Szinérváralja, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-17 / 16. szám
16. szám. SZINERVAR ALJA 1906.' Április 15. (3) A szatmárvármegyei általános tanitóegye- 1 sülét nagybányai köre 1906. évi gyűlését Nagybányán, a polgári olvasókör társalgójában május 1 8-án cl e. 10 órakor tartja meg, melyre a tagokat s az érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Székely Árpád elnök. Sólyom Ferenc jegyző. Tárgyak: 1, y2 9—9 A veresvizi iskola 1. osztályában a lavaszról tanit Stiglic] Etelka községi tanítónő. 2. A gyűlés megnyitása a tanítók törvényének méltatásával. 3. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Nehány őszinte szó a tanítói tekintélyről felolvassa Doroghv Ignác községi isk. igazgató. 5. Az uj tantervről felolvas Ambrus Mózes állami tanító. 6. A gyermekvédelemről előad Simon József állami tanító. 7. Folyó ügyek. Indítványok. Osztrák fehérnemű-gyárak kartellje. Néhány hét előtt az osztrák febérnemü-gvárak körében mozgalom indult meg az eladási feltételeket szabályozó egyesület létrehozása céljából. A 10 tagból álló előkészítő bizottság az előmunkálatokkal elkészülvén, az osztrák fehérnemű-gyárosok egyesületének megalakítása végeit az összes fehérnemű-gyárosokat és fehérnemű konfekció cégeket április 4-én Bécsben megtartott közgyűlésre hívta meg. Eddig 62 cég jelentette ki, hogy az egyesületbe belép, minélfogva a meg- alaku’ás biztosítva van. Egygyel több ok arra, hogy osztrák fehérneműt ne vásároljunk, hanem pártoljuk ezen a téren is a magyart ipart! Tanulmányi kirándulás. Ha minden embernek ismerni kell hazáját, úgy elsősorban a tanár és tanító embernek kell azt ismernie Ezen helyes felfogás ma már annyira gyökeret vert a tanítóság táborában, hogy egyes bácskai tanítók szövetkezve Göndör Ferencz óbecsei tanítóval. »Magyar Tanítók Tanulmányútja« cim alatt a nyári nagy szünidőben utazásokat rendeznek az ország különböző vidékére. Az első ilyen ut az idén julius hó elsején, esetleg augusztus végén lesz. Az üli terv négy részből áll. Minden ut Budapestről indul ki és magában foglalja az Alföld és a hegyvidék egy-egy részét. Az első ut: Nagy-Alföld-Al-Duna lesz. Budapest, Czeg- léd, Kecskemét. Szeged, Szabadka, Baja, Zom- bor, Újvidék, Zimonv. Belgrád, Pancsova, Yer- sec, OraVica, Anina, Marilla, Buziás, Orsóvá, Vaskapu, Turn-Szeverin, Herkules-fürdő, Lugos, Buziás, Temesvár, Arad és Mezőhegyes városok. így pár év alatt a tanító megismerheti szép hazánk minden zegét zugát. Hogy a költségek elviselhetőbbek legyenek a szegényebb sorsú tanítókra is, a tanulmányúton hangversenyek rendezlet- nek. A magyar tanítóság oly hatalmas zeneismerettel és énekludással rendelkezik, hogy hangversenyeivel meghódilhaja a müveit közönséget. Mennyire előnyös lesz. ha a tanító vagy a tanár, megismeri az ország különböző népeit és azok szokásait és nyelvét, fejlődő városait, gyárait, bányáit és a múlt dicsőségét hirdető romokat: mily hatalmasan emelkedik a tanító intelligenliája és társadalmi tekintélye ezen utazások által, azt minden helyesen ítélő ember helyben hagyja. Az utazás sikerét biztosítandó, az egyes hajózási vállalatok, vendéglők, fürdőtelepek, gyárak, bányák messzemenő kedvezményeket nyújtanak, még csak a minisztérium, illetve az államvasutak pártfogását várják a rendezők. Az első tanulmányút 12, illetve 14 napra van tervezve, mert ha a hangverseny csoportot sikerül egybeállitani, akkor 14 nap alatt történik az utazás. A karmesteri állásra az ország egyik hírneves zeneszerzőjét szándékoznak megnyerni. Az egész útiköltség 111 oszt. 86 és II. oszt. 1Ü0 korona. 