Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-08 / 32. szám
2. SZINÉRVÁRALJA 1905. augus2tus 8.. Nagyon természetes, hogy a szatmár-bik- szádi keskeny vágányu vasút nem szívesen venné, ha tervünk valósulna, mivel az akkor csupán iparvasuttá sülyedne s élete tisztán csak addig tartana, mig az Avas rengetegei fát juttatnak neki; de mi azzal keveset törődhetünk. Az avasnak is, Szinér- váraljának is, meg — különösen — a szatmár-nagybányai vasútnak is az az egyenes érdeke, hogy a szinérváralja-avasujvá- rosi vasút mielőbb kiépüljön. Ha beválik a terv, ami minden oldalról bizonyos és kívánatos, akkor tovább Bikszádig, esetleg egészen Técsőig ki lehet vezetni későbben a vonalat. A kisajátítás sem kerülne annyiba, mint p. o. a szatmár-bikszádi vonalnál, mert Szinérváraljától Avasujvárosig olyan területen építhető az ut, mely olcsó árért megszerezhető. Kérjük, figyelmeztetjük a szatmár-nagybányai vasút igazgatóságát, hogy ne halogasson. Ha valahol, itt pénz az idő. Ha csodálkozunk azon, hogy ezt az eszmét nekünk kellett az igazgatóság előtt felvetni, méginkább csodálkoznánk, ha figyelmeztetésünk sem ébreszti fel álmából. Ne aludjunk hát, mert a sok alvás árt az üzletnek! HÍREK. Kinevezés. A belügyminiszter dr. Ecsedy Gedeon bikszádi fürdőorvost és avasfelsőfalusi körorvost a székesfővárosi állami rendőrséghez fizetésnélküli rendőrorvossá nevezete ki. Eljegyzés. Szentpélery Ferencz aljárásbiró, a nagybányai kir. járásbíróság vizsgáló birája eljegyezte Marosán Athanász bányabirtokos kedves leányát: Annát. Vármegyénk rendkívüli közgyűlést tartott e hó 3-án Nagykárolyban. Bizalmatlanságot szavaztak a kormányának, különösen pedig Kristóffy József, belügyminiszternek, vármegyénk volt főispánjának, ki a szocialistákkal szövetkezett. A Szamos áldozata. E hó 2-án Zsula György, szinérváraljai lakos több társával fürdött a Szamosba.n Társai már felöltöztek, Gyula azonban tovább fürdött. Egyszer csak rémült sikoltást hallottak a fürdőtársak s a kővetkező pillanatban Zsula eltűnt a viz alatt. A fürdőzők azt hitték, Lassan ismét magához tért a fiatal leány s csakhamar elmondta, hogy mily járatban van. „Mert már minden rendben van“ mondá „s én szobámba térhetek.“ Most az ajtónál volt a mikor észrevette, hogy még mindig nem gyújtotta meg a gyertyát sőt a kulcsát is elvesztette. „Egészen meg vagyok zavarodva,“ ismételte halkan, mi alatt gyertyáját meg- gyujtotta. Ebben a pillanatban egy hatalmas légáram eloltotta mindkét gyertyát s Jaques és Eily a sötétben maradtak. „Ez már mégis csak kellemetlen“ hangoztatta Elly „engedje meg uram, hogy annyi alkalmatlanságot okozok magának, de kérem gyújtsa meg ismét a gyertyát, hogy kulcsomat megtaláljam.“ Mindenesetre válaszolta Jaques és a sötétben tapogatódzva kereste a gyufáskatulyát. Meg is találta azt, de egy pillanat alatt gondolt egyet s a gyufát csakhamar zsebébe rejtette. „Oh jaj, egy újabb kellemetlenség Nagysád, egyetlen egy gyufaszál sincs nálam, az utolsót is elhasználtam.,, — Mégis csak okos gondolat volt ez tőlem, ezt érezte Jaques, „Istenem“ sóhajtozott Elly „megkísérlem, hiszen a sötétben is szobába találok — de a kulcs, hol van a kulcsom. Kérem uram segítsen keresni. „Keressük hát“ mondta Juques. És mindketten kezdték a kulcsot keresni a sötét szobában. De mintha valami magnetikus erő vonszolta volna őket egymáshoz, a kezük mindig találkozott. Egyik ép olyan ügyetlen volt mint a másik s igy nem tudták a kulcsot megtalálni. „A holdat most most eltakarják a felhők" szólalt meg Jaques „de különben mindig bevilágít a szobába, várjunk egy kicsit. Ha előbujik, megtaláljuk a kulcsot,“ hogy tréfál Zsula. Mikor azonban hasztalan várták előbukkanását, nyugtalanok lettek és keresésére indulták. Rémülve futottak néiiányan haza a fiú özvegy édes anyjához, ki jajveszékelve rohant a Szamoshoz kenyérkereső fia keresére. Ezalatt kifogták Zsulát a vízből. Megindító volt látni az özvegy szivettépő fajdalmát, amint gyermeke hottestére borulva félőrülten költögette örökre elaludt fiát. Lopások. Papp