szenvedett. Vérző sebekkel szállították be Szatmárra. Filep ellen a kir. ügyészség vizsgálatot indított.

Megszűrt leány. Ciprák Máriát Családi perpatvar közben, saját atyja, Ciprák László aranyosmegyesi lakos késsel oldalba szúrta, A szatmári kir. ügyészség a megvizsgálását rendelvén el, a helyszínén megjelentek Morvay Károly kir. tszéki biró, mint vizsgálóbíró, Vasváry Antal jegyző- könyvvezető és dr Vajay Imre tszéki orvos. Ez utóbbi megvizsgálván a valóban szép, 18 éves leányt, azt találta, hogy a késszurás tüdejét is érte; sérülése azonban nem életveszélyes. Az eset törvényszéki további eljárás tárgyát képezi.

A petroleum ára. Az osztrák és magyar petróleum finomítók a petróleum árát az ösz- szes relácziókbau 100 kg.-ként 3 koronával leszállították. Eszerint a petróleum ára körülbelül arra a nívóra esett vissza, mely a bakui petroleumforrások szétrombolása előtt állott.

A szatmár-nagybányai vasút 1906. február havi üzleti bevétele a következő: A szállított személyek száma 10.500. A szállított teheráru tonnákban 5500. Bevétel személy- és podgvász szállításért 10 000, fehéráruk szállításáért 24,000, összesen 34.000 korona. Egy kilométerre esik 564 korona, az 1905. évben 561 korona, emelkedés kilométerenként 0'5"/n.

A ruggyanta-áruk drágulása. Az osztrák- magyar ruggyanta-kartell a pneumatik árát 77*"Arai felemelte.