4'ermészetes ebben benne van a lakás és elsőrangú élelmezés is. A hangversenyek bevételei a közreműködőket illetik. Az utazásban résztvenni óhajtók, énekhangjuk és a zeneeszköz megjelölésével április 17-ig jelentkezhetnek Göndör Ferencz, tanítónál, az »Óbecsei Újság« szerkesztőjénél Óbecsén. A kirándulásban részt vehet minden lanügybarát. Palatínus Jóska mamája. A szentendrei vicinálissal egy fél óra alatt Budakalászon van az ember a fővárosból, hon- nét gyalogszerrel egy fél óra alatt Ürömfaluban lehet sétálni, vagy kocsin 3 óra alatt lehet Pestről oda jutni, a falu mellett van a temető s e melleit van az elhunyt József főherceg mamájának a sírja, Mária Dorottyának a nyugvóhelye. Férje, József főherceg, az“utolsó nádor, palatínus, kit országunk szívből, lélekből szeretett, emlékét a József-téren szép szoborban öröki- . teltük meg. Igen jó magyar ember volt, ő nevelte nekönk népünk büszkeségét, az elhunyt József főherceget, ki gyermekkorában együtt játszott atyja akaratából a nép gyermekeivel, kik őt Palatínus Jóskának hívták. Anyja orosz hercegnő volt, a szép gyermek élete anyjának életébe került. Érdemes a sirhoz kimenni, csodás dolgok vannak ott. Hegv, erdőséggel övezett hely a sir tájéka, nagyon tetszett neki életében e hely, itt akart nyugodni is. Mint orosz, görög keleti volt, határozottan megmondotta, hogy szertartása szerint akar temetkezni. Férje mindent teljesített is, amit kívánt. Egy szép kápolna épült nyugvóhelynek, belül lépcsőkön kell lemenni egy szobába, ott a koporsó. A halott egy üveg koporsóban fekszik, e koporsó egy ezüst és ez tölgyfa koporsóban. Egy nemegyesült orosz pópa lakik ott, I ez az őr, ki folyton felügyel a sírra, a kápolna mellett egy szobában lakik, a kápolnában naponkint orosz misét mond az elhunytért és fel- ! ügyel a sírra, egyéb dolga nincs, nem lévén cgv szál hive sem, lévén a falubeliek mind svábok. Minden évben egy nap látható a halott, de a derék orosz egy kis baksis láttára intelligens látogatónak máskor is megmutatja az elhunytat. A koporsóban összeaszolt alakban egy 12 éves gyerek nagyságban nyugszik a fenséges asszony, ki különben feltűnő szép nő volt, kövér, impozáns alak, mint ezt a falon függő elefánt- csontu festett képe mutatja. Ujjai valamivel vastagabbaknak látszanak, mint egy gyufaszál, egyik ujján a jegygyűrű áll, csak az alján a csont, a nagyrésze üres, hol a hús volt A fején diadém van mesés kövekkel, smaragd gyémántok. A mesés kincseket busz millió koronára becsülik. A nyakában egy collier, mogyoró nagyságú, egyforma gyöngyökből, hét sorból áll, minden tizedik gyöngy után egy kapocs, mely a sorokat összetartja. A kapocs tiszta szoliterekből áll, mely oly tiszta gyémánt, mint a vizcsöpp, rengeteg drága értékben. A jobbján, mint mondám, a jegygyűrű, a bal kézujjai telve gyűrűkkel, aztán egy melltü, mely összetartja elül a menyasszonyi ruhát, melyben nyugszik. A tü áll egy galambtojás nagyságú smaragdból köröskörül befogva brilliántokkal és meg egyszer befogva rubinokkal. A kezében kettős keresztet tart egy darab almai in kőből, halvány rózsaszínben, tán 7 cm. nagy, roppant árt képvisel. A fülében van két bouton hatvanezer tallér értékben Oldalvást fekszenek a smukjai, gvürük, láncok, karperecek slb. Ő maga kívánta, hogv menvasszony korából összes munkáját tegyék mellé a koporsóba és hogy hazájából egv nem egvesült pap lakjék a sir mellett és őrködjék hamvai és kelengyéje felelt Ha jól megnézi az ember, a kép megtekintése után könnyű elképzelni, hogy nagyon szép volt. A csontokon olt a bőr, de teljesen összeaszott. A ruha brokárdból van, elefántcsont szinti, a halolt be van balzsamozva és légmentesen zárva az üveg koporsóba, mely átlászó lévén, apróra megtekinthető minden. Még azt jegyzem meg. hogy ez az Üröm sváb falu Boros Jenő mellett van, itt lakott a Palilinus család s a szép fiatal asszony innét szerette meg a fél órányira eső szép helyei s kívánta, hogy itt helyezzék örök nyugalomra. Dr Dunay János Főmunkatársak. Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. 1064—1906. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Szilágyi Jenöné szül. Fényes Ilona végrehajtatónak Paksy Albertné szül. Mándy Lenke végrehajtást szenvedő elleni 83 korona 60 fillér követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Balota- falu községben fekvő, a balotafalui 14. sz. tjkv- ben A -j* 1 sor 42. hrsz. alatt foglalt egész belsőségre, tehát az 1881. évi LX. t.