Mihály, avasujfalui lakosból e hó 1-én Cincás Péter és Papp György, 45 rőf vásznat elloptak s azt Varga Máriának 2 koronáért eladták. Ugyancsak a nevezettek elloptak a múlt hó 26-án Szabó Ferencnétől 2 párnát s aztAvas- ujfalu község határában elrejtették. A párnákat azonban ügyesebb tolvajok ellopták a rejtekhelyről. Vizsgálat. Olchváry Zoltán dr., táblabiró a választó közönség igen élénk részvétele mellett a múlt hó 29-én kezdette meg a vizsgálatot a nagybányai mandátum ügyében. A nagybányai kir járásbíróság helyiségében folyik a tárgyalás, mely előreláthatólag egy hét alatt már véget ér. Rengeteg tanú van beidézve s a 3000 korona már fogytán van úgy, hogy újabb 300 korona biztosítékra van szükség. Az eddig kihallgatott tanuk vallomásából nem állapítható meg, hogy Bay személyesen megvesztegetett volna valakit. Est látva a petició- nálók, nem igen mutatnak hajlandóságot újabb 3000 korona letételére. A vizsgálat kimenetelét a választók érdeklőoéssel várják. Az eddigiek szerint ítélve jelezhetjük, hogy a mandátum nem lesz megsemmisít^ ________ I Fekete tábla.] A hatóság, mint jeleztük, 40 napos zárlatot rendelt el az ebekre. A kutyahóhér hűségesen eleget tesz kötelességének, mert a szegény emberek kutyáit nyakra-főre fogdossa el; befolyásos embereké azonban szabadon jár-kél az utcán és minden cerimónia nélkül ugatja és harapja az embereket. A hóhér ur különös kedvezménybe részesíti a szép kutyákat. Ezeket, ha elfogja is, nem pusztítja el, hanem, mint halljuk, jó pénzért eladja. Van nehány kötelességtudó ember a községben, aki zárva tartja a kutyáját. Ezeket szépen megmosolyogja a — sintér. — Az elfogott s agyonbunkózott ebeket a hátán cipeli végig Pali a városon. Tiszteljük mindenkinek, még a hatóságnak is az Ízlését; de mégis (tekintettel a jobb ízlésre) kérjük a hatóságot, legyen szives intézkedni, hogy az ebhóhér zárt szekrényben szállítsa az örök álom helyére a kutyákat. Sokoldalúság a lopásban. A lopás művészetének haládását és sokoldalúságát megkapó mértékben feltalálhatjuk Finta Juon és Mihály Mihoc, bikszádi lakosban. Ez a nevezetes úri ember nem valami válogatós az ellopható tárgyakban. A lopást sem helyhez, sem időhöz nem köti, hanem lop derüre-borura mindent mindenüt, amit hol talál. Rövid időközben ellopott: Bretán György bikszádi És hogy a várakozás ne legyen unalmas beszélgetni kezdtek. Egy beszélgetés kettesben, a sötétben, egy kis szobában, egy tavaszi éjszakán, egy társalgás, mely eleinte jelentéktelen, de mindinkább bizalmasabbá lesz — tudjuk hová vezet. A mondatok zavarosakká lesznek és rövidebb, hoszszabb szünetek által szaggatottakká, a hang gyengül a szavak sóhajokkal váltakoznak, a kezek minduntalan találkoznak és kiegészítik a gondolatokat, melyek a szívből az ajkakra szállnak és . . . keresd mindennek a végét saját emlékezetedben, fiatal szerelmes pár. Keressétek, te fiatal férfi és fiatal asszony, keressétek ti, kik ma karonfogva szorosan egymás mellett, sétáltok, holott két nappal ezelőtt nem ismertétek egymás, sohasem láttátok egymást. Végre előbujt a hold és fényt árasztott a kis szobába. Elly felriadt, mint egy álomból s halkan felsikoltott. „Mi baj van ?“ kérdé Jaques, mialatt még jobban magához ölelte. „Semmi, semmi“ mormogta Elly. „Azt hittem, hogy valaki kopogott az ajtón.“ . És anélkül, hogy Jaques észre vette volna a lábával egész a szekrény alá tolta a kulcsot, melyet most holdvilágnál egész közel maga mellett meglátott. Nem akarta ismét megtalálni. Elly fiatal volt, szőke és nagyon éiénk természetű. Húsz éves koráig nem ismerte a szerelmet, de valami sötét sejtelme azt súgta neki, hogy siessen szeretni. Ő megtalálta Jaquesot s megszerette. Tavaszszal találkoztak, őszszel elváltak. Elly tüdőbajos volt — ő tudta ezt s Jaques is csakhamar megtudta: tizennégy napi boldog együtt- lét után egy fiatal orvos barátja azt mondta neki: „Elly a levelekkel együtt fog hervadni és lehullani.