-c. 156. §-ának d) pontja értelmében a Szilágyi Imre jutalékára is 999 koronában és a balotafalusi 80. sz. tjkvben A f 1. sor 76. hrsz. alatt foglalt egész belsőségre, tehát az 1881. évi LX. t.-c. 156. §-ának d) pontja értelmében a Szilágyi Imre jutalékára is 759 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1906. évi május hó 7-ik napján délelőtti 10 órájakor Balotafalu községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10° 0-át vagyis 99 korona 90 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. jj-ában jelzettárfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1906. évi febr. hó 14-én. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Papp István, kir. albiró. 1385—1906. tk. sz. Hirdetmény. Remetemező község telekkönyvi betétei az 1886. XXIX, az 1889. XXXVIII. és “az 1891. XVI. t.-cikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé: L, hogy mindazok, akik az 1886. XXIX t.-c. 15. és Í7. §§-ai alapján, ideértve e §-nak az 1889. XXXVIII. t. c. 5. és 6. pontjaiban és az 1891. évi XVI. t.-c. 15. §-nak a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 7. ipa és az 1891. XVI. t.-c. 15. ipának b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t.-c 22. §-a, illetve az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket 6 hónap alatt, vagyis 1906. évi október hó 15-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be. mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányra nem szolgálhat; 2, hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.-c 16. és 18. ijipai esetében, ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. évi XXXVIII. t.-c, 5., 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tu lajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat 6 hónap alatt, vagyis 1906. évi október hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3., hogy mindazok, akik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is. akik a tulajdonjog arányáig az 1889. évi XXXVIII. t.-c. 16. ipa alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1906. évi okt. hó 15. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabkitható záros batáridő elmúlta után betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egvszersmint egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Szinérváralja, 1906. évi márc. hó 22. Papp István, kir. aljbiró. x^<>o<o<><xxxx><>o<x>c>c<xxxxxxxxxxxxxxxxxx Részletfizetésre S^JlSrÄ zek, lámpák, china-ezüst. Kérésre képes színes árlap ingyen. — Ugyanitt utazók felvétetnek, kik vendéglősöket és henteseket látogatnak, hires szegedi paprika eladásával sokat kereshetnek. 1 kiló világhírű szegedi-paprika 3 frt utánvétellel Ivánkovits Károly és Fia Szegeden. ^xxxxxx»o<xxxxxx>d<xxx>c<xxx.x>o<x>ooc<Xx 18—1906. vh. sz, Árverési hirdetmény. Alulirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a prágai csász. és kir. járásbíróságnak 1905. évi C. 176/5. számú végzése következtében Wiener Tódor prágai lakos ügyvéd által képviselt, a Cseh Union-Bank prágai czég javára, Reizner Májeré és társai mozesfalusi lakosok ellen 354 K s jár. erejéig 1905. május 31-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 711 kor.-ra becsült következő ingóságok, u. m.: egy kézi cséplőgép és vidacsrosta, egy rézüst, nyers bőrök, házi bútorok, ágynemüek és egyebek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1905. évi V. 193/3. számú végzése folytán 354 korona tőkekövetelés, ennek 1903. évi január hó 1. napjától járó 6°,c kamatai és eddig összesen 19 kor. 02 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Mózesfaluban, alperes lakásán leendő eszközlésére 1906. évi április hó 27-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szinérváralján, 1906. évi április 8. Sprenger Zsiginond, kir. b. végrehajtó.