“ lakostél 1 tüszőt, 1 pár új csizmát és egy vászonlepedőt; Finta Mihály, szintén bikszádi lakostól (Véletlenül ez az édes atya.) 20 korona készpénzt; Finta Vaszil, Mária, Flócsetól 1 gubát, 6 méter vásznat és 1 kapát; özve. Risko Juonnétól 1 tüszőt; Finta János Precitortól 3 kenyeret és 3 klgramm szalonnát; Finta Györgytől 1 vászonlepedőt és 1 borjut; Lébi Ábrahámnétól 1 pár cipőt. De ki tudná számát bűneinek ? A bikszádi őrs vezetője, Majoros, őrmester tudni akarja azokat s azért erélyesen nyomoz. De nyomozza Finta, lopásművész urat is, ki észrevevén sarkában az éber őrmestert, az Avas rengetegeibe bujdosott el s ott keres védelmet. Azonban aligha lehet ott nyugalma, mert a csendőrség éjjel, nappal kutatja rejtekét. Azt hisszük, mielőbb védettebb helyet kap az erdő hűvös árnyánál. Nilvános elszámolás. A szinérváraljai róm. kath. templomban legutóbb fölállított „Jézus sz. szive“ és „Szent József“ szobrok költségei a következőkben számoltatnak el: Bevétel: 1. Gyűjtések utján befolyt 434 K 21 f. 2. Szabó István pre- látus ur Öméltósága adománya 40 K. 3. A róm. kath. egyház pénztárából kiegészitésképen 5 K. összesen 479 K 21 f. Kiadás: 1. Jézus szt. szive szobor ára 135 K. 2. Szt. József szobor ára 150 K. 3. 2 drb. fali álvány ára 80 K. 4. Csomagolási költség és láda 13 K. 65 f. 5. Gyorsáru szállítási költség s vám 35 K 56 f. 6. Az állványok falba- illesztesi költsége 3 K. 7. A főoltáron elhelyezett 3 drb. díszes kánontábla 56 K. 8. Nikkel precei keret 6 K. összesen 479 K 21 f. Azaz négyszáz hetven kilenc korona huszanegy fillér bevétellel szemben ugyanannyi kiadás. Szinérváralja, 1905. julius hó 30. A róm. kath. pebánia hivatal. Anyakönyvi statisztika. A szinérváraljai áll. anyakönyvi hivatalnál jul. 23-tól 30-ig a kővetkező bejegyzések történtek: Születtek: Bonác Gábor és Krisán Annának Gábor, — Darabos László és Donka Máriának Flóra, — Apfel Zsigmond és József Reginának Sámuel, — Szenei József és Grencer Veronának Erzsébet. Meghaltak: György Károly, 41 éves (vízkör.) Markocsán László, 39 éves (tüdővész). Házasságot kötött: Compa Gábor és Nagy Berta. Kihirdetés alatt áll: Kozma János és Páska Flóra, — Kovács István és Epli Juliánná. Irodalom. Miképen kell jövedéki kihágás! ügyekben sikeresen védekezni? Ritka ember, aki ezt tudjál Hiszen már átment a köztudatba, hogy ha a pénzügyi közegek bírságot követelnek, úgy se szó, se beszéd, belenyúlunk a zsebünkbe és fizetünk, Elly meghallotta az orvosnak eme kijelentését és észrevette szerelmesének kétségbeesését. „Ne törődjünk a levelek hullásával ?“ mondá mosolyogva, s e mosolya visszatükröztette végtelen szerelmét. Hiszen tavasz van, csak most zöldéinek a levelek — használjuk fel az Időt ... És ha észreveszed, hogy közel vagyok a véghez, ölelj magadhoz s csókjaiddal megtiltod nekem a távozást. Te tudod, hogy engedelmeskedem: és én melletted maradok.“ öt hónapig élték együtt a művész és diákélet összes nyomorúságait, de Elly ajkáról egy pillanatig sem távozott az a boldogító mosoly. S Jaques már—már remélni kezdte, hogy minden jóra fordul. Bár a barátja egyre mondogatta, hogy Elly állapota rosszabbodott s hogy gondos ápolásra szorul. Ilyenkor Jaques egész Fárist felhajszolta, hogy pénzt kerítsen s a szükséges orvosságokat beszerezze. Elly ezt sehogy sem szerette $ titokban kihajította a keserű cseppeket. Éjjelenként, ha rá jött a köhögés, visszafojtotta azt s kisietett a folyosóra, hogy Jaques meg ne halija. Midőn egy nap együtt sétálgattak a Sz. Cloud-i erdőben, észrevette Jaques, hogy egy fának levelei bámulnák. Szomorúan nézett Ellyre, ki álmodozva haladt mellette. Elly észrevette amint elsápadt és azonnal eltalálta annak okát. „Te kis csacsi“ mondá, mialatt megcsókolta Jaques remegő ajkait. „Hiszen most julius van és októberig még mindig három teljes hónapunk van. Ha ez alatt éjjel nappal szeretjük egymást, akkor megkétszeresitjük ezt az időt ami még nekünk van szánva. És ha akkor sárgulnak a levelek és én gyengébbnek érzem magam, akkor egy fenyvesbe költözünk: ott örökké zöldek a fák.“ Októberben kénytelen volt Elly az ágyban maradni, Jaques barátja gondosan kezelte, A kis
